Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

"Az ember feljavítása többé nem fikció" - áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Leszármazottaink várhatóan képesek lesznek arra, hogy növeljék erejüket és állóképességüket. Hogy radikális mértékben fejlesszenek tudatot, érzelmet és memóriát. Hogy csökkentsék a fájdalom hatását és az alvásigényüket. Kérdés, hogy ez a "feljavítás" hogyan hat majd a döntéseikre, ezek a döntések pedig hogyan hatnak majd a politikára. Olvass bele a könyvbe!

Könyves Magazin | 2022. február 03. |
Jamie Susskind
Politika a jövőben - Életünk a technológia uralta világban
Ford. Torma Péter, Athenaeum, 2022, 382 oldal
-

A mesterséges intelligencia, a blokklánc, a robotika és a virtuális valóság mögött húzódó hatalmi struktúrák alapvetően alakítják át az emberi közösségek életét. Jamie Susskind arra biztatja az olvasót, gondolja újra, mit jelent szabadnak, illetve egyenlőnek lenni. Mit jelent hatalommal bírni, tulajdonnal rendelkezni? És mit jelent az, hogy egy politikai rendszer igazságos vagy demokratikus? Továbbá: hogyan tudjuk a gyors és megállíthatatlan változások korában visszavenni az irányítást? A könyv elnyerte az Estoril Global Issues díjat.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Jamie Susskind: Politika a jövőben - Életünk a technológia uralta világban

Fordította: Torma Péter

ELSŐ FEJEZET

Egyre több mindenre képes rendszerek

 

„Ember semmitől se viszolyog jobban,
mint attól, hogy olyasmi érjen hozzá, amit nem ismer.”
Elias Canetti: Tömeg és hatalom

 

Kezdetnek felmérjük, hol tartunk most, majd felvázoljuk az eljövendő világot.

A következő évszázadban a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni: 

az egyre több mindenre képes rendszerek, az egyre inkább integrált technológia és az egyre inkább számszerűsített társadalom.

Ezeknek a változásoknak az eredménye a közösségi élet egészen új típusa lesz: a digitális életvilág. A különös hangzású életvilág szó a német Lebenswelt tükörfordítása, és mindazon közvetlen tapasztalatok, cselekvések és kapcsolatok összességét jelenti, amelyek egyéni és közösségi világunkat alkotják. Ha el akarjuk képzelni a digitális életvilágot, képzeljünk el egy sűrű, nyüzsgő rendszert, amely embereket, nagy erejű gépeket és óriási mennyiségű adatot kapcsol össze egyetlen, rendkívül kifinomult és bonyolult hálózatban. Könyvem első részében nem áll szándékomban értékelni vagy kritizálni az általam leírt technológiák hatásait. Célom egyelőre annyi, hogy azonosítsam és megértsem ezeket, majd (a negyedik fejezetben) megvizsgáljam azokat az elméleti eszközöket, amelyek segítségünkre lesznek abban, hogy világosan átgondoljuk, mit jelent mindez a politika szempontjából.

A következő három fejezetben számos, a való életből vett példa szerepel majd, ám nem az a cél, hogy valamennyit észben tartsuk. Inkább az, hogy ha csak nagy vonalakban is, de bepillantsunk a ránk váró jövőbe. Ez annak belátásával kezdődik, hogy hamarosan rendkívüli képességekkel bíró számítógépek között fogunk élni. Ezek az egyre több mindenre képes rendszerek, és ezek jelentik majd a digitális életvilág első alapvető jellemzőjét.

 

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) 1943-ban létrejött szakterülete az „intelligens” digitális rendszerek megalkotásával foglalkozik. Amikor MI-ről beszélek, olyan rendszerekről beszélek, amelyek képesek a korábbi vélekedés szerint kifejezetten emberi kognitív és kreatív folyamatokat igénylő feladatok végrehajtására. A haladás nem mindig volt zökkenőmentes, mára azonban lenyűgöző mértékben haladt előre, és továbbra is egyre gyorsul. Ezernyi olyan cselekvést, amelyet korábban kizárólag emberek végeztek, a digitális rendszerek ma gyorsabban, hatékonyabban, pontosabban és egészen más nagyságrendben végeznek.

Az MI-rendszerek mára közel jutottak ahhoz, hogy meghaladják az embereket olyan képességek terén, mint a természetes nyelvek fordítása, az arcfelismerés vagy az emberi beszéd utánzása. Az MI-t használó önvezető járművek az általános vélekedés szerint néhány éven belül széles körben el fognak terjedni (a Ford 2021-ben tervezi megkezdeni egy tömegesen elérhető modell forgalmazását).

2016-ban a Microsoft bemutatott egy beszédfelismerő MI-rendszert, amely ugyanannyi vagy kevesebb hibával képes lejegyezni egy beszélgetést, mint a hivatásos emberi átírók. Az Oxfordi Egyetem kutatói olyan MI-rendszert fejlesztettek ki, amely 93 százalékos pontossággal képes szájról olvasni, szemben a hivatásos szájolvasók 60 százalékos pontosságával. Az MI-rendszerek máris képesek sport, üzleti vagy pénzügyi témájú cikkeket írni. 2014-ben az Associated Press elkezdett algoritmusokat használni a több száz, addig kézzel írt bevételi jelentés számítógépes feldolgozására, amelyekből így tizenötször annyit produkáltak, mint korábban. Az MI-rendszerek rendeztek már filmet, és gyártottak filmelőzetest. Hamarosan MI-chatbotok (olyan rendszerek, amelyekkel „beszélgetni” tudunk) veszik majd fel a rendelésünket az éttermekben. 

