Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

Az elmúlt napokban több száz halálos áldozata volt a hőhullámnak Amerikában és Kanadában. A hőség Magyarországot sem kímélte, Budapest környékén több településen korlátozni kellett a vízfogyasztást, a Velencei-tóban oxigénhiány miatt tömegesen pusztultak el a halak, a Balaton vize közel 29 fokosra melegedett. Csehországban egy tornádó végzett kegyetlen pusztítást, Ausztriában teniszlabda nagyságú jégeső esett. Mindez csak néhány hír az elmúlt napokból, ami aggodalomra ad okot, és ami világossá teszi, hogy 

a klímaváltozás már nem csak egy elmélet, hatásait egyre gyakrabban érezzük a saját bőrünkön.

Az utóbbi évtizedekben az emberiség biztonságosabban élhetett, mint korábban bármikor. A modern élettel sok veszélyfaktort kiküszöböltünk, a mindennapok kiszámíthatóbbá, kényelmesebbé váltak, a fejlődés, a növekedés megállíthatatlannak tűnt. Ehhez képest az elmúlt másfél év alaposan kirántotta alólunk a talajt és nem egyszer úgy érezhettük magunkat, mintha egy katasztrófafilm szereplői lennénk. Világjárvány, erdőtüzek, szárazság, kiszámíthatatlan időjárás, leszakadó jéghegyek - csak néhány dolog, ami kézzelfoghatóvá tette számunkra, hogy a világunk már nem az a biztonságos hely, ami korábban volt. Szembe kell néznünk azzal, mi zajlik körülöttünk és miért, illetve mit tehetünk azért, hogy a civilizációt megvédjük a jövő fenyegetéseitől. Ebben segít David Attenborough legújabb dokumentumfilmje, a Breaking Boundaries, amely elmagyarázza, hogyan destabilizáltuk az ökoszisztémát, és 

mikor jön el az a pont, amikortól már visszafordíthatatlanná váik ez a folyamat.  

DAVID ATTENBOROUGH
Egy élet a bolygónkon
Ford: Makovecz Benjamin, Park, 2020, 300 oldal
-

A dokumentumfilm a legfrissebb tudományos felfedezések bemutatásával járja körbe, hogy melyek azok a problémák, amelyeket a következő évtizedben meg kell oldanunk ahhoz, hogy az emberiségnek lehessen jövője a Földön. A filmben Attenborough megismertet velünk egy kutatót, Johan Rockstromot, aki az elmúlt években különböző friss kutatások összefogásával megpróbálta feltérképezni, hogyan működik a bolygó, és mi az, ami elengedhetetlen a stabilitásához. Merthogy a helyzet az, hogy a természetben minden mindennel összefügg, és egy probléma, például a sarki jégtakarók olvadása, könnyen magával hozhat újabbakat is. 

A filmben Attenborough és Rockstrom elmagyarázza, hogy a Földön a hőmérséklet csak tízezer éve stabilizálódott, és tulajdonképpen az időjárás kiszámíthatósága volt az, amely megalapozta a modern világot. A holocén korban a tengerszint stabillá vált, az évszakok beálltak, kialakult egyfajta rend a természetben, az ember pedig ezeknek köszönhetően elkezdhette felépíteni a civilizációt. Csakhogy a holocénnek vége szakadt, és eljött az antropocén kora, amikor a bolygón zajló folyamatokat, változásokat már az ember határozza meg. A túlhalászással, a káros anyagok kibocsájtásával, az erdők kivágásával ötven év alatt destabilizáltuk a bolygót, és most

szembe kell néznünk azzal, hogy talán most van az utolsó pillanat, amikor még helyre lehet hozni a károkat. 

