Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. november 23. |
Milbacher Róbert
Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban
Magvető, 2021, 286 oldal
-

A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait. Ebben a videóban a szerző arról beszél, miért és kik terjesztették Petőfiről, hogy orosz kém, alább pedig két nagyon különböző lelki alkatú ember csörtéjéről olvashatsz.

Milbacher Róbert: Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban (részlet)

A Kölcsey által megsértett Berzsenyi Dániel egyik antirecenziójában, amelyet Kölcsey igencsak ledorongoló (tulajdonképpen Berzsenyi sohasem tudta rajta magát túltenni) kritikájára írt, meglehetősen szemét módon vagy legalábbis nem éppen megfelelő politikai korrektséggel fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a recenzens a természetnél fogva csak egyoldalúan, vagyis félszeműen képes látni a világot:

Érzem én is az egyszerűnek kellemeit, ’s követém
is azt munkáim nagyobb részében; de érzem azt
is, hogy az egyszerű mellett vagynak más nemű
szépek is, mellyeket csak azok nem látnak, kiket
vagy a’ sanda theoria, vagy a’ mostoha természet
a’ dolgok egyoldalú szemléletére szorított.

Egyébként Berzsenyi téved, mert Kölcseyt nem a természet mostohasága kárhoztatta félszeműségre, vagyis nem így született. Az a köztudalomban lévő vélekedés sem egészen helytálló, hogy közvetlenül egy gyerekkori himlőfertőzés miatt vesztette el jobb szemét. Sokkal inkább egy népi gyógymódnak köszönhető a Hymnus költőjének fogyatékossága. Az ellenőrizhetetlen történet szerint ugyanis amikor a kis Ferike himlős lett, az egész arcát is kelések borították el, mire az öregasszonyok azt tanácsolták az anyjának, hogy csak úgy száríthatja le róla a gennyes sebeket, ha forró kemencébe teszi a kisült kenyér helyére. A kétségbeesett anya megfogadta a tanácsot, és ugyan három nap múlva tényleg eltűnt a himlő a fiú testéről (belegondolni sem szeretnék abba, hogy három napig a kemencében tartották: remélem, nem), de ezzel együtt a jobb szemére megvakult. (Nem tudni, hogy a forróságtól, vagy mint mások állítják, valami belepattanó szikrától.) Kölcsey gyilkos kritikája 1817-ben jelent meg, de Berzsenyi és Kölcsey között már korábban sem volt teljesen felhőtlen a viszony, lévén két egészen különböző alkat:

egyikük finom, légies, művelt entellektüel, míg a másik vaskos vidéki, kissé bárdolatlan, gazdálkodó földesúr.

A kritika után Berzsenyi írt egy panaszos levelet Kazinczy Ferencnek, amelyben felháborodásában már akkor is Kölcsey fogyatékosságán gúnyolódik:

Én ennek a pimasznak kamuti szeméből már akkor semmi jót nem néztem, mikor nékem a pesti kávéházban egy öl nyekegő verseket hozott. A rossz ember, minthogy építeni nem tud, rontani akar.

(Annyit Berzsenyi mentségére meg kell jegyezni, hogy a „kamuti” azt jelentette, sunyi, alattomos stb. – persze ha ez mentség, mert azért mégiscsak a szemére tesz utalást, és egy testi jelből von le a jellemre negatív következtetést a fiziognómia szabályai szerint.)

A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy már eleve rossz szemmel :) nézett Berzsenyi Kölcseyre, amikor 1810. március végén találkoztak Pesten. Erről a háromnapos találkozóról a legteljesebben a Kazinczy pesti triászának tagjaként és Kölcsey barátjaként jelen lévő Szemere Páltól értesülhetünk, aki a Mesternek megírta a találkozó meglehetősen fura részleteit. (Erről bővebben lehet olvasni egyrészt Onder Csaba Berzsenyi-kiadásának bevezetésében, másrészt a levélközléssel együtt Vaderna Gábor tanulmányában.) Először is a pesti sznob ifjak megütköztek Berzsenyi testalkatán, nem nagyon tudták összeegyeztetni ugyanis az olvasott versek finom lelkű beszélőjét a hús-vér költő vaskosságával. Másrészt Berzsenyi magatartásán (hogy kimondjam az őszintét: bunkóságán) is meghökkentek – 

a nyilván igen kifinomult ízlésű, mármár vegán pestieket például jóféle hazai kolbásszal kínálta, és nem nagyon érdekelték azok az intellektuális eszmecserék, amelyekbe a pesti ifjak próbálták bevonni,

ő inkább Bihari Jánosnak, a kor híres cigányprímásának zenéjére szeretett volna mulatni egy jót:

Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a’ szót: Itt van Bihari, azonnal felkel Berzsenyi ’s Vitkovics őtet a’ másik szobában hegedűlő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedűltetett ’s annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a’ más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett. Vitkovics ’s én, a’ ki eddig Berzsenyi kedvéért hallgattuk Biharit, megunatkozánk ’s visszamentünk társainkhoz ’s Berzsenyit egyedűl hagytuk Musikusával.

Persze azért költészetről is esett szó, sőt felolvasták műveiket egymás előtt, és éppen egy ilyen alkalommal derült ki, hogy Berzsenyit mennyire idegesíthette Kölcsey túlfinomult sznobizmusa, és Kölcsey mennyire lenézhette már akkor is a faluról jött Berzsenyi darabosságát, kinevetve többek között a tájszólását is. Így ír Szemere: 

Ott ismét poharak között kezdettünk declamalni. Legelőször Kölcsey teve próbát. Kölcseynek declamátiójával nem volt megelégedve Berzsenyi. Az Úr úgy olvas, mintha nem érzené azt, a’ mit olvas, monda nekie Berzsenyi. Azután én és Vitkovics próbáltuk. Velem, de leginkább Vitkovics declamálásával contentalódott. Próbálá maga is Dalát a’ Melancholiához, ’s Kölcsey nevetett orra alatt, midőn Berzsenyi Hármőniát, Melanchőlîát ejtett kimondásában. 

Persze azért Szemere beszámol arról is, hogy mindezek ellenére szájon akarták csókolni Berzsenyit a találkozó végén, amúgy kollektíve.

Először Vitkovics Mihály próbálkozott, akit azzal utasított vissza a niklai remete, hogy inkább pipázni szeretne, végül Szemerének magának sikerült tőle „csókot lopnia” az utcán. Így ír Kazinczynak erről:

Nem! Csókot kell tőle kapnom, törik-szakad! ’S midőn társaim, Vitkovics és Horvát már az utszán voltak, megöleltem Berzsenyit, ’s ajkaink öszveforradtak. Csókkal ereszté el az utánam jött Kölcseyt is.

Még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy az első magyarországi pride miatt ment föl Berzsenyi Pestre, ki kell ábrándítanom, ugyanis ennek a csóknak (ahogyan Kölcsey barátjához írt leveleinek sem) az égvilágon semmi köze a homoszexualitáshoz. Ez a korban a befogadás, a baráttá avatás gesztusa volt, amely persze innen nézve elég furcsának tűnik, de a 19. századi férfibarátság hagyományához ez is hozzátartozott. 

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Orosz kém volt-e Petőfi - 50+1 magyar irodalmi tévhitet tisztáz Milbacher Róbert

A Legendahántás olyan, a magyar irodalommal kapcsolatos népszerű tévhitekkel és kérdésekkel foglalkozik, mint hogy vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? Tényleg nadrágban járt Szendrey Júlia?

...
Kritika

Milbacher Róbert kísérleti bűnregénye önmagában egy hatalmas rejtély

...
Hírek

Milbacher Róbert nyerte az idei Margó-díjat

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

A svéd Jonas Jonasson most megjelent hatodik könyvével is azt bizonyítja, hogy még mindig közel állnak hozzá a szabálytalan, kivételes és különc figurák. A próféta és a hülye két címszereplője egy véletlen balesetnek köszönhetően sodródik egymás mellé, majd nyakukba veszik Európát, hogy még a végítélet napjának beköszönte előtt elrendezzék függőben lévő ügyeiket. Az íróval Skype-on beszélgettünk, az új könyv kapcsán szóba került Jack Sparrow, Gorbacsov és a tokaji is.

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

...
Valuska László

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét