Annie Ernaux is bojkottálja a német kulturális szervezeteket a gázai háború kezelése miatt

Annie Ernaux is bojkottálja a német kulturális szervezeteket a gázai háború kezelése miatt

A Strike Germany nevű kampány szerint Németország „mcarthyista politikát folytat, amely elnyomja a véleménynyilvánítás szabadságát, különösen a Palesztinával való szolidaritás kifejezését”.

ki | 2024. január 12. |

Több mint 500 művész, filmkészítő, író és kulturális dolgozó csatlakozott a Strike Germany nevű globális kampányhoz, amellyel Németország a gázai háborúval kapcsolatos álláspontja ellen tiltakoznak.

Arra szólítják fel a kultúra szereplőit, hogy ne működjenek együtt a német állam által finanszírozott kulturális intézményekkel, szervezetekkel, programokkal. 

A bojkott legismertebb támogatója Annie Ernaux Nobel-díjas író, illetve Mohammed El-Kurd palesztin költő és aktivista, Christina Sharpe irodalomtörténész, Tai Shani Turner-díjas brit képzőművész és Indya Moore amerikai színésznő. (Az évtizedekre visszanyúló izraeli-palesztin konfliktus alaposabb megértéséhez ebben a cikkben ajánlunk könyveket.)

A 97 napja tartó háború alatt a német hatóságok többféleképpen korlátozták a Palesztina melletti kiállást, például betiltották a palesztinokat támogató szimbólumok használatát, Berlinben nem engedélyezik a palesztinpárti felvonulásokat, tüntetéseket, illetve több művészt, írót is ért retorzió amiatt, hogy nyilvánosan kritizálta az ország Izraellel kapcsolatos állásfoglalását, köztük Masha Gessent. A kampány szervezői szerint

Németország „mcarthyista politikát folytat, amely elnyomja a véleménynyilvánítás szabadságát, különösen a Palesztinával való szolidaritás kifejezését”.

Úgy látják, hogy a fent említett intézkedések az egész országban, de különösen a művészetekben dermesztő hatást gyakoroltak. „Egy olyan időszakban, amikor a palesztinokat a Németország által támogatott hadsereg példátlan ütemben mészárolja le, és amikor a német intézményekben a totalitarizmus erősödik, most fontosabb, mint valaha, hogy a jó emberek határozottan és nyilvánosan elutasítsák a palesztin-ellenes rasszizmust, és bojkottálják azokat a szervezeteket, amelyek terjesztik ezt a rasszizmust vagy védelmet adnak neki” – nyilatkozta El-Kurd az Al Jazeerának.

Az aláíró művészek azt követelik, hogy a német hatóságok védjék meg a művészet szabadságát,

ugyanis „a kulturális intézmények megfigyelik a közösségi médiát, a a Palesztinával való szolidaritást kifejező petíciókat, nyílt leveleket és nyilatkozatokat annak érdekében, hogy kiszűrjék azokat a kulturális dolgozókat, akik nem értenek egyet azzal, hogy Németország egyértelműen Izraelt támogatja”. Emellett felszólítják a német intézményeket a strukturális rasszizmus elleni küzdelemre, mellyel egyúttal az ország 2019-es állásfoglalására is utaltak a Boycott, Divestment, Sanctions (a.m. bojkott, elidegenítés, szankciók) kampány ellen, melyhez Annie Ernaux szintén csatlakozott. A német parlament a BDS-mozgalmat antiszemitának nevezte, és erre hivatkozva kijelentette, nem támogatja semmilyen projekt finanszírozását, amely Izrael bojkottjára szólít fel.

Ha több művész csatlakozik a Strike Germany-hez, azzal olyan német kulturális rendezvények megrendezése válhat kétségessé, mint a közelgő Berlini Filmfesztivál, valamint az olyan intézmények programjai, mint a Goethe Intézet vagy a Gropius Bau.

(Forrás: Al Jazeera)

7 könyv, ha jobban meg akarod érteni az izraeli-palesztin konfliktust
Az ENSZ Közgyűlése megszavazta a határozatot, amely azonnali tűzszünetre szólít fel Gázában

A tagállamok háromnegyede szavazott igennel, 10 nemmel, 23 tartózkodott. Hét könyvet ajánlunk a hír és a helyzet alaposabb megértéséhez.

Tovább olvasok

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Gázáról írt esszéje miatt kritizálják Masha Gessen Hannah Arendt-díját

Az orosz-amerikai publicista írásában a német emlékezetpolitikát bírálta, Gázát pedig a nácik által létrehozott európai zsidó gettókhoz hasonlította. A díj alapításában részt vevő Heinrich Böll Alapítvány és a brémai szenátus szerint ez elfogadhatatlan.

...

Szabadon engedték a menekülés közben elfogott palesztin költőt

A Gázából való menekülés közben elfogott palesztin költőt, Masab Abu Tohát állítólag szabadon engedték. 

...

7 könyv, ha jobban meg akarod érteni az izraeli-palesztin konfliktust

A tagállamok háromnegyede szavazott igennel, 10 nemmel, 23 tartózkodott. Hét könyvet ajánlunk a hír és a helyzet alaposabb megértéséhez.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Meghalt György Péter esztéta

...

Sally Rooney és még 300 aláíró bojkottálja a New York Times-t

...

Kitiltották Amerikából a Nobel-díjas szerzőt

...

Miért olyan nehéz érzésekről beszélni? Finy Petra a szeretet nyomába ered

...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

Természetesen olvasok
...

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

...

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

...

A gyereknevelésnek nem szükségszerű velejárója a kiabálás – így előzd meg

...

Az AI-nak már most gazdagabb a szókincse a magasan képzett emberekénél

...

Ez a könyv bebizonyítja, hogy a szívből jövő nevetéstől leszünk igazán boldogok

...

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

...

3 könyv szülőknek, amit érdemes előjegyezni szeptemberben

...

Most éppen naponta ennyi lépést kell tenned a tudósok szerint az egészségedért + 3 könyv

...

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!