Amikor valaki egy haldokló diktatúrában születik szabadnak

Májbro habzsolná az életet. Nem csoda, hogy elege lesz a rendszerből, ami ezt nem nézi jó szemmel. Ezért aztán Májbro megpattan, és meg sem áll Ausztráliáig. De mihez kezd Öcsi, aki itt ragad a Kádár-kor omladozó díszletei között? Olvass bele Völgyi Lajos regényébe!

Könyves Magazin | 2021. augusztus 23. |

Totth Benedek írja a könyvről: "Két testvér, két élet, két hang. Völgyi Lajos erős prózanyelven megírt, sodró regényében mintha A kis Valentino világa találkozna Domonkos István Kormányeltörésben című versével. A szerző érzelgősség nélkül nosztalgiázik, de a történetből azért kiderül, hogy még a legnagyobb vagányoknak is van szíve. Májbro az egyik legszórakoztatóbb regény, amit a hetvenes-nyolcvanas évekről olvastam. Végre felfedezte valaki, hogy akkor is voltak fiatalok, akiknek muszáj volt elindulni az úton. Még ha ez az út bizonyos szempontból göröngyösebb volt is, mint amin Kerouac és a beatek végiglebegtek."

A könyv augusztus 30-án jelenik meg a Cser Kiadó gondozásában.

Völgyi Lajos: Májbro

I.

A hetvenes években járunk. 

Ritkán jön össze, mikor Bélám és én együtt vagyunk szabad szombatosok. A Bélám név onnan jön, hogy egyszer csak Géza elkezdett így szólítani, na, mi van Bélám, aztán persze viszont is, röhögve én is így mondom, semmi sincs Bélám, ettől kezdve ez van, Bélám vagyunk mind a ketten. 

Ez a mostani ilyen, holnap mindegyikünk szabad szombatos, de ezt majd később tudom meg, most, még csak péntek este fél hat van. Mint minden nap ilyentájt elindulok a Fő utcára, nincs messze, Esti Hírlapot venni, 

aztán átsétálok vele a Dorottya presszó teraszára, ott szoktam elolvasni, nem ritkán tízig is eltart ez, meg közben fülelődök, tíz után tódulnak ki a ruhagyárból a délutános csajok,

imádom a színes pólók alatt ringó mellek látványát, le nem bírom venni az odatapadt szemem, szinte egyikükön sincs melltartó. 

Hét körül lehet, mikor az utcáról berikkant „a” hang, na, mi van Bélám, mi a túrót csinálsz itt, pedig látja, mit csinálok, a szokásos esti újságot olvasom.

Beül mellém, fröccsözni kezdünk, bár a mi korunkbeliek többnyire söröznek, Bélámtól tanultam ezt a fröccsös vonalat, ő meg az apjától, de hát az érthető is, egy apa az inkább borozik meg fröccsözik. Vibrál a neon a szemünkbe az épület főfaláról, Ruhagyár, tíz után már csüngenek szemeink a kitóduló csajok színes pólói alatt ringó melltartó nélküli melleiken, kérünk még egy fröccsöt, beindultunk; nekiveselkedtél, kérdi Bélám célozva a beindulásra, pedig látható, nem csak én veselkedtem neki. Elhangzik a nagy mondat is, Bélám, menjünk ki a Balcsira, mi van, nem melózol holnap, nem, én se, tulajdonképpen mehetünk. De hogyan? Stoppoljunk. Hülye vagy, este tizenegykor? Hülye vagy, a szabad szombatosok már péntek este kiindulnak! Nekiveselkednek, vigyorgok. Na de nem tizenegykor. 

Ne szórakozzál, legalább próbáljuk meg! 

Hazaugrunk összeszedni egy-két cuccot, lóvét. 

Kimegyünk a lellei útra, persze, hogy a kutya sem jár már arra, illetve, aki igen, annak esze ágában sincs minket felvenni, visszamegyünk az állomásra, szerencsénk van, fél egykor indul vonat Fonyódra. 