Johan Rockstrom azt vizsgálta meg, hogy milyen rendszerek határozzák meg a Föld stabilitását, és hogy ezek jelenleg milyen állapotban vannak. Másképp fogalmazva: mik azok a határok, ameddig el lehet menni, anélkül, hogy összeomlana az egész. A dokumentumfilmben több ilyen határról is szó esik. Elsőként például a két állandó sarki jégsapka szerepét magyarázzák el, amelyeknek funkciója a napfény visszaverése, és ezáltal a bolygó hűtése, de persze közük van a tengerszinthez is. Fontos téma a széndioxid-kibocsátás és az üvegházhatás is, mint kiderül, ebben a tekintetben már jelenleg is a veszélyzónában vagyunk. Emellett a földi életközösségek sokszínűsége, a biodiverzitás, a Föld vizeinek állapota, a földművelés és a nitrogén műtrágyák, valamint egyéb új anyagok hatásai is szóba kerülnek. 

Attenborough filmje - a tavaly megjelent Egy élet a bolygónkonhoz hasonlóan - elsősorban arra ébreszt rá, hogy még nincs minden veszve, de 

az utolsó pillanatban vagyunk.

A Földnek ugyanis megvannak a maga korlátai és nem fogja bírni örökké ezt a fajta környezeti terhelést. Négy olyan terület is van, amelynél már jelenleg is a veszélyzónában vagyunk, ráadásul Johan Rockstrom és a filmben megszólaló többi tudós szerint, ha elérünk bizonyos fordulópontokat, onnantól kezdve ezek a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és az egyik probléma dominószerűen rántja majd magával a másikat. Szomorú látni ezeket a kutatókat, akik évtizedek óta beszélnek a globális felmelegedésről, és akik tehetetlenül nézik végig, hogy nem történik semmi, a vesztünkbe rohanunk. A filmnek talán az egyik legszívszorítóbb jelenete, amikor a kamera előtt sírja el magát Ausztrália egyik vezető korallzátony-kutatója, miközben a Nagy-korallzátony sosem látott léptékű pusztulásáról beszél. A Breaking Boundaries megdöbbentő összefoglaló a bolygó jelenlegi állapotáról, amelyből megérthetjük, hogy az emberek, az állatok és a környezet egészsége összefügg, így 

a mi életünk is azon múlik, hogyan bánunk a természettel. 

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

Kedvenc természetudósunk ismét arra figyelmeztet, hogy a természet egyébként milyen jól ellenne nélkülünk.

...

David Attenborough utolsó figyelmeztetése a hatodik kihalás előtt

Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el nekünk, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat. 

SZÓRAKOZÁS
...

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Megérkezett a mozikba a Csongor és Tünde mesefilm: Dargay Attila özvegyével, Geszti Péterrel, Eke Angélával és Pálfi Zsolt rendezővel beszélgettünk. 

...

Hamupipőke mostohatestvérének lenni maga a horror

Hogy alakul a mese, ha van plasztikai sebészed?

...

10 dolog, amit csak az igazi könyvmolyok értenek

Számodra melyik ismerős?

...

Puskás Panni: Muszáj lenne olyan szövegeket mutatni a fiataloknak, amihez tudnak kapcsolódni

...

Rosszabb a levegőminőség egy magyar faluban, mint egy nagyvárosban?

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot

Kiemeltek
...

Hol rontottuk el? 3 könyv, ha foglalkoztat a Föld jövője

A Zöld könyv podcast könyvajánlója.

...

5 kihagyhatatlan könyv Mario Vargas Llosa életművéből

Meghalt Mario Vargas Llosa, a latin-amerikai irodalom világhírű szerzője. Mutatunk 5 könyvet tőle.

...

„Az elég jó utolsó mondat volna, hogy a mindiget javítom örökkére” – Esterházy Péter ma lenne 75 éves

Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, a magyar posztmodern meghatározó alkotója. És ma lenne 75 éves. Portré. 

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Megjelent Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz című regénye. Interjúnkban a humor felszabadító erejéről, áldozatiságról, valamint a nyelv és a fikció lehetőségeiről is kérdeztük.