Houellebecq unortodox tippeket ad a bulizáshoz

Houellebecq unortodox tippeket ad a bulizáshoz

Michel Houellebecq esszéit, publicisztikáit, interjúit gyűjti egybe az Intervenciók 2020: a gyakran provokatív,  melankolikus, elgondolkodtató szövegek a provence-i nyugdíjasoktól a világjárványon át az ünnepek megéléséig a legváltozatosabb témákat érintik.

Nyitókép: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. április 20. |

Ez a kötet a magyar olvasó számára eddig regényíróként ismert Michel Houellebecq esszéinek, publicisztikai írásainak és interjúinak a gyűjteménye. A szerző legfontosabb témáin kívül, amelyek a regényeiben is rendre megjelennek - az emberi kapcsolatok elsivárosodása, a nyugati társadalom rossz közérzete vagy a vallásosság újraéledése -, izgalmas fejtegetéseket olvashatunk többek között a francia új regény és az agráregyetemen végzett talajmetszet-vizsgálatok összefüggéseiről, provence-i nyugdíjasokról, akiket az önkormányzat azért fizet, hogy a turistabuszok érkezésekor eljátsszák a provence-i nyugdíjast, vagy arról, hogy a világjárvány által teremtett helyzet nemcsak erodálja, hanem szinte korszerűtlennek láttatja az emberi kapcsolatokat.

Michel Houellebecq
Intervenciók 2020
Ford.: Tótfalusi Ágnes, Magvető, 2021, 350 oldal
-

Houellebecq, aki műveivel és nyilatkozataival rendszeresen nagy felháborodást vált ki, ezekben a szövegekben igyekszik meggyőzni olvasóit társadalmi, politikai és irodalmi nézetei érvényességéről. A közel harminc évet felölelő, időrendbe állított szövegek a szerző látásmódjának folytonosságáról tanúskodnak, miközben az általa érintett témák meglehetősen széles spektrumon helyezkednek el. A gyakran provokatív és bosszantó, időnként humoros, máskor melankolikus vagy érzelmes, de mindig elgondolkodtató szövegek érdekes látleletet adnak a mai nyugati civilizációról egy olyan szerző nézőpontjából, aki önmagát "egy nihilista korszak és a nihilizmusból fakadó szenvedés írójaként" határozza meg.

Michel Houellebecq: Intervenciók 2020 (részlet)

AZ ÜNNEP

Ez a cikk a 20 Ans című magazinban jelent meg 1996-ban, majd később Az életben maradni és egyéb szövegek (Librio, 1999) és az Intervenciók 2. (Flammarion, 2009) című kötetekben.

Az ünnep arra való, hogy

elfeledtesse velünk, hogy magányosak és nyomorultak vagyunk,

és halálra szántak bennünket; más szóval, hogy állattá változtasson minket. Ez az oka, hogy a természeti népeknek olyan jó érzékük van az ünnephez: raknak egy jó kis tüzet hallucinogén növényekből, elővesznek három dobot, és meg is van: nem kell sok hozzá, hogy jól szórakozzanak. Ezzel szemben az átlag nyugatinak csak végeérhetetlen rave-partik révén sikerül egy nyamvadt kis eksztázishoz jutnia, némileg megsüketülve és bedrogozva: neki semmi érzéke a mulatsághoz. Mivel mélységesen tudatában van a saját létezésének, és teljes mértékben idegen számára a többi emberé, valamint rettegéssel tölti el a halál gondolata, képtelen értékelhető túlfűtöttségi állapotba kerülni. Pedig makacsul próbálkozik vele. Elszomorítja, hogy nem térhet vissza eredeti állati állapotába, szégyent és elkeseredést érez miatta; igazi partiarc akar lenni, vagy legalábbis annak akar látszani. Pocsék egy helyzetben van.

 

MI A FENÉT KERESEK EZEK KÖZÖTT A FASZFEJEK KÖZÖTT

 

„Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” (Máté 18, 20)

Hát igen, itt van a gond: minek a nevében gyűljünk egybe? Tulajdonképpen mi indokolja, hogy egybegyűljünk?

 

Egybegyűlünk mulatni

 

Ez a legrosszabb lehetőség. Az ilyen alkalmakkor (egy éjszakai klubban, falusi búcsúban, házibuliban), amelyek persze kicsit sem mulatságosak, egyetlen lehetőségünk marad: a csábítás. Gyorsan átváltunk a mulatság regiszteréről a dühödt narcisztikus versengés regiszterére, a behatolás reményével vagy anélkül (a klasszikus felfogás szerint a férfiaknak azért van szükségük a behatolásra, hogy megszerezzék a narcisztikus igazolást; ilyenkor valami olyasmit éreznek, mint amikor a flipper falán pattan a golyó. A nőknek általában elég az a bizonyosság, hogy valaki beléjük szeretne hatolni). Ha ez a fajta játék undorítja az embert, vagy ha úgy érzi, hogy nem lenne képes jó képet vágni hozzá, nincs más megoldás:

minél hamarabb lefalcolni.

 

Egybegyűlünk harcolni valamiért (diáktüntetés, környezetvédő gyűlés, beszélgetés a külvárosok helyzetéről)

 

Ez látszólag remek ötlet: a közös ügy kellemes cementje összeforraszthatja a csoportot, megerősítheti a valahová tartozás érzését, vagyis igazi kollektív mámort okozhat. Ám sajnos a tömegpszichológia a maga állandó törvényeinek engedelmeskedik:

a végén mindig a legostobább és legagresszívabb alakok ragadják magukhoz a szót.

Így hát az ember hamarosan egy hangosan rikoltozó, sőt veszélyes banda kellős közepén találja magát. Ilyenkor ugyanazt a megoldást kell választania, mint egy éjszakai bárban: lelécelni, mielőtt egymásnak esnek az emberek, vagy csábítani (egy jóval kedvezőbb közegben: a közös meggyőződés megléte, a tiltakozás által felkorbácsolt érzelmek enyhén megrepeszthették a narcisztikus páncélzatot).

 

Egybegyűlünk dugni (párcsereklubok, magánlakáson szervezett orgiák, egyes New Age-csoportok)

 

Az egyik legegyszerűbb és legősibb formula: egybeterelni az emberiséget abból a célból, ami igazán közös benne. Itt szexuális aktusok zajlanak, bár nem lesz teljes az élvezet. De azért ez is valami – és körülbelül ez minden.

 

Egybegyűlünk vallásos ünnepet ülni (misék, zarándoklatok)

 

A vallás nagyon eredeti megoldást kínál: merészen tagadja az elkülönülést és a halált azáltal, hogy azt állítja: minden látszat ellenére az isteni szeretetben ringatózunk, és egy boldog örök élet felé evezünk. Tehát

egy olyan vallásos szertartás, amelyben a résztvevőknek van hitük, lényegében egy jól sikerült ünnep egyedülálló példája lehetne.

Sőt, az ünnep egyes agnosztikus résztvevői a szertartás során még úgy is érezhetik, hogy a hit érzése lesz úrrá rajtuk; ám félő, hogy utána szörnyű lesz a lejövés (valahogy úgy, mint a szex során, de rosszabb változatban). A megoldás: jobb, ha az embert megérinti a kegyelem.

A zarándoklat, amely a diáktüntetés előnyeit ötvözi egy kalandosabb társasutazáséval, mindezt a fáradtsággal felturbózott spirituális hangulatban, kiváló feltételeket teremt a csábításhoz is, amely szinte akaratlanul, tehát őszintén következik belőle. A zarándoklat szerencsésebb végkimenetele: házasság plusz megtérés. Ellenkező esetben itt is szörnyű lehet a lejövés. Nem árt összekapcsolni egy közösségi sítanfolyammal, amelyet adott esetben még mindig lemondhatunk (jó, ha előre tájékozódunk a lemondás feltételeiről).

 

ÜNNEP, KÖNNYEK NÉLKÜL

 

Egyszóval:

elég elképzelnünk, hogy mulatunk egy jót, és biztosak lehetünk benne, hogy szarul fogjuk érezni magunkat.

Az lenne tehát az ideális, ha teljesen lemondanánk az ünnepekről, a mulatságról. Balszerencsénkre a partiarcoknak olyan nagy a respektusuk, hogy ez a lemondás a társadalmi énképünk hanyatlásához vezetne. Szerencsés esetben az alább következő néhány jó tanácsnak köszönhetően elkerülhetjük a legrosszabbat (hogy végig egyedül kóválygunk a buliban, az unalomtól a depresszió felé tartó állapotban, azzal a téves benyomással, hogy a többiek bezzeg állati jól szórakoznak).

– Jó előre vésd az eszedbe, hogy a buli úgyis el lesz rontva. Képzeld magad elé néhány korábbi kudarcos élményedet. Ezzel nem azt mondom, hogy cinikus és blazírt magatartást kell felvenned. Éppen ellenkezőleg: a közös katasztrófa alázatos és mosolygós tudomásulvétele a következő eredményhez vezet: egy elrontott bulit csodálatosan banális pillanattá változtathatunk.

– Mindig tartsd észben, hogy egyedül menj haza, méghozzá taxival.

– A buli előtt: igyál alkoholt. A mérsékelt mennyiségű alkohol olyan szocializáló és feldobó hatással bír, mint semmi más.

– A buli alatt: igyál alkoholt, de csökkentsd az adagot (az alkohol plusz a körülöttünk lebegő erotika koktélja könnyen vezet erőszakhoz, öngyilkossághoz vagy gyilkossághoz). Ügyesebben jársz el, ha egy alkalmas pillanatban bekapsz egy fél Lexomilt. Mivel az alkohol felgyorsítja a nyugtatók hatását, hamar sikerülni fog elálmosodnod: ekkor jön el a pillanat, hogy hívd a taxit. A rövid buli jó buli.

– A buli után: hívd fel a házigazdát, és köszönd meg neki a bulit. Békésen várd ki a következő bulit (de tartsd be az egy hónapos intervallumot, nyáron ezt csökkentheted egy hétre is).

Végül egy vigasztaló perspektíva:

az életkor előrehaladtával a bulizásra való hajlam elsorvad,

az egyedüllétre való vágy egyre nő; és végül újra az igazi élet kerekedik felül.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Houellebecq szerint a vírus után nem változik, csak még rosszabb lesz a világ

Michel Houellebecq egy percig sem hisz azoknak, akik szerint a koronavírus lecsengésével már semmi sem lesz olyan, mint azelőtt.

...
Hírek

Milyen gyerek volt Michel Houellebecq?

...
Kritika

Houellebecqen a gyógyszer sem segít

...
Podcast

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Coco Chanel életéről, karrierjéről, örökségéről beszélget Szeder Kata és Valuska László.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Závada Péter egy kastélyban keresi a választ hatalom és művészet viszonyára

...
Valuska László

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...
Jakobovits Kitti

Könyvek arról, hogy miért fontosak nekünk a könyvek

Polc

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Gyönyörű regény a lányról, akinek két anyja volt

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál. 

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Ilyen volt Julia Child, mielőtt a főzés világhírű nagykövetévé vált volna

...
Hírek

Május végén térnek vissza a Jóbarátok

...
Hírek

Eladó a szélmalom-ház, amely egykor Arthur Miller lakhelye volt

...
Hírek

Milyen titkokat rejtenek Leonardo da Vinci jegyzetfüzetei?

...
Hírek

A Pendragon legendát dolgozza fel a Budapest Bábszínház

...
Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

...
Hírek

Salinger, fotóikonok és Ms. Columbo [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Spiró György, Závada Péter, Csoóri-est és Rájátszás a Margó Irodalmi Fesztiválon

A hét könyve
Kritika
Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára
...
Gyerekirodalom

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Az Astrid Lindgren-emlékdíjas Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. A francia írót olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.