Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. november 23. |
Milbacher Róbert
Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban
Magvető, 2021, 286 oldal
-

A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait. Ebben a videóban a szerző arról beszél, miért és kik terjesztették Petőfiről, hogy orosz kém, alább pedig két nagyon különböző lelki alkatú ember csörtéjéről olvashatsz.

Milbacher Róbert: Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban (részlet)

A Kölcsey által megsértett Berzsenyi Dániel egyik antirecenziójában, amelyet Kölcsey igencsak ledorongoló (tulajdonképpen Berzsenyi sohasem tudta rajta magát túltenni) kritikájára írt, meglehetősen szemét módon vagy legalábbis nem éppen megfelelő politikai korrektséggel fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a recenzens a természetnél fogva csak egyoldalúan, vagyis félszeműen képes látni a világot:

Érzem én is az egyszerűnek kellemeit, ’s követém
is azt munkáim nagyobb részében; de érzem azt
is, hogy az egyszerű mellett vagynak más nemű
szépek is, mellyeket csak azok nem látnak, kiket
vagy a’ sanda theoria, vagy a’ mostoha természet
a’ dolgok egyoldalú szemléletére szorított.

Egyébként Berzsenyi téved, mert Kölcseyt nem a természet mostohasága kárhoztatta félszeműségre, vagyis nem így született. Az a köztudalomban lévő vélekedés sem egészen helytálló, hogy közvetlenül egy gyerekkori himlőfertőzés miatt vesztette el jobb szemét. Sokkal inkább egy népi gyógymódnak köszönhető a Hymnus költőjének fogyatékossága. Az ellenőrizhetetlen történet szerint ugyanis amikor a kis Ferike himlős lett, az egész arcát is kelések borították el, mire az öregasszonyok azt tanácsolták az anyjának, hogy csak úgy száríthatja le róla a gennyes sebeket, ha forró kemencébe teszi a kisült kenyér helyére. A kétségbeesett anya megfogadta a tanácsot, és ugyan három nap múlva tényleg eltűnt a himlő a fiú testéről (belegondolni sem szeretnék abba, hogy három napig a kemencében tartották: remélem, nem), de ezzel együtt a jobb szemére megvakult. (Nem tudni, hogy a forróságtól, vagy mint mások állítják, valami belepattanó szikrától.) Kölcsey gyilkos kritikája 1817-ben jelent meg, de Berzsenyi és Kölcsey között már korábban sem volt teljesen felhőtlen a viszony, lévén két egészen különböző alkat:

egyikük finom, légies, művelt entellektüel, míg a másik vaskos vidéki, kissé bárdolatlan, gazdálkodó földesúr.

A kritika után Berzsenyi írt egy panaszos levelet Kazinczy Ferencnek, amelyben felháborodásában már akkor is Kölcsey fogyatékosságán gúnyolódik:

Én ennek a pimasznak kamuti szeméből már akkor semmi jót nem néztem, mikor nékem a pesti kávéházban egy öl nyekegő verseket hozott. A rossz ember, minthogy építeni nem tud, rontani akar.

(Annyit Berzsenyi mentségére meg kell jegyezni, hogy a „kamuti” azt jelentette, sunyi, alattomos stb. – persze ha ez mentség, mert azért mégiscsak a szemére tesz utalást, és egy testi jelből von le a jellemre negatív következtetést a fiziognómia szabályai szerint.)

