Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. november 23. |
Milbacher Róbert
Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban
Magvető, 2021, 286 oldal
-

A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait. Ebben a videóban a szerző arról beszél, miért és kik terjesztették Petőfiről, hogy orosz kém, alább pedig két nagyon különböző lelki alkatú ember csörtéjéről olvashatsz.

Milbacher Róbert: Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban (részlet)

A Kölcsey által megsértett Berzsenyi Dániel egyik antirecenziójában, amelyet Kölcsey igencsak ledorongoló (tulajdonképpen Berzsenyi sohasem tudta rajta magát túltenni) kritikájára írt, meglehetősen szemét módon vagy legalábbis nem éppen megfelelő politikai korrektséggel fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a recenzens a természetnél fogva csak egyoldalúan, vagyis félszeműen képes látni a világot:

Érzem én is az egyszerűnek kellemeit, ’s követém
is azt munkáim nagyobb részében; de érzem azt
is, hogy az egyszerű mellett vagynak más nemű
szépek is, mellyeket csak azok nem látnak, kiket
vagy a’ sanda theoria, vagy a’ mostoha természet
a’ dolgok egyoldalú szemléletére szorított.

Egyébként Berzsenyi téved, mert Kölcseyt nem a természet mostohasága kárhoztatta félszeműségre, vagyis nem így született. Az a köztudalomban lévő vélekedés sem egészen helytálló, hogy közvetlenül egy gyerekkori himlőfertőzés miatt vesztette el jobb szemét. Sokkal inkább egy népi gyógymódnak köszönhető a Hymnus költőjének fogyatékossága. Az ellenőrizhetetlen történet szerint ugyanis amikor a kis Ferike himlős lett, az egész arcát is kelések borították el, mire az öregasszonyok azt tanácsolták az anyjának, hogy csak úgy száríthatja le róla a gennyes sebeket, ha forró kemencébe teszi a kisült kenyér helyére. A kétségbeesett anya megfogadta a tanácsot, és ugyan három nap múlva tényleg eltűnt a himlő a fiú testéről (belegondolni sem szeretnék abba, hogy három napig a kemencében tartották: remélem, nem), de ezzel együtt a jobb szemére megvakult. (Nem tudni, hogy a forróságtól, vagy mint mások állítják, valami belepattanó szikrától.) Kölcsey gyilkos kritikája 1817-ben jelent meg, de Berzsenyi és Kölcsey között már korábban sem volt teljesen felhőtlen a viszony, lévén két egészen különböző alkat:

egyikük finom, légies, művelt entellektüel, míg a másik vaskos vidéki, kissé bárdolatlan, gazdálkodó földesúr.

A kritika után Berzsenyi írt egy panaszos levelet Kazinczy Ferencnek, amelyben felháborodásában már akkor is Kölcsey fogyatékosságán gúnyolódik:

Én ennek a pimasznak kamuti szeméből már akkor semmi jót nem néztem, mikor nékem a pesti kávéházban egy öl nyekegő verseket hozott. A rossz ember, minthogy építeni nem tud, rontani akar.

(Annyit Berzsenyi mentségére meg kell jegyezni, hogy a „kamuti” azt jelentette, sunyi, alattomos stb. – persze ha ez mentség, mert azért mégiscsak a szemére tesz utalást, és egy testi jelből von le a jellemre negatív következtetést a fiziognómia szabályai szerint.)

A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy már eleve rossz szemmel :) nézett Berzsenyi Kölcseyre, amikor 1810. március végén találkoztak Pesten. Erről a háromnapos találkozóról a legteljesebben a Kazinczy pesti triászának tagjaként és Kölcsey barátjaként jelen lévő Szemere Páltól értesülhetünk, aki a Mesternek megírta a találkozó meglehetősen fura részleteit. (Erről bővebben lehet olvasni egyrészt Onder Csaba Berzsenyi-kiadásának bevezetésében, másrészt a levélközléssel együtt Vaderna Gábor tanulmányában.) Először is a pesti sznob ifjak megütköztek Berzsenyi testalkatán, nem nagyon tudták összeegyeztetni ugyanis az olvasott versek finom lelkű beszélőjét a hús-vér költő vaskosságával. Másrészt Berzsenyi magatartásán (hogy kimondjam az őszintét: bunkóságán) is meghökkentek – 

a nyilván igen kifinomult ízlésű, mármár vegán pestieket például jóféle hazai kolbásszal kínálta, és nem nagyon érdekelték azok az intellektuális eszmecserék, amelyekbe a pesti ifjak próbálták bevonni,

ő inkább Bihari Jánosnak, a kor híres cigányprímásának zenéjére szeretett volna mulatni egy jót:

Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a’ szót: Itt van Bihari, azonnal felkel Berzsenyi ’s Vitkovics őtet a’ másik szobában hegedűlő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedűltetett ’s annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a’ más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett. Vitkovics ’s én, a’ ki eddig Berzsenyi kedvéért hallgattuk Biharit, megunatkozánk ’s visszamentünk társainkhoz ’s Berzsenyit egyedűl hagytuk Musikusával.