Ennél jóval baljósabb tény, hogy a mérnökök olyan MI-rendszert is alkottak már, amelyik képes egy adott politikai pártot támogató beszédeket írni.

Már az is épp elég rossz volt, amikor a politikusok lélektelen robotokként beszéltek, de most majd lélektelen robotok beszélnek úgy, mint a politikusok.

Az algoritmusok nap mint nap számtalan tranzakciót hajtanak végre a pénzpiacokon a befektetők nevében. A piaci feltételek változásain alapuló komplex stratégiák végrehajtását bízzák rájuk. A Deep Knowledge Ventures, egy hongkongi székhelyű befektető cég kinevezett egy VITAL (Validating Investment Tool for Advancing Life Sciences, vagyis „hitelesítő befektetési eszköz az élettudományok előbbre viteléért”) nevű algoritmust az igazgatótanács tagjává. Az orvosi MI-rendszerek már képesek megkülönböztetni egymástól a tüdőrák egyes fajtáit, és az emberi patológusoknál pontosabban tudják megbecsülni a várható túlélési időt. A kutatók úgy vélik, hogy nemsokára a többi ráktípus esetében is ez lesz a helyzet. Egy jogi MI-rendszer az Emberi Jogok Európai Bíróságán tárgyalt több száz per 79 százalékának végkimenetelét jósolta meg helyesen. Halálos önvezérlő fegyverrendszereket fejlesztenek – ez MI által vezérelt rakétákat, illetve felfegyverzett drónokat és robotokat jelent. Ha ezeket kiléptetik a háború színpadára, képesek lesznek bizonyos kritériumok alapján célpontokat kiválasztani, majd elpusztítani azokat – előbb-utóbb bármiféle emberi döntéshozó közreműködése nélkül.

Úgy tartják, a stratégiai játékok segítségével jól fel lehet mérni a digitális rendszerek képességeinek fejlődését. Röviden összefoglalva, mára már szinte mindegyikben legyőzik a legjobb emberi játékosokat, beleértve az ostáblát (1979), a dámát (1994) és a sakkot, amelynek világbajnokát, Garri Kaszparovot egy elhíresült mérkőzésen győzte le az IBM Deep Blue nevű szoftvere (1997). 2016-ban a Google DeepMind AlphaGo nevű MI-rendszere általános megdöbbenésre 4:1 arányban kerekedett felül I Szedol koreai go nagymesteren, szédítően új taktikákat alkalmazva ebben a sakknál jóval bonyolultabb játékban.

„Egyetlenegy játszmát… voltam képes megnyerni – nyilatkozta később kissé megrendülten Szedol. – Ezt a világon semmiért el nem cserélném.”

Egy évvel később az AlphaGo új, AlphaGo Master nevű változata 3:0-ra lemosta Ko Csiét, a világ legjobb emberi játékosát.

Ma már ennél is létezik sokkalta erősebb verzió: az AlphaGo Zero. Ez zsinórban százszor verte meg az AlphaGo Mastert.

Az IBM Watsonja már 2011-ben tönkreverte a Jeopardy! nevű műveltségi vetélkedő két örökös emberi bajnokát. Ebben a játékban a műsorvezető „válaszokat” ad az általános műveltséget érintő, sporttal, tudománnyal, popkultúrával, történelemmel, művészettel, irodalommal és egyéb témákkal kapcsolatban, amelyre a játékosoknak meg kell adniuk a megfelelő „kérdést”. A Jeopardy!-játékosnak nemcsak mély és széles körű tudással kell rendelkeznie, hanem képesnek kell lennie a természetes nyelv feldolgozására (beleértve a szójátékokat is), a releváns információk előkeresésére és a válasz megfelelő formában történő megfogalmazásra – méghozzá gyorsabban, mint a versenytársai. Az emberi játékosoknak esélyük sem volt a Watsonnal szemben, amelynek győzelme mérföldkövet jelentett a mesterséges intelligencia fejlődésében. Ez a rendszer válaszolni tudott „a világon bármilyen kérdésre […] pontosabban és gyorsabban akármelyik embernél”.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A jól működő közösségek társadalmában egy-egy pártnak nincs jelentősége a hétköznapokban

Itthon a "politizálás" szitokszó, pedig politizálni valójában annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel. Mint ahogy azt ebben a könyvben Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal főszerkesztője is teszi. Olvass bele!

...
Nagy

Az olvasók országa: kerülj képbe a választások előtt!

Képzeljünk el egy olvasót, aki komolyan veszi, hogy a választás nemcsak hatalmi játszma, hanem valódi kérdések mentén kell válaszokat adni a mindenkit érintő kérdésekre. Képzeljünk el egy tematikus sorozatot, ami a könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb kérdéseket.

...
Nagy

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...