Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

Az elmúlt napokban több száz halálos áldozata volt a hőhullámnak Amerikában és Kanadában. A hőség Magyarországot sem kímélte, Budapest környékén több településen korlátozni kellett a vízfogyasztást, a Velencei-tóban oxigénhiány miatt tömegesen pusztultak el a halak, a Balaton vize közel 29 fokosra melegedett. Csehországban egy tornádó végzett kegyetlen pusztítást, Ausztriában teniszlabda nagyságú jégeső esett. Mindez csak néhány hír az elmúlt napokból, ami aggodalomra ad okot, és ami világossá teszi, hogy 

a klímaváltozás már nem csak egy elmélet, hatásait egyre gyakrabban érezzük a saját bőrünkön.

Az utóbbi évtizedekben az emberiség biztonságosabban élhetett, mint korábban bármikor. A modern élettel sok veszélyfaktort kiküszöböltünk, a mindennapok kiszámíthatóbbá, kényelmesebbé váltak, a fejlődés, a növekedés megállíthatatlannak tűnt. Ehhez képest az elmúlt másfél év alaposan kirántotta alólunk a talajt és nem egyszer úgy érezhettük magunkat, mintha egy katasztrófafilm szereplői lennénk. Világjárvány, erdőtüzek, szárazság, kiszámíthatatlan időjárás, leszakadó jéghegyek - csak néhány dolog, ami kézzelfoghatóvá tette számunkra, hogy a világunk már nem az a biztonságos hely, ami korábban volt. Szembe kell néznünk azzal, mi zajlik körülöttünk és miért, illetve mit tehetünk azért, hogy a civilizációt megvédjük a jövő fenyegetéseitől. Ebben segít David Attenborough legújabb dokumentumfilmje, a Breaking Boundaries, amely elmagyarázza, hogyan destabilizáltuk az ökoszisztémát, és 

mikor jön el az a pont, amikortól már visszafordíthatatlanná váik ez a folyamat.  

DAVID ATTENBOROUGH
Egy élet a bolygónkon
Ford: Makovecz Benjamin, Park, 2020, 300 oldal
-

A dokumentumfilm a legfrissebb tudományos felfedezések bemutatásával járja körbe, hogy melyek azok a problémák, amelyeket a következő évtizedben meg kell oldanunk ahhoz, hogy az emberiségnek lehessen jövője a Földön. A filmben Attenborough megismertet velünk egy kutatót, Johan Rockstromot, aki az elmúlt években különböző friss kutatások összefogásával megpróbálta feltérképezni, hogyan működik a bolygó, és mi az, ami elengedhetetlen a stabilitásához. Merthogy a helyzet az, hogy a természetben minden mindennel összefügg, és egy probléma, például a sarki jégtakarók olvadása, könnyen magával hozhat újabbakat is. 

A filmben Attenborough és Rockstrom elmagyarázza, hogy a Földön a hőmérséklet csak tízezer éve stabilizálódott, és tulajdonképpen az időjárás kiszámíthatósága volt az, amely megalapozta a modern világot. A holocén korban a tengerszint stabillá vált, az évszakok beálltak, kialakult egyfajta rend a természetben, az ember pedig ezeknek köszönhetően elkezdhette felépíteni a civilizációt. Csakhogy a holocénnek vége szakadt, és eljött az antropocén kora, amikor a bolygón zajló folyamatokat, változásokat már az ember határozza meg. A túlhalászással, a káros anyagok kibocsájtásával, az erdők kivágásával ötven év alatt destabilizáltuk a bolygót, és most

szembe kell néznünk azzal, hogy talán most van az utolsó pillanat, amikor még helyre lehet hozni a károkat. 

Johan Rockstrom azt vizsgálta meg, hogy milyen rendszerek határozzák meg a Föld stabilitását, és hogy ezek jelenleg milyen állapotban vannak. Másképp fogalmazva: mik azok a határok, ameddig el lehet menni, anélkül, hogy összeomlana az egész. A dokumentumfilmben több ilyen határról is szó esik. Elsőként például a két állandó sarki jégsapka szerepét magyarázzák el, amelyeknek funkciója a napfény visszaverése, és ezáltal a bolygó hűtése, de persze közük van a tengerszinthez is. Fontos téma a széndioxid-kibocsátás és az üvegházhatás is, mint kiderül, ebben a tekintetben már jelenleg is a veszélyzónában vagyunk. Emellett a földi életközösségek sokszínűsége, a biodiverzitás, a Föld vizeinek állapota, a földművelés és a nitrogén műtrágyák, valamint egyéb új anyagok hatásai is szóba kerülnek. 

Attenborough filmje - a tavaly megjelent Egy élet a bolygónkonhoz hasonlóan - elsősorban arra ébreszt rá, hogy még nincs minden veszve, de 

az utolsó pillanatban vagyunk.

A Földnek ugyanis megvannak a maga korlátai és nem fogja bírni örökké ezt a fajta környezeti terhelést. Négy olyan terület is van, amelynél már jelenleg is a veszélyzónában vagyunk, ráadásul Johan Rockstrom és a filmben megszólaló többi tudós szerint, ha elérünk bizonyos fordulópontokat, onnantól kezdve ezek a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és az egyik probléma dominószerűen rántja majd magával a másikat. Szomorú látni ezeket a kutatókat, akik évtizedek óta beszélnek a globális felmelegedésről, és akik tehetetlenül nézik végig, hogy nem történik semmi, a vesztünkbe rohanunk. A filmnek talán az egyik legszívszorítóbb jelenete, amikor a kamera előtt sírja el magát Ausztrália egyik vezető korallzátony-kutatója, miközben a Nagy-korallzátony sosem látott léptékű pusztulásáról beszél. A Breaking Boundaries megdöbbentő összefoglaló a bolygó jelenlegi állapotáról, amelyből megérthetjük, hogy az emberek, az állatok és a környezet egészsége összefügg, így 

a mi életünk is azon múlik, hogyan bánunk a természettel. 

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

Kedvenc természetudósunk ismét arra figyelmeztet, hogy a természet egyébként milyen jól ellenne nélkülünk.

...

David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el nekünk, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat. 

SZÓRAKOZÁS
...

Stephen King sok vért akart látni A hosszú menetelés adaptációjában

Szeptember 12-én jön a mozikba az új Stephen King-adaptáció, ami még a színészek szerint is megrázóan brutális lett.

...

Guillermo Del Toro: a Frankenstein nem az AI-ról szól

A rendező szerint az adaptációja nem horrorfilm, hanem sokkal több annál. 

...

7 őszi újdonság a Netflixen és a többi streamingoldalon

Kemény hősnőkkel rúgja ránk az ajtót az ősz. 

...

Így lett költőből formabontó prózaíró: podcast Mohácsi Balázzsal

...

Ott Anna: Amikor az ember szülővé válik, élesen újraéli a gyerekkorát

...

Kali Ágnes: A kezdőlökést az anyatej és az ellenállás adta [Alkotótárs]

Kiemeltek
...

Dobos Barna: Az első kötet maga az ígéret

Mi alapján dönt a Margó-díj előzsűrije? Dobos Barnának az első mondat a legfontosabb. 

...

Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény

Egy ikonikus alak, Táncsics Mihály a 100 évet 600 oldalon bemutató történelmi nagyregény hőse. A hét könyve: Spiró György Padmaly című regénye.

...

Eredetileg cikinek szánták a vizes inges jelenetet – minden, amit Mr. Darcy ingéről tudni akartál

Hogyan vált egy fehér ing legendává?

A hét könyve
Kritika
Be vagyok zárva Magyarországra: Spiró és a Táncsics-regény
Egyszer szimpatikus, máskor a falra mászunk tőle: ilyen belelátni egy kamaszlány fejébe

Egyszer szimpatikus, máskor a falra mászunk tőle: ilyen belelátni egy kamaszlány fejébe

A középiskolák ismerős atmoszférája, a közösségi média hatásai és a kamaszok kibogozhatatlan lelkivilága mind fontos témák Alessandro Mari regényében. Kritika.