A vonaton józanodunk, Bélám, mondom Gézának, mi a túróra fogunk most kiérni, hajnali kettő lesz, ne szarjál be Bélám, így ő, mindig nálam van a pincekulcs, ami azt jelenti, szülei fonyódligeti nyaralójának kulcsa van nála. Kiérünk, ez a szombat hajnal már reménytelen, a ligeti nyaralóban zuhanunk ruhástul ágyba úgy három körül. 

Szombat délután van, a fonyódi strandon döglünk a nap alatt, tombol a nyár, eszméletlen meleg van, délelőtt indultunk át Ligetről ide, gyalog, jó órás séta, előtte egy ábécében vettünk fél-fél liter zacskós kakaót, az lett a reggelink. Fekszünk a napon, Bélám szemén napszemüveg, dugig a strand, gyönyörűek a bikinis csajok, Bélám egyszer csak felpattan, ideje inni egy jó korsóval, s indulunk egy habos Kinizsire, közben megéhezünk, majd fél órát állunk sorban a lángosos bodega előtt. Aztán fürdünk egyet, állunk a combközépig érő vízben, Bélám ott is napszemüvegben, röhögünk hatalmasakat, mert persze még volt előtte egy-két sör,

nagyon élvezzük ezt a kegyetlenül könnyű és felhőtlen napot. 

Este lesz, haza se megyünk, elkezdünk lófrálni, csavargunk ide-oda Fonyódon, a restiben is iszunk egy sört, átsétálunk Bélatelepre, a buszfordulónál van egy badacsonyi borkimérő, ott végre Bélám el tud kezdeni fröccsözni, vele tartok, bedobunk néhány hagymás zsíros kenyeret, ezt nevezhetjük akár vacsorának is. Fölsétálunk a hegyre, dülöngélgetve, de rendületlenül dumálva, már negyed tíz is van, beesnénk a Lídóba, de nehéz beesni, rengetegen vannak, mégis betolakszunk valahogy, szabad hely semmi, minden asztal tömve, s ráadásul vagy ugyanannyian állnak is mindenfelé, cigarettafüst, a pincérek fejük fölött tartva tálcáikat, vágják át magukat a tumultuson, egyensúlyoznak a korsó sörökkel, traubikkal, dübörög az élő zene, már értem is, miért a nagy tömeg, a Tűzgolyó játszik, meghalsz, mielőtt kigyúlnál, üvölt végig Piri, a frontember hangja a termen. 

Bélám, turbózzunk egyet, kiabálja felém Géza, kezünkben egy-egy korsó sör, itt nehéz ügy lenne fröccsözni, bár Géza azt szeretne, s miután bólintok, kér két hubertust, kapunk is, rögtön bedobjuk. Ütemre lódulgatunk, ez most nekünk a tánc, kezünkben a korsó, így vonaglunk, óriási ez a ritmus, meghalsz, mielőtt kigyúlnál, üvölti még mindig a Tűzgolyó, hullámzunk a tömeggel. 

Megdöbbenve veszem észre, ahogy pillantok a zenekar felé, hogy a hozzájuk legközelebbi asztalnál – tudni kell, a zenekar melletti asztal a bennfenteseké, a legjobb haveroké, vagy csajoké – ott ül a bratyóm, a Tomi. Mellette az Unger Öcsi. Előttük két rövid, nem, valószínű, inkább kis pohárban tokaji aszú, a bátyám ugyanis csak azt issza, minden mástól egyszerűen megfájdul a fejem, szokta mondani. Vágom át magam a tömegen, hozzájuk tartok. Odaérek, megállok az asztal előtt, Tomi, mint egy filmben, mozdulatai megállnak, csodálkozó tekintettel rám néz,

Öcsi, kiáltja, feláll, felém ront s átölel, olyan melegséget érzek, mint azóta se, sose, csak ha a bátyám átölel.

