David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat. 

Forgách Kinga | 2020. november 09. |

Két évvel ezelőtt készítettem egy összeállítást, amelyben a klímaváltozás következményeiről szóló könyveket gyűjtöttem össze. Akkoriban kezdte befészkelni magát a köztudatba a cli-fi, azaz a climate fiction szó, és azt hittem, ez a műfaj a következő évek meghatározó irányvonala lesz. Jelentek is meg olyan regények, amely bemutatták, mi történne, ha megemelkedne a tengerszint, ha vírusok szabadulnának el, ha a természeti katasztrófák miatt menekülni kényszerülnének az emberek, vagy ha eltűnnének a Földről a méhek. Ma már nem tartom valószínűnek, hogy a cli-fi meghatározó műfaj lesz a következő évtizedekben, egészen egyszerűen azért, mert a klímaváltozás nem fog megmaradni a fikció terében: a legmerészebb disztópiák sem tudnak annál rosszabbat felvázolni, mint ami a jelenleg fennálló körülmények közt ránk vár. Ez fogalmazódott meg bennem, miközben David Attenborough új filmjét néztem, holott az Egy élet a bolygónkon tulajdonképpen optimista.

David Attenborough
Egy élet a bolygónkon
Ford: Makovecz Benjamin, Park, 2020, 300 oldal

Már a hatalmas sikerű A mi bolygónk-sorozat megjelenésekor elvarázsolt, hogy a kilencven feletti David Attenborough milyen elképesztő energiákat tud mozgósítani, hogy – ahogyan azt egész életében tette – megmutassa nekünk, hétköznapi életet élő embereknek, milyen gazdag, értékes és sokszínű a Föld élővilága. A világhírű természettudós a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatásával készült sorozatában nemcsak lélegzetelállító felvételeket mutatott meg nekünk, hanem azt is, hogy a természetben minden mindennel összefügg, és közben felhívta arra is a figyelmet, hogyan hat sok milliárd ember jelenléte erre az érzékeny rendszerre, és milyen tettekkel milyen károkat okozunk az élővilágban.

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett Attenborough A mi bolygónk sorozata - Könyves magazin

David Attenborugh, a világhírű természetfilmes már elmúlt kilencven is, de továbbra sem hagyta abba a munkát. A Netflix április elején mutatta be az Our Planet (A mi bolygónk) című új sorozatát, amely a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatásával készült.

Korábban ritkán fordult elő, hogy természetfilm olyan erős reakciókat váltson ki a nézőiből, mint A mi bolygónk. A sok erős kép közül leginkább az élelmet hiába kereső, szikláról lezuhanó rozmárok sorsa illusztrálta, mennyire erős hatása van a rombolásunknak, még ha tőlünk távol is van a következménye. A sorozat premierjén könnyes szemmel nézte végig a közönség, hogyan zuhannak a mélybe és zúzzák magukat halálra a sziklákon ezek a hatalmas, gyönyörű állatok. 

A klímaváltozás és az ember felelőssége hirtelen kézzelfoghatóvá vált.

Az Egy élet a bolygónkon központi állítása ugyanaz, mint ami a sorozaté volt:

a Föld történetében eddig öt tömeges kihalás volt, és jelenleg a hatodik szélén állunk.

Ezúttal viszont sokkal személyesebb formában, a saját élettapasztalata nyomán meséli el nekünk Attenborough, hogy a vadonban töltött évtizedek alatt mit tapasztalt, milyen folyamatokat figyelt meg. Nemcsak azt mondja el, hogy milyen helyzetben vagyunk most és hová tartunk, de azt is, mit kellene tennünk ahhoz, hogy megelőzzük azt a katasztrófát, ami – ha minden úgy megy tovább, ahogy most – be fog következni. Emellett azt is világossá teszi, hogy cselekedni most kell. 

Az Egy élet a bolygónkon nem vádirat, hanem tanúvallomás. A film egyszerű eszközökkel, tisztán, közérthetően mutatja be azt a folyamatot, amely egyetlen emberöltő alatt végbement a Földön: egészen konkrétan azokra a változásokra mutat rá, amelyek David Attenborough életének 94 éve alatt zajlottak le. A természettudós mögött tényleg elképesztő életút áll, keveseknek adatott az emberiség történetében, hogy ennyire sok helyre utazhassanak és a bolygó legeldugottabb részeit is bejárhassák az élővilágot kutatva. Ahogyan nézzük Attenborough alaposan dokumentált munkásságának képeit, világossá válik, hogy

amit ő csinált, azt soha korábban és soha többé nem lehet véghezvinni:

korábban nem voltak eszközök, amikkel ilyen gyorsan ennyire sok helyre el lehetett volna jutni, később pedig már nem lesz meg az a sokszínű élővilág, amelyet fel lehetne keresni. A tudós több évtizedes pályafutása során a saját szemével látta, hogyan csökken a természeti világ élettere: látta a korallzátonyok pusztulását, az esőerdők eltűnését, a sarki jégtakarók olvadását, a tengerek kihalászását. Időskorára arra kellett ráébrednie, hogy mindazt, amit ő láthatott, a következő generációk már nem fogják. És hogy olyan folyamatok indultak el, amelyeket csak nagy változtatásokkal lehet visszafordítani. 

Ahogy halad a film, úgy követjük végig Attenborough életének – és ezzel párhuzamosan a bolygó életének – történetét.

Látjuk, milyen helyeket járt be kíváncsi fiatalemberként, látjuk őt sivatagban, dzsungelben, gorillák ölelésében, bálnák hangját kutatva a tenger mélyén és végtelen jégtakarókon sétálva. Közben pedig időnként számsorok jelennek meg, ahogy telnek az évtizedek, úgy növekszik a népesség és a karbonkibocsátás, és úgy szűkül a tér az élővilág számára. 

Attenborough a tanúvallomását Csernobilból indítja és ott is fejezi be. Világossá teszi, hogy az út, amelyen jelenleg járunk, egy olyan világot fog eredményezni, mint amit ott láthatunk ma: egy kihalt, ember nélküli világot, ahol a civilizáció csak romjaiban van jelen. A Csernobilban növekvő erdők, a szaladgáló rókák, őzikék és egyéb állatok azt sugallják, az élővilág, az ökoszisztéma képes lesz a regenerálódásra, ha az ember már nincs jelen. Elsősorban így a mi érdekünk, hogy megtanuljunk egyensúlyban élni a természettel, anélkül, hogy kihasználnánk azt. 

Itt nem a bolygó, hanem önmagunk megmentése a tét. 

Az Egy élet a bolygónkon megmutatja nekünk, milyen folyamatok zajlanak jelenleg, és hova vezet, ha nem változtatunk. Attenborough nem riogat, ugyanakkor érthetően, reálisan elmagyarázza, mi következik a hőmérséklet emelkedéséből, a jégtakarók olvadásából, az esőerdők eltűnéséből. A természettudós nem pesszimista, szerinte abban a pillanatban vagyunk, amikor változtathatunk a dolgok kimenetelén, az emberiség jövőjén. A filmben azt is elmondja, mit kell tennünk, hogy megmentsük az emberiséget a valóra vált disztópiától.  

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

David Attenborough könyvet ad ki a Föld jövőjéről

A világhírű természettudós felvázolta, hova vezet, ha úgy bánunk a bolygóval, ahogy eddig, és azt is, mi lenne a megoldás. Új könyve A Life on Our Planet címmel ősszel fog megjelenni.

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett Attenborough A mi bolygónk sorozata

...
Nagy

Ezek a könyvek megmutatják, hogy milyen következményei lesznek a klímaváltozásnak

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek