A halálodról szóló rémálom sem elég a jó viszonyhoz a szüleiddel - Olvass bele Rényi Ádám új kötetébe!

A halálodról szóló rémálom sem elég a jó viszonyhoz a szüleiddel - Olvass bele Rényi Ádám új kötetébe!

Rényi Ádám rövid és fordulatos novellái sokaknak szereztek vidám vagy éppen elérzékenyítő perceket az elmúlt években. Olvass bele az új kötetbe!

Könyves Magazin | 2024. június 20. |

Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után most végre itt a folytatás, a Könyvhétre jelent meg Rényi Ádám harmadik kötete. Miért kerül kínos helyzetbe a népszerű író a saját könyvheti dedikálásán? Hogyan menti meg a nagymama leleményessége a tragikus fordulatot vevő családi ünnepet? És mi történik, amikor kivételesen az egyébként elfoglalt apuka vesz részt a szülői értekezleten?

Rényi Ádám
Erika néni és további felnőttmesék
21. Század, 2024, 208 oldal
-

Rényi Ádám: Erika néni (részlet)

Egy fénykép

A kezemben egy megfakult fényképet tartok. Jobb alsó sarka kissé beszakadt. Ma délelőtt találtam meg a padláson egy régi varróládában, és nem tudom levenni róla a szememet. Hol leteszem magam elé anyámék régi konyhaasztalára, hol pedig csak óvatosan tartom a szélét a mutató- és a hüvelykujjam között. Anyám hagyatékát próbálom feldolgozni napok óta. Már lassan egy hónapja, hogy eltemettük, négy évvel ment apám után, de eddig nem volt lelkierőm elkezdeni. Ő volt az utolsó élő rokonom, és bár kapcsolatunk nehezen volt harmonikusnak nevezhető, megütött az érzés, hogy végleg egyedül maradtam ezen a világon. Mindig azt éreztem, anyám képtelen megérteni, bármiről beszélek is neki, vagy mintha csak távolról hallaná, és inkább megvárná, hogy a szavaimat elfújja a szél, hogy neki már ne legyen dolga velük. Pedig sokszor kerestem nála vigaszt. Ma rádöbbentem, hogy miért nem találtam. 

Ez a régi fénykép megmagyaráz mindent. 

Négyéves lehettem, amikor a rémálmok elkezdődtek. Eleinte csak heti egy-két alkalommal, aztán minden egyes éjjel. Üvöltve, zokogva ébredtem fel, saját verejtékemtől vacogva. Apám soha nem kelt fel, pedig tudom, hogy hallotta a segélykiáltásomat. Nem is lehetett azt nem hallani. Anyám átjött, mint valami gép, lecserélte a pizsamát rajtam, újrahúzta az ágyat, és rám sem nézett, amikor a szobámból kifelé csak odasúgta: 

– Álmodj másról!

De én képtelen voltam másról álmodni, inkább megpróbáltam ébren maradni, és térdemet a nyakamig húzva ültem az ágyon. A holdat néztem a reluxa szürke fémlapjai között. 

Kezd bealkonyulni, kinyitom a reluxát, beengedem azt a kevés fényt, amit az október végi délután még engedélyez. A holdat nem látni, de a színtelen naplementében az utolsó fénysugarak megvilágítják a fényképet. Az ujjbegyeimen kiütő izzadság lassan megpuhítja a szélét. Újra az asztalra teszem, arcomat a kezembe temetem. Ahogy becsukom a szememet, újra látom a túl jól ismert képsort. Ezúttal nem álmodom, csak az agyam ismét előhívja, amit kamaszként,

talán az érettségi előtt sikerült csak egy időre eltemetnem.

Nyár van, tejfelszőke kisfiú vagyok, mosolyogva úszkálok a sekély vízben. Nemrég tanulhattam meg a lábtempót, még kissé bizonytalanok a mozdulatok. Egy bányatónál lehetünk, nincsenek más családok, csak én és a szüleim, miénk az egész terület. Magamat látom az álomban, a szüleimnek csak a hangját hallom. Apám csendesen szuszog, anyám azt kiabálja: – Csak szépen, óvatosan! Aztán egyszer csak két kezet pillantok meg. Nem nagy kezek, egy másik gyerek kezei. Bal csuklóján vékony, fonott, kék karkötő. Először azt hiszem, csak meg akar simogatni, beletúr a hajamba. Aztán a simogató kéz megragad egy követ, és teljes erőből megüti vele a fejemet. A víz alá bukom, a vizet vörösre festi körülöttem a vér. Anyám felsikít, aztán a nevemet ordítja: – Bence! Neeeee!

Itt mindig véget ér a film, most sem pörög tovább. Láttam éppen eleget. Harminckilenc évem alatt sok ezerszer kellett végignézem éjjelente a saját kegyetlen halálomat. A pszichológusom szerint ez csak valami irracionális szorongás, amit gyerekkoromban kellett volna kikezelnie egy szakembernek, de az én szüleim nem bíztak az agyturkászokban, sőt nem bíztak senkiben. Nálunk nem jártak rokonok, se vendégek, de még a szomszédot sem engedték be. 