Székeket húz oda, mert bár nem ül senki az asztalnál, de látszik az otthagyott félig üres sörökből, vannak ott szép számmal, csak rázni mentek. Lehuppanunk, Bélám összeismerkedik az Unger Öcsivel, a bratyóm legjobb haverjával, próbálunk, de csak üvöltve lehetne dumálni. Bratyóm feláll, a fülembe ordítja, mit isztok, mondom sört vagy hubit, oké, átvágja magát a tömegen, majd már egy pincérrel tér vissza, aki a feje fölött egyensúlyoz a tálcájával, sörök, hubik, tokaji aszúk kerülnek az asztalra, a tesóm rögtön fizet is. Hamar lefogy a kör, Bélám sem rest, eltűnik, s nem sokára már ő tér vissza egy pincérrel, aki a feje fölött egyensúlyoz a tálcájával, újabb sörök, hubik és aszúk az asztalon. Ezt azért keményen irigylem tőlük, mindig van lóvéjuk, a bátyámnak is, a Bélámnak is (az Unger Öcsi meg szerintem ugyanolyan csóró, mint én). Tomi esztergályos, a villamossági gyárban dolgozik, ott sem keres rosszul, de jól főleg a maszeknál keres, ahová esténként eljár, sokszor tíz-tizenegyig, s a maszek nagyjából kétszer annyit töm a zsebébe, mint a villamossági gyár, de ki is van a bratyóm hét közben rendesen, alszik meg melózik –

de hétvégén a diszkóban, vagy mint most is, itt kint a Balcsin ő a csaszi.

Aztán hétfőn kezdi elölről. A Bélámnak még könnyebb a helyzete, neki egyenesen az apja a maszek, s ahogy a Bélám szabadult, a villanyszerelő-mester apjánál lett segéd, gyakorlatilag annyit keres, amennyit kér a faterjától, és nem szívbajos kérni. Egyszer tanúja voltam, a Géza bá’ mintha besokallt volna a „segéd úr” előleg-kérésétől, na, jó apa, akkor ne előleget adjál, adjál kölcsön, esküszöm, megadom, itt van rá a biztosíték, s a Géza kikapott a melóskabátja zsebéből egy biztosítékot. Jót röhögtünk, de a mester is, és előkerült a jókora köteg bankó, s kipergetett belőle néhány százast a segéd-úrnak. Nálam sajna más a helyzet, amíg itt laksz fiam, s itt eszel-iszol, addig haza adod a fizetésedet, persze megtarthatod a húsz százalékát, verte le idejében apám az alapcövekeket, mikor gimi után elhelyezkedtem dolgozni, mert nem vettek fel az egyetemre. Persze néha ki tudok sírni egy kis extra zsebpénzt, de hát nem érzem magam kereső embernek.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Vajon tényleg a dánok a világ legboldogabb emberei? Egy könyv, amit Orbán Viktor is ajánl

A dánok egyszerűen boldognak születtek, vagy tudnak valamit, amit mi, többiek nem? Van-e esélyünk nekünk is a boldogságra? Helen Russell könyvét Orbán Viktor is ajánlotta nyári olvasmányként, olvass bele!

...
Beleolvasó

Új válasz egy ősi kérdésre: vajon hogyan gondolkodunk?

Hogyan ​gondolkodunk? A legkézenfekvőbb válasz szerint szavakkal. Őseink azonban nem beszéltek. A csecsemők sem tudnak még beszélni – ennek ellenére gondolkodnak. Olvass bele Barbara Tversky izgalmas könyvébe!

...
Beleolvasó

Milyen okok állnak az Y generáció kiégésének hátterében?

Mi áll a fiatal felnőttek kiégésének hátterében? Anne Helen Petersen Jöttünk, láttunk, elegünk van című sikerkkönyve a milleniálok fásultságának okait kutatja. Olvass bele!

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

...
Balkányi Nóra

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

...
Sándor Anna

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel