Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

Az elmúlt napokban több száz halálos áldozata volt a hőhullámnak Amerikában és Kanadában. A hőség Magyarországot sem kímélte, Budapest környékén több településen korlátozni kellett a vízfogyasztást, a Velencei-tóban oxigénhiány miatt tömegesen pusztultak el a halak, a Balaton vize közel 29 fokosra melegedett. Csehországban egy tornádó végzett kegyetlen pusztítást, Ausztriában teniszlabda nagyságú jégeső esett. Mindez csak néhány hír az elmúlt napokból, ami aggodalomra ad okot, és ami világossá teszi, hogy 

a klímaváltozás már nem csak egy elmélet, hatásait egyre gyakrabban érezzük a saját bőrünkön.

Az utóbbi évtizedekben az emberiség biztonságosabban élhetett, mint korábban bármikor. A modern élettel sok veszélyfaktort kiküszöböltünk, a mindennapok kiszámíthatóbbá, kényelmesebbé váltak, a fejlődés, a növekedés megállíthatatlannak tűnt. Ehhez képest az elmúlt másfél év alaposan kirántotta alólunk a talajt és nem egyszer úgy érezhettük magunkat, mintha egy katasztrófafilm szereplői lennénk. Világjárvány, erdőtüzek, szárazság, kiszámíthatatlan időjárás, leszakadó jéghegyek - csak néhány dolog, ami kézzelfoghatóvá tette számunkra, hogy a világunk már nem az a biztonságos hely, ami korábban volt. Szembe kell néznünk azzal, mi zajlik körülöttünk és miért, illetve mit tehetünk azért, hogy a civilizációt megvédjük a jövő fenyegetéseitől. Ebben segít David Attenborough legújabb dokumentumfilmje, a Breaking Boundaries, amely elmagyarázza, hogyan destabilizáltuk az ökoszisztémát, és 

mikor jön el az a pont, amikortól már visszafordíthatatlanná váik ez a folyamat.  

DAVID ATTENBOROUGH
Egy élet a bolygónkon
Ford: Makovecz Benjamin, Park, 2020, 300 oldal
-

A dokumentumfilm a legfrissebb tudományos felfedezések bemutatásával járja körbe, hogy melyek azok a problémák, amelyeket a következő évtizedben meg kell oldanunk ahhoz, hogy az emberiségnek lehessen jövője a Földön. A filmben Attenborough megismertet velünk egy kutatót, Johan Rockstromot, aki az elmúlt években különböző friss kutatások összefogásával megpróbálta feltérképezni, hogyan működik a bolygó, és mi az, ami elengedhetetlen a stabilitásához. Merthogy a helyzet az, hogy a természetben minden mindennel összefügg, és egy probléma, például a sarki jégtakarók olvadása, könnyen magával hozhat újabbakat is. 

A filmben Attenborough és Rockstrom elmagyarázza, hogy a Földön a hőmérséklet csak tízezer éve stabilizálódott, és tulajdonképpen az időjárás kiszámíthatósága volt az, amely megalapozta a modern világot. A holocén korban a tengerszint stabillá vált, az évszakok beálltak, kialakult egyfajta rend a természetben, az ember pedig ezeknek köszönhetően elkezdhette felépíteni a civilizációt. Csakhogy a holocénnek vége szakadt, és eljött az antropocén kora, amikor a bolygón zajló folyamatokat, változásokat már az ember határozza meg. A túlhalászással, a káros anyagok kibocsájtásával, az erdők kivágásával ötven év alatt destabilizáltuk a bolygót, és most

szembe kell néznünk azzal, hogy talán most van az utolsó pillanat, amikor még helyre lehet hozni a károkat. 

Johan Rockstrom azt vizsgálta meg, hogy milyen rendszerek határozzák meg a Föld stabilitását, és hogy ezek jelenleg milyen állapotban vannak. Másképp fogalmazva: mik azok a határok, ameddig el lehet menni, anélkül, hogy összeomlana az egész. A dokumentumfilmben több ilyen határról is szó esik. Elsőként például a két állandó sarki jégsapka szerepét magyarázzák el, amelyeknek funkciója a napfény visszaverése, és ezáltal a bolygó hűtése, de persze közük van a tengerszinthez is. Fontos téma a széndioxid-kibocsátás és az üvegházhatás is, mint kiderül, ebben a tekintetben már jelenleg is a veszélyzónában vagyunk. Emellett a földi életközösségek sokszínűsége, a biodiverzitás, a Föld vizeinek állapota, a földművelés és a nitrogén műtrágyák, valamint egyéb új anyagok hatásai is szóba kerülnek. 

Attenborough filmje - a tavaly megjelent Egy élet a bolygónkonhoz hasonlóan - elsősorban arra ébreszt rá, hogy még nincs minden veszve, de 

az utolsó pillanatban vagyunk.

A Földnek ugyanis megvannak a maga korlátai és nem fogja bírni örökké ezt a fajta környezeti terhelést. Négy olyan terület is van, amelynél már jelenleg is a veszélyzónában vagyunk, ráadásul Johan Rockstrom és a filmben megszólaló többi tudós szerint, ha elérünk bizonyos fordulópontokat, onnantól kezdve ezek a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és az egyik probléma dominószerűen rántja majd magával a másikat. Szomorú látni ezeket a kutatókat, akik évtizedek óta beszélnek a globális felmelegedésről, és akik tehetetlenül nézik végig, hogy nem történik semmi, a vesztünkbe rohanunk. A filmnek talán az egyik legszívszorítóbb jelenete, amikor a kamera előtt sírja el magát Ausztrália egyik vezető korallzátony-kutatója, miközben a Nagy-korallzátony sosem látott léptékű pusztulásáról beszél. A Breaking Boundaries megdöbbentő összefoglaló a bolygó jelenlegi állapotáról, amelyből megérthetjük, hogy az emberek, az állatok és a környezet egészsége összefügg, így 

a mi életünk is azon múlik, hogyan bánunk a természettel. 

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

Kedvenc természetudósunk ismét arra figyelmeztet, hogy a természet egyébként milyen jól ellenne nélkülünk.

...

David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el nekünk, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat. 

Könyvhét
...

Miket szereznek be a BookTok-rajongók a Könyvhéten? Kiderítettük!

Hogyan lesz valaki felkapott a BookTokon? És milyen kötetekre figyel fel ez a közösség a Könyvhéten? Utánajártunk.

...

Hamvas Bélától a romantikus könyvekig – könyvheti körkép a Z generáció olvasási szokásairól

Belevetettük magunkat az Ünnepi Könyvhét forgatagába, hogy megtudjuk, mit olvasnak szívesen a Z generációsok. 

...

Varró Dániel elképzelt egy könyv nélküli világot: az íbuk vagina nélküli nő

Mit adnak nekünk a könyvek? 

...

Piroska románca a vérfarkassal: a könyvhéten is tarol a romantikus fantasy

Mágia, sárkányok, sötét románcok a könyvhéten.

...

Mi változott a könyvhéten a kötött árak bevezetésével?

Maximum 10%-os akció lehet az új kiadású könyvekre. De ezzel ki jár jól és ki fizet rá? Kiadókat és vásárlókat kérdeztünk.

...

8 kortárs magyar könyv, amit a Könyvhéten szerintünk be kell szerezni

Összeszedtük azokat a friss megjelenéseket, amiket már olvastunk és nagyon szerettünk.

SZÓRAKOZÁS
...

Megérkezett a Marék Veronika életét bemutató dokumentumfilm előzetese!

A szigetországban Marék Veronika főhőse, a kis piros oroszlán a bátorság elnyerésének szimbóluma lett.

...

Letiltások és beszólogatások – írók, akik a nyilvánosság előtt vesztek össze hírességekkel

Donald Trump, Lena Dunham és J. K. Rowling sem úszta meg a szájkaratét.

...

James Bondra Martini és nők helyett gyereknevelés vár

James Bondból tanár lesz. 

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

Kiemeltek
...

Apakeresés, szerelem, kultúrsokk és egyéb zűrök a Balkánon 

A bolgár Deljana Maneva Hatodik ujj című regényében a balkáni zűrzavarban egy fiú megkeresi apját, hogy lemondjon róla. Kritika.

...

Virginia Woolf szerette, Vonnegut kigúnyolta, mi az?

A 15. századi felbukkanása óta megosztja a társadalmat, főként az író embereket. Egy eltűnőben lévő írásjelről van szó. 

...

Belefáradtál az állandó diétázásba? Így békülj ki önmagaddal!

Nem azért születtünk erre a földre, hogy állandóan diétázzunk – állítja egy új könyv.

A hét könyve
Kritika
Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!
Kiss Tibor Noé: Szeretni lehet, de felejteni nem

Kiss Tibor Noé: Szeretni lehet, de felejteni nem

Kiss Tibor Noét kérdeztük honvágyról, személyességről és erőszakról, de nem kerültük ki a transzneműség témáját sem. Interjú.