Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. november 23. |
Milbacher Róbert
Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban
Magvető, 2021, 286 oldal
-

A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait. Ebben a videóban a szerző arról beszél, miért és kik terjesztették Petőfiről, hogy orosz kém, alább pedig két nagyon különböző lelki alkatú ember csörtéjéről olvashatsz.

Milbacher Róbert: Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban (részlet)

A Kölcsey által megsértett Berzsenyi Dániel egyik antirecenziójában, amelyet Kölcsey igencsak ledorongoló (tulajdonképpen Berzsenyi sohasem tudta rajta magát túltenni) kritikájára írt, meglehetősen szemét módon vagy legalábbis nem éppen megfelelő politikai korrektséggel fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a recenzens a természetnél fogva csak egyoldalúan, vagyis félszeműen képes látni a világot:

Érzem én is az egyszerűnek kellemeit, ’s követém
is azt munkáim nagyobb részében; de érzem azt
is, hogy az egyszerű mellett vagynak más nemű
szépek is, mellyeket csak azok nem látnak, kiket
vagy a’ sanda theoria, vagy a’ mostoha természet
a’ dolgok egyoldalú szemléletére szorított.

Egyébként Berzsenyi téved, mert Kölcseyt nem a természet mostohasága kárhoztatta félszeműségre, vagyis nem így született. Az a köztudalomban lévő vélekedés sem egészen helytálló, hogy közvetlenül egy gyerekkori himlőfertőzés miatt vesztette el jobb szemét. Sokkal inkább egy népi gyógymódnak köszönhető a Hymnus költőjének fogyatékossága. Az ellenőrizhetetlen történet szerint ugyanis amikor a kis Ferike himlős lett, az egész arcát is kelések borították el, mire az öregasszonyok azt tanácsolták az anyjának, hogy csak úgy száríthatja le róla a gennyes sebeket, ha forró kemencébe teszi a kisült kenyér helyére. A kétségbeesett anya megfogadta a tanácsot, és ugyan három nap múlva tényleg eltűnt a himlő a fiú testéről (belegondolni sem szeretnék abba, hogy három napig a kemencében tartották: remélem, nem), de ezzel együtt a jobb szemére megvakult. (Nem tudni, hogy a forróságtól, vagy mint mások állítják, valami belepattanó szikrától.) Kölcsey gyilkos kritikája 1817-ben jelent meg, de Berzsenyi és Kölcsey között már korábban sem volt teljesen felhőtlen a viszony, lévén két egészen különböző alkat:

egyikük finom, légies, művelt entellektüel, míg a másik vaskos vidéki, kissé bárdolatlan, gazdálkodó földesúr.

A kritika után Berzsenyi írt egy panaszos levelet Kazinczy Ferencnek, amelyben felháborodásában már akkor is Kölcsey fogyatékosságán gúnyolódik:

Én ennek a pimasznak kamuti szeméből már akkor semmi jót nem néztem, mikor nékem a pesti kávéházban egy öl nyekegő verseket hozott. A rossz ember, minthogy építeni nem tud, rontani akar.

(Annyit Berzsenyi mentségére meg kell jegyezni, hogy a „kamuti” azt jelentette, sunyi, alattomos stb. – persze ha ez mentség, mert azért mégiscsak a szemére tesz utalást, és egy testi jelből von le a jellemre negatív következtetést a fiziognómia szabályai szerint.)

A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy már eleve rossz szemmel :) nézett Berzsenyi Kölcseyre, amikor 1810. március végén találkoztak Pesten. Erről a háromnapos találkozóról a legteljesebben a Kazinczy pesti triászának tagjaként és Kölcsey barátjaként jelen lévő Szemere Páltól értesülhetünk, aki a Mesternek megírta a találkozó meglehetősen fura részleteit. (Erről bővebben lehet olvasni egyrészt Onder Csaba Berzsenyi-kiadásának bevezetésében, másrészt a levélközléssel együtt Vaderna Gábor tanulmányában.) Először is a pesti sznob ifjak megütköztek Berzsenyi testalkatán, nem nagyon tudták összeegyeztetni ugyanis az olvasott versek finom lelkű beszélőjét a hús-vér költő vaskosságával. Másrészt Berzsenyi magatartásán (hogy kimondjam az őszintét: bunkóságán) is meghökkentek – 

a nyilván igen kifinomult ízlésű, mármár vegán pestieket például jóféle hazai kolbásszal kínálta, és nem nagyon érdekelték azok az intellektuális eszmecserék, amelyekbe a pesti ifjak próbálták bevonni,

ő inkább Bihari Jánosnak, a kor híres cigányprímásának zenéjére szeretett volna mulatni egy jót:

Alig mondá ki Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a’ szót: Itt van Bihari, azonnal felkel Berzsenyi ’s Vitkovics őtet a’ másik szobában hegedűlő Biharihoz vala kéntelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedűltetett ’s annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a’ más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett. Vitkovics ’s én, a’ ki eddig Berzsenyi kedvéért hallgattuk Biharit, megunatkozánk ’s visszamentünk társainkhoz ’s Berzsenyit egyedűl hagytuk Musikusával.

Persze azért költészetről is esett szó, sőt felolvasták műveiket egymás előtt, és éppen egy ilyen alkalommal derült ki, hogy Berzsenyit mennyire idegesíthette Kölcsey túlfinomult sznobizmusa, és Kölcsey mennyire lenézhette már akkor is a faluról jött Berzsenyi darabosságát, kinevetve többek között a tájszólását is. Így ír Szemere: 

Ott ismét poharak között kezdettünk declamalni. Legelőször Kölcsey teve próbát. Kölcseynek declamátiójával nem volt megelégedve Berzsenyi. Az Úr úgy olvas, mintha nem érzené azt, a’ mit olvas, monda nekie Berzsenyi. Azután én és Vitkovics próbáltuk. Velem, de leginkább Vitkovics declamálásával contentalódott. Próbálá maga is Dalát a’ Melancholiához, ’s Kölcsey nevetett orra alatt, midőn Berzsenyi Hármőniát, Melanchőlîát ejtett kimondásában. 

Persze azért Szemere beszámol arról is, hogy mindezek ellenére szájon akarták csókolni Berzsenyit a találkozó végén, amúgy kollektíve.

Először Vitkovics Mihály próbálkozott, akit azzal utasított vissza a niklai remete, hogy inkább pipázni szeretne, végül Szemerének magának sikerült tőle „csókot lopnia” az utcán. Így ír Kazinczynak erről:

Nem! Csókot kell tőle kapnom, törik-szakad! ’S midőn társaim, Vitkovics és Horvát már az utszán voltak, megöleltem Berzsenyit, ’s ajkaink öszveforradtak. Csókkal ereszté el az utánam jött Kölcseyt is.

Még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy az első magyarországi pride miatt ment föl Berzsenyi Pestre, ki kell ábrándítanom, ugyanis ennek a csóknak (ahogyan Kölcsey barátjához írt leveleinek sem) az égvilágon semmi köze a homoszexualitáshoz. Ez a korban a befogadás, a baráttá avatás gesztusa volt, amely persze innen nézve elég furcsának tűnik, de a 19. századi férfibarátság hagyományához ez is hozzátartozott. 

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Orosz kém volt-e Petőfi - 50+1 magyar irodalmi tévhitet tisztáz Milbacher Róbert

A Legendahántás olyan, a magyar irodalommal kapcsolatos népszerű tévhitekkel és kérdésekkel foglalkozik, mint hogy vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? Tényleg nadrágban járt Szendrey Júlia?

...
Kritika

Milbacher Róbert kísérleti bűnregénye önmagában egy hatalmas rejtély

...
Hírek

Milbacher Róbert nyerte az idei Margó-díjat

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

...
Könyvtavasz

A macskák profik abban, hogy aggódás helyett inkább a valóságos dolgokkal foglalkozzanak

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

...
Kritika

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

„Még élhet valódi életet az ember, még mindig csinálhat valódi dolgokat!” – mondogatja magának mantraként Patricia Lockwood rendhagyó regényének elbeszélője, aki – csakúgy, mint mindannyian – az internet foglya lett. Az Erről nem beszélünk az elvesztegetett időről, a testnélküliségről, a hírfolyamban töltött, mémekké redukálódott életről és egy újfajta zsarnokságról szól.

Szerzőink

...
vl

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

...
Valuska László

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult