Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

"Az ember feljavítása többé nem fikció" - áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Leszármazottaink várhatóan képesek lesznek arra, hogy növeljék erejüket és állóképességüket. Hogy radikális mértékben fejlesszenek tudatot, érzelmet és memóriát. Hogy csökkentsék a fájdalom hatását és az alvásigényüket. Kérdés, hogy ez a "feljavítás" hogyan hat majd a döntéseikre, ezek a döntések pedig hogyan hatnak majd a politikára. Olvass bele a könyvbe!

Könyves Magazin | 2022. február 03. |
Jamie Susskind
Politika a jövőben - Életünk a technológia uralta világban
Ford. Torma Péter, Athenaeum, 2022, 382 oldal
-

A mesterséges intelligencia, a blokklánc, a robotika és a virtuális valóság mögött húzódó hatalmi struktúrák alapvetően alakítják át az emberi közösségek életét. Jamie Susskind arra biztatja az olvasót, gondolja újra, mit jelent szabadnak, illetve egyenlőnek lenni. Mit jelent hatalommal bírni, tulajdonnal rendelkezni? És mit jelent az, hogy egy politikai rendszer igazságos vagy demokratikus? Továbbá: hogyan tudjuk a gyors és megállíthatatlan változások korában visszavenni az irányítást? A könyv elnyerte az Estoril Global Issues díjat.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Jamie Susskind: Politika a jövőben - Életünk a technológia uralta világban

Fordította: Torma Péter

ELSŐ FEJEZET

Egyre több mindenre képes rendszerek

 

„Ember semmitől se viszolyog jobban,
mint attól, hogy olyasmi érjen hozzá, amit nem ismer.”
Elias Canetti: Tömeg és hatalom

 

Kezdetnek felmérjük, hol tartunk most, majd felvázoljuk az eljövendő világot.

A következő évszázadban a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni: 

az egyre több mindenre képes rendszerek, az egyre inkább integrált technológia és az egyre inkább számszerűsített társadalom.

Ezeknek a változásoknak az eredménye a közösségi élet egészen új típusa lesz: a digitális életvilág. A különös hangzású életvilág szó a német Lebenswelt tükörfordítása, és mindazon közvetlen tapasztalatok, cselekvések és kapcsolatok összességét jelenti, amelyek egyéni és közösségi világunkat alkotják. Ha el akarjuk képzelni a digitális életvilágot, képzeljünk el egy sűrű, nyüzsgő rendszert, amely embereket, nagy erejű gépeket és óriási mennyiségű adatot kapcsol össze egyetlen, rendkívül kifinomult és bonyolult hálózatban. Könyvem első részében nem áll szándékomban értékelni vagy kritizálni az általam leírt technológiák hatásait. Célom egyelőre annyi, hogy azonosítsam és megértsem ezeket, majd (a negyedik fejezetben) megvizsgáljam azokat az elméleti eszközöket, amelyek segítségünkre lesznek abban, hogy világosan átgondoljuk, mit jelent mindez a politika szempontjából.

A következő három fejezetben számos, a való életből vett példa szerepel majd, ám nem az a cél, hogy valamennyit észben tartsuk. Inkább az, hogy ha csak nagy vonalakban is, de bepillantsunk a ránk váró jövőbe. Ez annak belátásával kezdődik, hogy hamarosan rendkívüli képességekkel bíró számítógépek között fogunk élni. Ezek az egyre több mindenre képes rendszerek, és ezek jelentik majd a digitális életvilág első alapvető jellemzőjét.

 

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) 1943-ban létrejött szakterülete az „intelligens” digitális rendszerek megalkotásával foglalkozik. Amikor MI-ről beszélek, olyan rendszerekről beszélek, amelyek képesek a korábbi vélekedés szerint kifejezetten emberi kognitív és kreatív folyamatokat igénylő feladatok végrehajtására. A haladás nem mindig volt zökkenőmentes, mára azonban lenyűgöző mértékben haladt előre, és továbbra is egyre gyorsul. Ezernyi olyan cselekvést, amelyet korábban kizárólag emberek végeztek, a digitális rendszerek ma gyorsabban, hatékonyabban, pontosabban és egészen más nagyságrendben végeznek.

Az MI-rendszerek mára közel jutottak ahhoz, hogy meghaladják az embereket olyan képességek terén, mint a természetes nyelvek fordítása, az arcfelismerés vagy az emberi beszéd utánzása. Az MI-t használó önvezető járművek az általános vélekedés szerint néhány éven belül széles körben el fognak terjedni (a Ford 2021-ben tervezi megkezdeni egy tömegesen elérhető modell forgalmazását).

2016-ban a Microsoft bemutatott egy beszédfelismerő MI-rendszert, amely ugyanannyi vagy kevesebb hibával képes lejegyezni egy beszélgetést, mint a hivatásos emberi átírók. Az Oxfordi Egyetem kutatói olyan MI-rendszert fejlesztettek ki, amely 93 százalékos pontossággal képes szájról olvasni, szemben a hivatásos szájolvasók 60 százalékos pontosságával. Az MI-rendszerek máris képesek sport, üzleti vagy pénzügyi témájú cikkeket írni. 2014-ben az Associated Press elkezdett algoritmusokat használni a több száz, addig kézzel írt bevételi jelentés számítógépes feldolgozására, amelyekből így tizenötször annyit produkáltak, mint korábban. Az MI-rendszerek rendeztek már filmet, és gyártottak filmelőzetest. Hamarosan MI-chatbotok (olyan rendszerek, amelyekkel „beszélgetni” tudunk) veszik majd fel a rendelésünket az éttermekben. 

Ennél jóval baljósabb tény, hogy a mérnökök olyan MI-rendszert is alkottak már, amelyik képes egy adott politikai pártot támogató beszédeket írni.

Már az is épp elég rossz volt, amikor a politikusok lélektelen robotokként beszéltek, de most majd lélektelen robotok beszélnek úgy, mint a politikusok.

Az algoritmusok nap mint nap számtalan tranzakciót hajtanak végre a pénzpiacokon a befektetők nevében. A piaci feltételek változásain alapuló komplex stratégiák végrehajtását bízzák rájuk. A Deep Knowledge Ventures, egy hongkongi székhelyű befektető cég kinevezett egy VITAL (Validating Investment Tool for Advancing Life Sciences, vagyis „hitelesítő befektetési eszköz az élettudományok előbbre viteléért”) nevű algoritmust az igazgatótanács tagjává. Az orvosi MI-rendszerek már képesek megkülönböztetni egymástól a tüdőrák egyes fajtáit, és az emberi patológusoknál pontosabban tudják megbecsülni a várható túlélési időt. A kutatók úgy vélik, hogy nemsokára a többi ráktípus esetében is ez lesz a helyzet. Egy jogi MI-rendszer az Emberi Jogok Európai Bíróságán tárgyalt több száz per 79 százalékának végkimenetelét jósolta meg helyesen. Halálos önvezérlő fegyverrendszereket fejlesztenek – ez MI által vezérelt rakétákat, illetve felfegyverzett drónokat és robotokat jelent. Ha ezeket kiléptetik a háború színpadára, képesek lesznek bizonyos kritériumok alapján célpontokat kiválasztani, majd elpusztítani azokat – előbb-utóbb bármiféle emberi döntéshozó közreműködése nélkül.

Úgy tartják, a stratégiai játékok segítségével jól fel lehet mérni a digitális rendszerek képességeinek fejlődését. Röviden összefoglalva, mára már szinte mindegyikben legyőzik a legjobb emberi játékosokat, beleértve az ostáblát (1979), a dámát (1994) és a sakkot, amelynek világbajnokát, Garri Kaszparovot egy elhíresült mérkőzésen győzte le az IBM Deep Blue nevű szoftvere (1997). 2016-ban a Google DeepMind AlphaGo nevű MI-rendszere általános megdöbbenésre 4:1 arányban kerekedett felül I Szedol koreai go nagymesteren, szédítően új taktikákat alkalmazva ebben a sakknál jóval bonyolultabb játékban.

„Egyetlenegy játszmát… voltam képes megnyerni – nyilatkozta később kissé megrendülten Szedol. – Ezt a világon semmiért el nem cserélném.”

Egy évvel később az AlphaGo új, AlphaGo Master nevű változata 3:0-ra lemosta Ko Csiét, a világ legjobb emberi játékosát.

Ma már ennél is létezik sokkalta erősebb verzió: az AlphaGo Zero. Ez zsinórban százszor verte meg az AlphaGo Mastert.

Az IBM Watsonja már 2011-ben tönkreverte a Jeopardy! nevű műveltségi vetélkedő két örökös emberi bajnokát. Ebben a játékban a műsorvezető „válaszokat” ad az általános műveltséget érintő, sporttal, tudománnyal, popkultúrával, történelemmel, művészettel, irodalommal és egyéb témákkal kapcsolatban, amelyre a játékosoknak meg kell adniuk a megfelelő „kérdést”. A Jeopardy!-játékosnak nemcsak mély és széles körű tudással kell rendelkeznie, hanem képesnek kell lennie a természetes nyelv feldolgozására (beleértve a szójátékokat is), a releváns információk előkeresésére és a válasz megfelelő formában történő megfogalmazásra – méghozzá gyorsabban, mint a versenytársai. Az emberi játékosoknak esélyük sem volt a Watsonnal szemben, amelynek győzelme mérföldkövet jelentett a mesterséges intelligencia fejlődésében. Ez a rendszer válaszolni tudott „a világon bármilyen kérdésre […] pontosabban és gyorsabban akármelyik embernél”.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A jól működő közösségek társadalmában egy-egy pártnak nincs jelentősége a hétköznapokban

Itthon a "politizálás" szitokszó, pedig politizálni valójában annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel. Mint ahogy azt ebben a könyvben Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal főszerkesztője is teszi. Olvass bele!

...
Nagy

Az olvasók országa: kerülj képbe a választások előtt!

Képzeljünk el egy olvasót, aki komolyan veszi, hogy a választás nemcsak hatalmi játszma, hanem valódi kérdések mentén kell válaszokat adni a mindenkit érintő kérdésekre. Képzeljünk el egy tematikus sorozatot, ami a könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb kérdéseket.

...
Nagy

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.

Hírek
...
Könyves Advent

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...