A Föld egyharmadát természetvédelmi területté nyilvánítaná az ENSZ

A Föld egyharmadát természetvédelmi területté nyilvánítaná az ENSZ

Az ENSZ hétfőn környezetvédelmi javaslatokat tett közzé, amelyek lényege, hogy a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá helyeznék – írta a Reuters. Környezetvédők szerint még ez sem lesz elég. Könyvek hírek mellé.

fk | 2021. július 13. |

Hamarosan biodiverzitási egyezmény készül, hétfőn huszonegy környezetvédelmi javaslatról tárgyalt az ENSZ. A célkitűzések érintik többek közt a műanyaghulladék csökkentését, a növényvédő szerek használatának visszaszorítását, valamint egy éves környezetvédelmi támogatást is, amelyet a fejlődő országok kapnának. A javaslatokról október 15-én az ENSZ-konferencián 196 ország képviselői fognak szavazni a kínai Kunming városában.

A tervek közt az is szerepel, hogy a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi területté kell nyilvánítani. (Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt.)

Jelenleg egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, a tengerek túlhalászása és a vadvilág életterének csökkenése pedig óriási bajokat okozhat (a túlhalászás következményeiről szóló Seaspiracy című filmről ITT írtunk). Hogy a klímaváltozásnak milyen következményei lesznek, és mit kell tennünk, hogy ne sodródjunk bele a visszafordíthatatlan folyamatokba, arról mostanában David Attenborough beszél a legtöbbet nyilvánosan. Legutóbb a Breaking Boundaries című megrázó dokumentumfilmben magyarázta el, hogy a túlhalászással, a káros anyagok kibocsájtásával és az erdők kivágásával ötven év alatt destabilizáltuk a bolygót, és szembe kell néznünk azzal, hogy talán most van az utolsó pillanat, amikor még helyre lehet hozni a károkat. A filmről ezt írtuk:

„Négy olyan terület is van, amelynél már jelenleg is a veszélyzónában vagyunk, ráadásul Johan Rockstrom és a filmben megszólaló többi tudós szerint, ha elérünk bizonyos fordulópontokat, onnantól kezdve ezek a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és az egyik probléma dominószerűen hozza majd magával a másikat. Szomorú látni ezeket a kutatókat, akik évtizedek óta beszélnek a globális felmelegedésről, és akik tehetetlenül nézik végig, hogy nem történik semmi, a vesztünkbe rohanunk. A filmnek talán az egyik legszívszorítóbb jelenete, amikor a kamera előtt sírja el magát Ausztrália egyik vezető korallzátony-kutatója, miközben a Nagy-korallzátony sosem látott léptékű pusztulásáról beszél. A Breaking Boundaries megdöbbentő összefoglaló a bolygó jelenlegi állapotáról, amelyből megérthetjük, hogy az emberek, az állatok és a környezet egészsége összefügg, így a mi életünk is azon múlik, hogyan bánunk a természettel.”

DAVID ATTENBOROUGH
Egy élet a bolygónkon
Ford: Makovecz Benjamin, Park, 2020, 300 oldal
-

Tavaly Attenborough az Egy élet a bolygónkon című könyvében és sorozatában magyarázta el, hogy a Föld történetében eddig öt tömeges kihalás volt, és jelenleg a hatodik szélén állunk. Arról ezt írtuk kritikánkban:

„Az Egy élet a bolygónkon nem vádirat, hanem tanúvallomás. A film egyszerű eszközökkel, tisztán, közérthetően mutatja be azt a folyamatot, amely egyetlen emberöltő alatt végbement a Földön: egészen konkrétan azokra a változásokra mutat rá, amelyek David Attenborough életének 94 éve alatt zajlottak le. A természettudós mögött tényleg elképesztő életút áll, keveseknek adatott az emberiség történetében, hogy ennyire sok helyre utazhassanak és a bolygó legeldugottabb részeit is bejárhassák az élővilágot kutatva. Ahogyan nézzük Attenborough alaposan dokumentált munkásságának képeit, világossá válik, hogy amit ő csinált, azt soha korábban és soha többé nem lehet véghezvinni: korábban nem voltak eszközök, amikkel ilyen gyorsan ennyire sok helyre el lehetett volna jutni, később pedig már nem lesz meg az a sokszínű élővilág, amelyet fel lehetne keresni.”

Áprilisban egyébként bejelentette az Apple TV, hogy lesz egy új dokumentumfilm, amit a koronavírus-járvány miatti lezárások ihlettek. A The Year Earth Changed (Az év, amikor a Föld megváltozott) narrátora szintén Sir David Attenborough lesz. Az előzetesét ITT tudjátok megnézni. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

David Attenborough legújabb dokumentumfilmje, a Breaking Boundaries elmagyarázza, hogyan destabilizáltuk a bolygót, és mikor jön el az a pont, amikortól már visszafordíthatatlanná váik ez a folyamat.  

...
Hírek

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

Kedvenc természetudósunk ismét arra figyelmeztet, hogy a természet egyébként milyen jól ellenne nélkülünk.

...
Kritika

David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el nekünk, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat. 

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...