A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy már eleve rossz szemmel :) nézett Berzsenyi Kölcseyre, amikor 1810. március végén találkoztak Pesten. Erről a háromnapos találkozóról a legteljesebben a Kazinczy pesti triászának tagjaként és Kölcsey barátjaként jelen lévő Szemere Páltól értesülhetünk, aki a Mesternek megírta a találkozó meglehetősen fura részleteit. (Erről bővebben lehet olvasni egyrészt Onder Csaba Berzsenyi-kiadásának bevezetésében, másrészt a levélközléssel együtt Vaderna Gábor tanulmányában.) Először is a pesti sznob ifjak megütköztek Berzsenyi testalkatán, nem nagyon tudták összeegyeztetni ugyanis az olvasott versek finom lelkű beszélőjét a hús-vér költő vaskosságával. Másrészt Berzsenyi magatartásán (hogy kimondjam az őszintét: bunkóságán) is meghökkentek – 

a nyilván igen kifinomult ízlésű, mármár vegán pestieket például jóféle hazai kolbásszal kínálta, és nem nagyon érdekelték azok az intellektuális eszmecserék, amelyekbe a pesti ifjak próbálták bevonni,

ő inkább Bihari Jánosnak, a kor híres cigányprímásának zenéjére szeretett volna mulatni egy jót:

Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a’ szót: Itt van Bihari, azonnal felkel Berzsenyi ’s Vitkovics őtet a’ másik szobában hegedűlő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedűltetett ’s annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a’ más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett. Vitkovics ’s én, a’ ki eddig Berzsenyi kedvéért hallgattuk Biharit, megunatkozánk ’s visszamentünk társainkhoz ’s Berzsenyit egyedűl hagytuk Musikusával.

Persze azért költészetről is esett szó, sőt felolvasták műveiket egymás előtt, és éppen egy ilyen alkalommal derült ki, hogy Berzsenyit mennyire idegesíthette Kölcsey túlfinomult sznobizmusa, és Kölcsey mennyire lenézhette már akkor is a faluról jött Berzsenyi darabosságát, kinevetve többek között a tájszólását is. Így ír Szemere: 

Ott ismét poharak között kezdettünk declamalni. Legelőször Kölcsey teve próbát. Kölcseynek declamátiójával nem volt megelégedve Berzsenyi. Az Úr úgy olvas, mintha nem érzené azt, a’ mit olvas, monda nekie Berzsenyi. Azután én és Vitkovics próbáltuk. Velem, de leginkább Vitkovics declamálásával contentalódott. Próbálá maga is Dalát a’ Melancholiához, ’s Kölcsey nevetett orra alatt, midőn Berzsenyi Hármőniát, Melanchőlîát ejtett kimondásában. 

Persze azért Szemere beszámol arról is, hogy mindezek ellenére szájon akarták csókolni Berzsenyit a találkozó végén, amúgy kollektíve.

Először Vitkovics Mihály próbálkozott, akit azzal utasított vissza a niklai remete, hogy inkább pipázni szeretne, végül Szemerének magának sikerült tőle „csókot lopnia” az utcán. Így ír Kazinczynak erről:

Nem! Csókot kell tőle kapnom, törik-szakad! ’S midőn társaim, Vitkovics és Horvát már az utszán voltak, megöleltem Berzsenyit, ’s ajkaink öszveforradtak. Csókkal ereszté el az utánam jött Kölcseyt is.

Még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy az első magyarországi pride miatt ment föl Berzsenyi Pestre, ki kell ábrándítanom, ugyanis ennek a csóknak (ahogyan Kölcsey barátjához írt leveleinek sem) az égvilágon semmi köze a homoszexualitáshoz. Ez a korban a befogadás, a baráttá avatás gesztusa volt, amely persze innen nézve elég furcsának tűnik, de a 19. századi férfibarátság hagyományához ez is hozzátartozott. 

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Orosz kém volt-e Petőfi - 50+1 magyar irodalmi tévhitet tisztáz Milbacher Róbert

A Legendahántás olyan, a magyar irodalommal kapcsolatos népszerű tévhitekkel és kérdésekkel foglalkozik, mint hogy vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? Tényleg nadrágban járt Szendrey Júlia?

...
Kritika

Milbacher Róbert kísérleti bűnregénye önmagában egy hatalmas rejtély

...
Hírek

Milbacher Róbert nyerte az idei Margó-díjat

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?