Palya Bea a Ribizliálomban mesélte el, hogy lett pörgös szoknyájú kislányból világhírű népdalénekes

Palya Bea a Ribizliálomban mesélte el, hogy lett pörgös szoknyájú kislányból világhírű népdalénekes

A Túl a plafonon podcastsorozat következő vendége Palya Bea népdalénekes, előadóművész, aki 2011-ben Ribizliálom című kötetében összegezte addigi életútját. Azaz, hogy hogyan jutott egy kis magyar faluból Erdélyen, Marokkón, Franciaországon, Japánon és Mexikón keresztül egészen a világhírig. A könyvbe most beleolvashatsz!

A Delonghival közös sorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban.

Fotó: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2022. április 21. |
Palya bea
Ribizliálom
Libri, 2011, 328 oldal
-

Palya Bea ezt írta fülszövegként a Ribizliálomhoz: "Könyvet írok, magamról-könyvet, akárkiről-könyvet, elemzős könyvet, sztorizós könyvet, szuper könyvet, kibaszott könyvet, vicces könyvet, felemelő könyvet. Belekezdtem, bátor vagyok - mégis inkább elszaladok. Kincseim vannak, megírom őket - kihajítom a számítógépet. Láthatóvá válok, lehetnék akárki - de lehet, hogy senki sem lesz rá kíváncsi. De, hátha összekacsintunk mégis, ja, te is, hát persze, én is. Gyógyír a magányra ez a cinkosság. Sokszor emlékeztetnek a sikeres élet, a sikeres énekesi pálya jól bevált receptjére, pedig szerintem ezerféle elkészítési mód lehetséges. Öröm megmutatni: én így főzök. Emlékeztetnek arra is, fiatal vagy te még ahhoz, hogy memoárt írj. Nem is vagyok én öregedő díva, aki végre megmutatja a látható mögötti láthatatlant, és hajlott hátú bölcs sem, aki a halál kapujából még egyszer visszatekint. Igen, én fiatal vagyok, nem akarok másnak látszani, nem akarok semminek se látszani. Csak játszani. Fiatalos kedvemben új játék után nyúlok - eddig hangokkal gyurmáztam, most meg szavakkal is újragyúrom magam.

Palya bea: Ribizliálom (Részlet)

A szalonna, a szegedi boszorkány és Madonna

Abrakadabra, ákombákom, parafitty! Ezt a varázsigét találtam ki a táncházban a gyerekeknek. Mesét játszottunk. Ellopta a boszorkány a rózsámat, ők segítettek megtalálni. Hegyen kaptattunk, völgybe szaladtunk, fakó lovat etettünk parázzsal, táltos paripa lett belőle, az repített föl az égbe, Tündérországba, Pokol kapujába, a gonosz banya házába. Sebesebben szálltunk, mint a szél, sebesebben, mint a gondolat. A meséhez mennyi minden kell… a gyerekekkel odavarázsoljuk: közös képzeletünk tájai, szereplői hirtelen kirajzolódnak a semmiből. Vonalakat húzunk a mutatóujjunkkal, sok kis kezecske lendül a magasba, abrakadabra, ez a függőleges nyolcas, ákombákom, ez a fektetett, óriáshasú nyolcas, a parafittyre meg mind a tíz ujjunkat széttárjuk hirtelen, mintha a varázsige erejét a levegőbe spriccelnénk bele. A fittyet jól megnyomjuk, fittttttttty, tyatyognak az apró szájpadlások, előbújik a világ, amit szeretnénk.

A francba, miért hányok én itt fittyet a gyerekkoromra, miért akarom, hogy az a világ itt teremjen most? Annyi interjúban elmondtam már, Beja-kis-faluja-Bag-ról jöttem, énekeltem, táncoltam, babáztam, kapáltam, kerestem, találtam. Ez izgatna most a legkevésbé, ugyanezt megírni, vagy control c, control v-vel a régi interjúkból összeollózni valamit a korai éveimről, anélkül hogy újat tanulnék belőle.

Valamiért mégis nyomom a ty-ket, tárom szét a tíz ujjamat, rászórom a varázslatot a billentyűkre, gyerünk, meséljetek nekem most másképp.

A gyerekkori tág időben, végtelen térben, anyura és apura való nézésemben ott van a későbbi életem.

Az összes későbbi történetem szerkezete van abba belekódolva. Ott az összes tiltás, az összes engedély, az összes ajtó és az összes kulcs.

Na, ezeket akarom én nyitogatni. Sőt talán így arra is rájövök, hogy sokkal több ajtó van, mint amennyiről eddig álmodtam.

Álom, álom, kitalálom, magamat itt kitálalom, s aztán újra kitalálom. Még jobbra, még szebbre, gyere, Beja, ligetre.

Abrakadabra, ákombákom, parafittty!

Mondom, parafitty!

Na, még egyszer.

Parafittty.

Naaaaa!

Parafitttttyő Bruhuhuhuhuhuhuuuuuuoooáááá.

Egy Hang valahonnan:

− Na, most meg mit bőgsz?

Én:

− Nem működik a varázsige.

A Hang:

− Jaj, kis butám, hát akkor próbáld még egyszer, több beleéléssel! Koncentrálj!