Hárman voltunk, és nemigen szóltunk egymáshoz. 

A szüleim mindig megetettek, vettek ruhát, elküldtek az iskolába, szülőségük éppen kitette a minimumot. Mintha a vonatkozó törvénynek és nem nekem akartak volna megfelelni. Felnőttként én sem viselkedtem különbül velük. Nem hagytam őket magukra, amikor betegek lettek, ápoltam is őket, de nemigen szóltunk egymáshoz, ha nem volt muszáj. Régebben néha tűnődtem rajta, vajon miért alakult így. Hiszen az osztálytársaim, évfolyamtársaim családja teljesen másként működött. Aztán már nem gondoltam erre sem. Túl fáradt is voltam a kialvatlanságtól, hogy ezen annyit gondolkodjak, egy ideje már a pszichológushoz sem járok.     

De most itt van ez a fénykép.

Ujjbegyeimmel végigsimítom a széleit, ki-be hajtogatom, babrálok vele. Nem tudom, mit csináljak. Hazavigyem, tegyem vissza a ládába, vagy dobjam ki? Égessem el? Tulajdonképpen mindegy már. Sok idő telt el, a fénykép minimum harmincöt éves. Bal oldalon anyám áll mosolyogva. Sosem láttam ilyen vidámságot az arcán. Egy fekete, egyrészes fürdőruhát visel, fején széles karimájú kalap. A jobb oldalon apám áll, magához képest szintén jókedvűen, bal kezében egy félig elszívott cigarettával. Kettejük között két kisfiú. Egyformák, éppen, mint két tojás. Mégis pontosan tudom, hogy melyik vagyok én. Arra tisztán emlékszem, hogy a papírsárkányos pólót le sem lehetett venni rólam annak idején. Ahogy apám régi nagyítójával jobban megnézem a fényképet, egy vékony, kék karkötő is láthatóvá válik. A bal csuklómon viselem. 

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Rényi Ádám: Azt szeretem, ha tudok játszani az olvasóval [PODCAST]

Az érdekel, hogy mindig mást kapjon az ember - mondta A bezzeggyerek és más felnőttmesék című kötete margós bemutatóján Rényi Ádám. Ha lemaradtál róla, most visszahallgathatod.

...
Szórakozás

Rényi Ádám írásaiból készül színházi előadás

A hosszú élet titka - Túlélési gyakorlatok tizennyolc képben című előadást januárban mutatja be a 6SZÍN.

...
Nagy

Rényi Ádám: Nekem bőven elég, ha sírnak

A bezzeggyerek és más felnőttmesék címmel jelent meg Rényi Ádám második novelláskötete, a pénteki margós bemutatón pedig szóba kerültek olvasói elvárások, a figyelemzavar műfaji következményei, ahogy az erős női karakterek is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ezért érdemes edzened a képzeleted „izmait”

Egy új könyv szerint a gazdag képzelet nem valami isteni adottság, hanem fejleszthető tulajdonság. Le is írja, hogyan.

...
Zöld

Klímaváltozás helyett „halálos klímapusztítás”: ez a csere téged rávenne a cselekvésre?

Nem elég hatékonyak a jelenlegi kifejezéseink, amikor a klímaváltozás fenyegetéseiről beszélünk, állítja az ELTE PPK kutatója. Forgács Bálint új nyelvhasználatot javasol, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát. Mi könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

Kreatívabbak a babák, mint eddig gondoltuk + 5 könyv a kreativitásról

Magyar babák vettek részt abban a kutatásban, melyből kiderült, hogy a babák elég korán képesek kreatív módon kombinálni különböző fogalmakat. Könyvek hírek mellé.

...
Szórakozás

8 érdekesség, amit nem tudtál a 80 éves Rubik Ernőről

„Megtalálónak” vallja magát, mert a feltaláló kifejezést nem szereti. A világon több mint 350 millió példányt adtak el a kockájából. A sikerhez elengedhetetlennek tartja a kudarcot. Nyolcvanéves Rubik Ernő.

Szerzőink

...
sa

Senki sem fogja elolvasni a könyvedet: 5 érvünk van, hogy miért

...
sa

Rossz anya és jó író: hogyan olvassunk ezután Alice Munrót?

...
Horányi Hanna Zelma

A Tom Lake két nyár történetén keresztül mesél egy egész életről

A hét könyve
Kritika
Szeretnék-e Murakami Haruki szomszédja lenni?
...
Nagy

Senki sem fogja elolvasni a könyvedet: 5 érvünk van, hogy miért

Ez is eljött: a cikk, amiben lebeszélünk a könyvkiadásról.

...

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

...

Zilahi Anna: Egy regény megírásához is egy teljes falu kell

Polc

Szeretnék-e Murakami Haruki szomszédja lenni?

...

A Nagy Svájci: eszelős vágy, hazugságok és a traumaipar görbe tükre

...

Tove Ditlevsen önéletrajzi trilógiája gyógyszerfüggésről, abortuszokról, íróvá válásról mesél

...

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

...