David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat. 

Forgách Kinga | 2020. november 09. |

Két évvel ezelőtt készítettem egy összeállítást, amelyben a klímaváltozás következményeiről szóló könyveket gyűjtöttem össze. Akkoriban kezdte befészkelni magát a köztudatba a cli-fi, azaz a climate fiction szó, és azt hittem, ez a műfaj a következő évek meghatározó irányvonala lesz. Jelentek is meg olyan regények, amely bemutatták, mi történne, ha megemelkedne a tengerszint, ha vírusok szabadulnának el, ha a természeti katasztrófák miatt menekülni kényszerülnének az emberek, vagy ha eltűnnének a Földről a méhek. Ma már nem tartom valószínűnek, hogy a cli-fi meghatározó műfaj lesz a következő évtizedekben, egészen egyszerűen azért, mert a klímaváltozás nem fog megmaradni a fikció terében: a legmerészebb disztópiák sem tudnak annál rosszabbat felvázolni, mint ami a jelenleg fennálló körülmények közt ránk vár. Ez fogalmazódott meg bennem, miközben David Attenborough új filmjét néztem, holott az Egy élet a bolygónkon tulajdonképpen optimista.

David Attenborough
Egy élet a bolygónkon
Ford: Makovecz Benjamin, Park, 2020, 300 oldal

Már a hatalmas sikerű A mi bolygónk-sorozat megjelenésekor elvarázsolt, hogy a kilencven feletti David Attenborough milyen elképesztő energiákat tud mozgósítani, hogy – ahogyan azt egész életében tette – megmutassa nekünk, hétköznapi életet élő embereknek, milyen gazdag, értékes és sokszínű a Föld élővilága. A világhírű természettudós a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatásával készült sorozatában nemcsak lélegzetelállító felvételeket mutatott meg nekünk, hanem azt is, hogy a természetben minden mindennel összefügg, és közben felhívta arra is a figyelmet, hogyan hat sok milliárd ember jelenléte erre az érzékeny rendszerre, és milyen tettekkel milyen károkat okozunk az élővilágban.

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett Attenborough A mi bolygónk sorozata - Könyves magazin

David Attenborugh, a világhírű természetfilmes már elmúlt kilencven is, de továbbra sem hagyta abba a munkát. A Netflix április elején mutatta be az Our Planet (A mi bolygónk) című új sorozatát, amely a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatásával készült.

Korábban ritkán fordult elő, hogy természetfilm olyan erős reakciókat váltson ki a nézőiből, mint A mi bolygónk. A sok erős kép közül leginkább az élelmet hiába kereső, szikláról lezuhanó rozmárok sorsa illusztrálta, mennyire erős hatása van a rombolásunknak, még ha tőlünk távol is van a következménye. A sorozat premierjén könnyes szemmel nézte végig a közönség, hogyan zuhannak a mélybe és zúzzák magukat halálra a sziklákon ezek a hatalmas, gyönyörű állatok. 

A klímaváltozás és az ember felelőssége hirtelen kézzelfoghatóvá vált.

Az Egy élet a bolygónkon központi állítása ugyanaz, mint ami a sorozaté volt:

a Föld történetében eddig öt tömeges kihalás volt, és jelenleg a hatodik szélén állunk.

Ezúttal viszont sokkal személyesebb formában, a saját élettapasztalata nyomán meséli el nekünk Attenborough, hogy a vadonban töltött évtizedek alatt mit tapasztalt, milyen folyamatokat figyelt meg. Nemcsak azt mondja el, hogy milyen helyzetben vagyunk most és hová tartunk, de azt is, mit kellene tennünk ahhoz, hogy megelőzzük azt a katasztrófát, ami – ha minden úgy megy tovább, ahogy most – be fog következni. Emellett azt is világossá teszi, hogy cselekedni most kell. 

Az Egy élet a bolygónkon nem vádirat, hanem tanúvallomás. A film egyszerű eszközökkel, tisztán, közérthetően mutatja be azt a folyamatot, amely egyetlen emberöltő alatt végbement a Földön: egészen konkrétan azokra a változásokra mutat rá, amelyek David Attenborough életének 94 éve alatt zajlottak le. A természettudós mögött tényleg elképesztő életút áll, keveseknek adatott az emberiség történetében, hogy ennyire sok helyre utazhassanak és a bolygó legeldugottabb részeit is bejárhassák az élővilágot kutatva. Ahogyan nézzük Attenborough alaposan dokumentált munkásságának képeit, világossá válik, hogy

amit ő csinált, azt soha korábban és soha többé nem lehet véghezvinni:

korábban nem voltak eszközök, amikkel ilyen gyorsan ennyire sok helyre el lehetett volna jutni, később pedig már nem lesz meg az a sokszínű élővilág, amelyet fel lehetne keresni. A tudós több évtizedes pályafutása során a saját szemével látta, hogyan csökken a természeti világ élettere: látta a korallzátonyok pusztulását, az esőerdők eltűnését, a sarki jégtakarók olvadását, a tengerek kihalászását. Időskorára arra kellett ráébrednie, hogy mindazt, amit ő láthatott, a következő generációk már nem fogják. És hogy olyan folyamatok indultak el, amelyeket csak nagy változtatásokkal lehet visszafordítani. 

Ahogy halad a film, úgy követjük végig Attenborough életének – és ezzel párhuzamosan a bolygó életének – történetét.

Látjuk, milyen helyeket járt be kíváncsi fiatalemberként, látjuk őt sivatagban, dzsungelben, gorillák ölelésében, bálnák hangját kutatva a tenger mélyén és végtelen jégtakarókon sétálva. Közben pedig időnként számsorok jelennek meg, ahogy telnek az évtizedek, úgy növekszik a népesség és a karbonkibocsátás, és úgy szűkül a tér az élővilág számára. 

Attenborough a tanúvallomását Csernobilból indítja és ott is fejezi be. Világossá teszi, hogy az út, amelyen jelenleg járunk, egy olyan világot fog eredményezni, mint amit ott láthatunk ma: egy kihalt, ember nélküli világot, ahol a civilizáció csak romjaiban van jelen. A Csernobilban növekvő erdők, a szaladgáló rókák, őzikék és egyéb állatok azt sugallják, az élővilág, az ökoszisztéma képes lesz a regenerálódásra, ha az ember már nincs jelen. Elsősorban így a mi érdekünk, hogy megtanuljunk egyensúlyban élni a természettel, anélkül, hogy kihasználnánk azt. 

Itt nem a bolygó, hanem önmagunk megmentése a tét. 

Az Egy élet a bolygónkon megmutatja nekünk, milyen folyamatok zajlanak jelenleg, és hova vezet, ha nem változtatunk. Attenborough nem riogat, ugyanakkor érthetően, reálisan elmagyarázza, mi következik a hőmérséklet emelkedéséből, a jégtakarók olvadásából, az esőerdők eltűnéséből. A természettudós nem pesszimista, szerinte abban a pillanatban vagyunk, amikor változtathatunk a dolgok kimenetelén, az emberiség jövőjén. A filmben azt is elmondja, mit kell tennünk, hogy megmentsük az emberiséget a valóra vált disztópiától.  

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

David Attenborough könyvet ad ki a Föld jövőjéről

A világhírű természettudós felvázolta, hova vezet, ha úgy bánunk a bolygóval, ahogy eddig, és azt is, mi lenne a megoldás. Új könyve A Life on Our Planet címmel ősszel fog megjelenni.

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett Attenborough A mi bolygónk sorozata

...
Nagy

Ezek a könyvek megmutatják, hogy milyen következményei lesznek a klímaváltozásnak

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

A különböző tudományterületek képviselőinek tanulmányaiból szerkesztett kötetben az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok sorát járják körül. Olvass bele!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

Kiemeltek
...
Kritika

Sherlock Holmes, a holokauszt és egy papagáj is befért Michael Chabon nyári krimijébe

A karcsú krimi a humor és melankolikus nosztalgia elegye a legagyafúrtabb elméket is próbára tévő kódokról és a múló időről. A végső megoldás a hét könyve.

...
Nagy

Alessandro Baricco Budapesten: Az élet egyik célja, hogy elengedjük a félelmeinket

Először járt Budapesten az ünnepelt olasz író, Alessandro Baricco. A beszélgetésen sok minden szóba került a zenétől a mesterséges intelligencián és Nemecsek Ernőn át odáig, hogy régebben jobb volt-e gyereknek lenni, mint ma.

...
Nagy

Ez a 20 legjobb könyv, amit a 21. században írtak – a New York Times olvasói szerint

A New York Times a könyvszakma prominens személyiségei után az olvasói között is megfuttatta a kérdést, hogy melyek a legjobb könyvek az elmúlt közel 25 év szép- és tényirodalmi terméséből. Mutatjuk az eredményt.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Otthonuk megmentéséért szövetkezik az ork, a troll és egy undok elf – Olvass bele!

Bartók Imre első ifjúsági regénye mesebeli vidékre kalauzolja olvasóit. De mi történik, ha az orkok, trollok, elfek és a többi varázslatos lény otthona, Dlöf veszélybe kerül?

...
Gyerekirodalom

Mi lehet izgalmasabb, mint a nyár a Balatonon? – 10 gyerekkönyv a kedvenc tavunkról

Gyerekeknek való olvasmányokat ajánlunk, ha nemcsak mártóznátok a vízben, hanem a Balaton partján könyveket is olvasnátok a tóról.

...
Gyerekirodalom

Vass Dorottea olvasáskutató: Amíg a felnőttek megszabják a gyerekeknek, mit olvassanak, nem érhetünk el eredményt

Egyre többször halljuk: a mai gyerekek kevesebbet olvasnak. Szakemberrel beszélgettünk a jelenségről, és tanácsokat is kaptunk arra vonatkozóan, mit tehetünk ellene.

...

Szabályok szövevényes hálózatában telt az úrinő élete [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

...

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]