Persze azért költészetről is esett szó, sőt felolvasták műveiket egymás előtt, és éppen egy ilyen alkalommal derült ki, hogy Berzsenyit mennyire idegesíthette Kölcsey túlfinomult sznobizmusa, és Kölcsey mennyire lenézhette már akkor is a faluról jött Berzsenyi darabosságát, kinevetve többek között a tájszólását is. Így ír Szemere: 

Ott ismét poharak között kezdettünk declamalni. Legelőször Kölcsey teve próbát. Kölcseynek declamátiójával nem volt megelégedve Berzsenyi. Az Úr úgy olvas, mintha nem érzené azt, a’ mit olvas, monda nekie Berzsenyi. Azután én és Vitkovics próbáltuk. Velem, de leginkább Vitkovics declamálásával contentalódott. Próbálá maga is Dalát a’ Melancholiához, ’s Kölcsey nevetett orra alatt, midőn Berzsenyi Hármőniát, Melanchőlîát ejtett kimondásában. 

Persze azért Szemere beszámol arról is, hogy mindezek ellenére szájon akarták csókolni Berzsenyit a találkozó végén, amúgy kollektíve.

Először Vitkovics Mihály próbálkozott, akit azzal utasított vissza a niklai remete, hogy inkább pipázni szeretne, végül Szemerének magának sikerült tőle „csókot lopnia” az utcán. Így ír Kazinczynak erről:

Nem! Csókot kell tőle kapnom, törik-szakad! ’S midőn társaim, Vitkovics és Horvát már az utszán voltak, megöleltem Berzsenyit, ’s ajkaink öszveforradtak. Csókkal ereszté el az utánam jött Kölcseyt is.

Még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy az első magyarországi pride miatt ment föl Berzsenyi Pestre, ki kell ábrándítanom, ugyanis ennek a csóknak (ahogyan Kölcsey barátjához írt leveleinek sem) az égvilágon semmi köze a homoszexualitáshoz. Ez a korban a befogadás, a baráttá avatás gesztusa volt, amely persze innen nézve elég furcsának tűnik, de a 19. századi férfibarátság hagyományához ez is hozzátartozott. 

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Orosz kém volt-e Petőfi - 50+1 magyar irodalmi tévhitet tisztáz Milbacher Róbert

A Legendahántás olyan, a magyar irodalommal kapcsolatos népszerű tévhitekkel és kérdésekkel foglalkozik, mint hogy vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? Tényleg nadrágban járt Szendrey Júlia?

...
Kritika

Milbacher Róbert kísérleti bűnregénye önmagában egy hatalmas rejtély

...
Hírek

Milbacher Róbert nyerte az idei Margó-díjat

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

...
Könyves Advent

10 világirodalmi újdonság, amivel nem lőhetsz mellé karácsonykor

...
Könyves Advent

És a kvaggáról vagy az elefántmadárról hallottál már? Mi irtottuk ki

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

A Marshal Fifty-Six Gálvölgyi Jánossal, Rezes Judittal és Szabó Kimmel Tamással megszünteti a határt a színház és az életünk között.

...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

...
Kritika

Richard Osman nyugdíjas nyomozói ahová lépnek, ott hulla terem

Richard Osman azt ígérte, hogy A férfi, aki kétszer halt meg című krimijében mindenki visszatér, aki az első rész, A csütörtöki nyomozóklub végén életben maradt. Most kiderül, tartotta-e a szavát.

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...

Kiégés: együttéljünk vele vagy küzdjünk ellene? [podcast]

...

Az austeni univerzumban Emma az egyetlen hősnő, akinek ténylegesen van hatalma [Az Austen-projekt]

...

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

A hét könyve
Kritika
Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit
...
Kritika

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

Bernardine Evaristót sokáig frusztrálta, hogy a fekete nők egyszerűen nem kapnak hangot az angolszász irodalomban. A Lány, nő, többiek című regénye ezt az űrt akarta kitölteni, ami olyan jól sikerült, hogy bezsebelhetett érte egy megosztott Bookert. A többszólamú kötet 12 nő történetén keresztül mesél anyaságról, kitörésről és határátlépésről.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

...
Apró Annamária

Hervé Le Tellier regénye nem zárja ki, hogy mindannyian egy szimulációban élünk

...
Valuska László

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből