Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

"Az ember feljavítása többé nem fikció" - áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Leszármazottaink várhatóan képesek lesznek arra, hogy növeljék erejüket és állóképességüket. Hogy radikális mértékben fejlesszenek tudatot, érzelmet és memóriát. Hogy csökkentsék a fájdalom hatását és az alvásigényüket. Kérdés, hogy ez a "feljavítás" hogyan hat majd a döntéseikre, ezek a döntések pedig hogyan hatnak majd a politikára. Olvass bele a könyvbe!

Könyves Magazin | 2022. február 03. |
Jamie Susskind
Politika a jövőben - Életünk a technológia uralta világban
Ford. Torma Péter, Athenaeum, 2022, 382 oldal
-

A mesterséges intelligencia, a blokklánc, a robotika és a virtuális valóság mögött húzódó hatalmi struktúrák alapvetően alakítják át az emberi közösségek életét. Jamie Susskind arra biztatja az olvasót, gondolja újra, mit jelent szabadnak, illetve egyenlőnek lenni. Mit jelent hatalommal bírni, tulajdonnal rendelkezni? És mit jelent az, hogy egy politikai rendszer igazságos vagy demokratikus? Továbbá: hogyan tudjuk a gyors és megállíthatatlan változások korában visszavenni az irányítást? A könyv elnyerte az Estoril Global Issues díjat.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Jamie Susskind: Politika a jövőben - Életünk a technológia uralta világban

Fordította: Torma Péter

ELSŐ FEJEZET

Egyre több mindenre képes rendszerek

 

„Ember semmitől se viszolyog jobban,
mint attól, hogy olyasmi érjen hozzá, amit nem ismer.”
Elias Canetti: Tömeg és hatalom

 

Kezdetnek felmérjük, hol tartunk most, majd felvázoljuk az eljövendő világot.

A következő évszázadban a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni: 

az egyre több mindenre képes rendszerek, az egyre inkább integrált technológia és az egyre inkább számszerűsített társadalom.

Ezeknek a változásoknak az eredménye a közösségi élet egészen új típusa lesz: a digitális életvilág. A különös hangzású életvilág szó a német Lebenswelt tükörfordítása, és mindazon közvetlen tapasztalatok, cselekvések és kapcsolatok összességét jelenti, amelyek egyéni és közösségi világunkat alkotják. Ha el akarjuk képzelni a digitális életvilágot, képzeljünk el egy sűrű, nyüzsgő rendszert, amely embereket, nagy erejű gépeket és óriási mennyiségű adatot kapcsol össze egyetlen, rendkívül kifinomult és bonyolult hálózatban. Könyvem első részében nem áll szándékomban értékelni vagy kritizálni az általam leírt technológiák hatásait. Célom egyelőre annyi, hogy azonosítsam és megértsem ezeket, majd (a negyedik fejezetben) megvizsgáljam azokat az elméleti eszközöket, amelyek segítségünkre lesznek abban, hogy világosan átgondoljuk, mit jelent mindez a politika szempontjából.

A következő három fejezetben számos, a való életből vett példa szerepel majd, ám nem az a cél, hogy valamennyit észben tartsuk. Inkább az, hogy ha csak nagy vonalakban is, de bepillantsunk a ránk váró jövőbe. Ez annak belátásával kezdődik, hogy hamarosan rendkívüli képességekkel bíró számítógépek között fogunk élni. Ezek az egyre több mindenre képes rendszerek, és ezek jelentik majd a digitális életvilág első alapvető jellemzőjét.

 

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) 1943-ban létrejött szakterülete az „intelligens” digitális rendszerek megalkotásával foglalkozik. Amikor MI-ről beszélek, olyan rendszerekről beszélek, amelyek képesek a korábbi vélekedés szerint kifejezetten emberi kognitív és kreatív folyamatokat igénylő feladatok végrehajtására. A haladás nem mindig volt zökkenőmentes, mára azonban lenyűgöző mértékben haladt előre, és továbbra is egyre gyorsul. Ezernyi olyan cselekvést, amelyet korábban kizárólag emberek végeztek, a digitális rendszerek ma gyorsabban, hatékonyabban, pontosabban és egészen más nagyságrendben végeznek.

Az MI-rendszerek mára közel jutottak ahhoz, hogy meghaladják az embereket olyan képességek terén, mint a természetes nyelvek fordítása, az arcfelismerés vagy az emberi beszéd utánzása. Az MI-t használó önvezető járművek az általános vélekedés szerint néhány éven belül széles körben el fognak terjedni (a Ford 2021-ben tervezi megkezdeni egy tömegesen elérhető modell forgalmazását).

2016-ban a Microsoft bemutatott egy beszédfelismerő MI-rendszert, amely ugyanannyi vagy kevesebb hibával képes lejegyezni egy beszélgetést, mint a hivatásos emberi átírók. Az Oxfordi Egyetem kutatói olyan MI-rendszert fejlesztettek ki, amely 93 százalékos pontossággal képes szájról olvasni, szemben a hivatásos szájolvasók 60 százalékos pontosságával. Az MI-rendszerek máris képesek sport, üzleti vagy pénzügyi témájú cikkeket írni. 2014-ben az Associated Press elkezdett algoritmusokat használni a több száz, addig kézzel írt bevételi jelentés számítógépes feldolgozására, amelyekből így tizenötször annyit produkáltak, mint korábban. Az MI-rendszerek rendeztek már filmet, és gyártottak filmelőzetest. Hamarosan MI-chatbotok (olyan rendszerek, amelyekkel „beszélgetni” tudunk) veszik majd fel a rendelésünket az éttermekben. 

Ennél jóval baljósabb tény, hogy a mérnökök olyan MI-rendszert is alkottak már, amelyik képes egy adott politikai pártot támogató beszédeket írni.

Már az is épp elég rossz volt, amikor a politikusok lélektelen robotokként beszéltek, de most majd lélektelen robotok beszélnek úgy, mint a politikusok.

Az algoritmusok nap mint nap számtalan tranzakciót hajtanak végre a pénzpiacokon a befektetők nevében. A piaci feltételek változásain alapuló komplex stratégiák végrehajtását bízzák rájuk. A Deep Knowledge Ventures, egy hongkongi székhelyű befektető cég kinevezett egy VITAL (Validating Investment Tool for Advancing Life Sciences, vagyis „hitelesítő befektetési eszköz az élettudományok előbbre viteléért”) nevű algoritmust az igazgatótanács tagjává. Az orvosi MI-rendszerek már képesek megkülönböztetni egymástól a tüdőrák egyes fajtáit, és az emberi patológusoknál pontosabban tudják megbecsülni a várható túlélési időt. A kutatók úgy vélik, hogy nemsokára a többi ráktípus esetében is ez lesz a helyzet. Egy jogi MI-rendszer az Emberi Jogok Európai Bíróságán tárgyalt több száz per 79 százalékának végkimenetelét jósolta meg helyesen. Halálos önvezérlő fegyverrendszereket fejlesztenek – ez MI által vezérelt rakétákat, illetve felfegyverzett drónokat és robotokat jelent. Ha ezeket kiléptetik a háború színpadára, képesek lesznek bizonyos kritériumok alapján célpontokat kiválasztani, majd elpusztítani azokat – előbb-utóbb bármiféle emberi döntéshozó közreműködése nélkül.

Úgy tartják, a stratégiai játékok segítségével jól fel lehet mérni a digitális rendszerek képességeinek fejlődését. Röviden összefoglalva, mára már szinte mindegyikben legyőzik a legjobb emberi játékosokat, beleértve az ostáblát (1979), a dámát (1994) és a sakkot, amelynek világbajnokát, Garri Kaszparovot egy elhíresült mérkőzésen győzte le az IBM Deep Blue nevű szoftvere (1997). 2016-ban a Google DeepMind AlphaGo nevű MI-rendszere általános megdöbbenésre 4:1 arányban kerekedett felül I Szedol koreai go nagymesteren, szédítően új taktikákat alkalmazva ebben a sakknál jóval bonyolultabb játékban.

„Egyetlenegy játszmát… voltam képes megnyerni – nyilatkozta később kissé megrendülten Szedol. – Ezt a világon semmiért el nem cserélném.”

Egy évvel később az AlphaGo új, AlphaGo Master nevű változata 3:0-ra lemosta Ko Csiét, a világ legjobb emberi játékosát.

Ma már ennél is létezik sokkalta erősebb verzió: az AlphaGo Zero. Ez zsinórban százszor verte meg az AlphaGo Mastert.

Az IBM Watsonja már 2011-ben tönkreverte a Jeopardy! nevű műveltségi vetélkedő két örökös emberi bajnokát. Ebben a játékban a műsorvezető „válaszokat” ad az általános műveltséget érintő, sporttal, tudománnyal, popkultúrával, történelemmel, művészettel, irodalommal és egyéb témákkal kapcsolatban, amelyre a játékosoknak meg kell adniuk a megfelelő „kérdést”. A Jeopardy!-játékosnak nemcsak mély és széles körű tudással kell rendelkeznie, hanem képesnek kell lennie a természetes nyelv feldolgozására (beleértve a szójátékokat is), a releváns információk előkeresésére és a válasz megfelelő formában történő megfogalmazásra – méghozzá gyorsabban, mint a versenytársai. Az emberi játékosoknak esélyük sem volt a Watsonnal szemben, amelynek győzelme mérföldkövet jelentett a mesterséges intelligencia fejlődésében. Ez a rendszer válaszolni tudott „a világon bármilyen kérdésre […] pontosabban és gyorsabban akármelyik embernél”.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A jól működő közösségek társadalmában egy-egy pártnak nincs jelentősége a hétköznapokban

Itthon a "politizálás" szitokszó, pedig politizálni valójában annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel. Mint ahogy azt ebben a könyvben Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal főszerkesztője is teszi. Olvass bele!

...
Nagy

Az olvasók országa: kerülj képbe a választások előtt!

Képzeljünk el egy olvasót, aki komolyan veszi, hogy a választás nemcsak hatalmi játszma, hanem valódi kérdések mentén kell válaszokat adni a mindenkit érintő kérdésekre. Képzeljünk el egy tematikus sorozatot, ami a könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb kérdéseket.

...
Nagy

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...