Én:

− Jó, próbálom, hüpp-hüpp. Csak kicsit féltem, mi lesz, ha az egész kiskorom egyszerre jön elő, összekavarodnának a hangulatok, a történetek.

A Hang:

− Ne félj semmit! Csak varázsolj, aztán majd látod!

Én:

− Jó, akkor nem félek. Aaaabrakaadabraaaa, ááákombááákom, paa-raaaaa-fitttttttttttty!!!

Ssssshhhhhhhhhh….

Egy kis Galga-menti faluban születem, ezelőtt ugye harminc ével. Aranyos kislány voltam, vidáman tekintetem az életbe, úgy, mint amikor a Mókus őrs akadályversenyre indult a bagi erdőbe, dupla-örömmel, eggy, mer aznap nincs suli, kettő mer mijen feladatok lesznek. És útközbe még énekeltünk is! Mint a mókus fen a fán… ugye, ugye, ezt szeretük énekelni a fák közt masírozva, legalábis én ezt, és én voltam a nótafa meg az őrsvezető is egybe.

Ez a vidámságom és a dolgokért való elszántságom othon is megmutatkozott. Eccer látam a tévébe, hogy a kutyeceket – én csak így hívom a kutyát − valami iskolába járattyák. Na, erre mondom a kutyámnak, Csibi, gyere, adok neked leckét. Fogtam magam, bementem a kamrába, levágtam eggy jó darabot a füstölt szalonnából, és elkesztem vele vékony, de határozot csíkot húzni a gangra. Aztán el a tyúkól előt, a malacólnál továb, és végül az ólak melleti budi ajtaja előt rejtettem el a szalonadarabkát. Aztán mutatom Csibinek a nyomot, kövezsd, kiskutyám, kövezsd. A szag teccett neki, de mivel csélcsap, hebrencs kölyök volt és nagyon örült hogy végre nincs pórázon, ezér inkáb kifutot az előkertbe és letaposta meg lehugyozta a rózsabokrokat. Én viszahívtam erővel, kiskutyám, a fene a pofádat, hát tanulunk, és még jutalmad is lessz érte! Nem sikerült a lecke, nagymamám elvert a rózsák miat, meg addigra anyukám is hazaért a piros Ladával, és kiabált, 

„fiam, az isten basszon mán mög, hát mire pazarolod a szalonnát!”

A Hang:

− Khm, khümm, ez meg milyen történet?

Én:

− Jaj, most látom, ezt a Lapay Tündike írta, bocsánat, bocsááánat! Ő nagyon jó barátnőm, imádom, és sok mindenben hasonlít rám, de nekem ennél sokkal jobb a hejesírásom. A helyesírásom. Meg a kiadóm is mondta, Tündikét még rejtsem el, de úgy látszik, a tripla varázsige a számítógépem dugi dokumentumait is kinyitogatta. De már be is zártam! Hihihi… Újra mondom, parafitty!

Ssssshhhhhhhhhh… zuáááh…
Egyszer volt, hol nem volt,
Volt is, meg nem is volt,
Álom is volt, igaz is volt,
Ez a mese Bejáról szólt.
Bejácska karcsú,
Fejér nyaka hattyú,
Arca kerek alma, piros,
Haja hosszú, termete is csinos.
Kiskertjében sétálgatott,
Virágoknak dudorászott…

A Hang:

− Khm, khümm, azt mondtad, nem lesz csak úgy control c, control v… Ezt a kis versikét az Álom-álom kitalálom előadás elejéhez írtad, csak ott a főszereplő nevével mondod. A mesét és a lemezt ismerem, tudom, ellopja boszorkány a rózsát stb. Figyelek ám.

Én:

− Nem én voltam, a varázsige! Hihihi… Nade, igazad van, varázsolok mást inkább. Parafitty, három pont nullás változat, fiiiittty!

Ssssshhhhhh….. szjiúúúúúúhhhhh…

Már kicsinek is az a fajta lányka voltam, aki folyton csak énekelt meg táncolt, azt szerette, ha pörgetheti a szoknyáját, szól a zene, süt a nap, mehet táncpróbára. Vidám és őszinte lény voltam, sokszor fordultam kifelé, imádtam, ha imádnak. Ugyanakkor szerettem egyedül is időzni a kertvégi ribizlibokrok alatt, ott volt az én kis rejtekhelyem. Alig győztem kivárni, mikor pirosodnak be a fürtök, de hát én ugye nem várni születtem erre a világra, néha a még kemény, félig savanyú bogyókkal is teletömtem magam. Ha sütött a nap, rajzoltam a homokba, néha olyan forró volt, megégette az ujjam, ha meg esett az eső, és nedves lett a homok, akkor szobrokat csináltam belőle, azonnal szét is mállottak a tenyeremben. Bennem volt a kettősség: szenvedélyesen belevetni magam az életbe, megmutatni magam, le ne maradjak egy pillanatról sem, de szerettem elvonulni is, hisz annyira nagy lángon égtem, el kellett bújni néha.

Az éneklés tökéletes megoldása volt ennek a kettősségnek, a hangom egyszerre zeng kint és bent. Könnyekig hatódtam az Ezek a szép szász leányok széki népdalon, vagy az Én felkelék jó regvel hajnalba moldvai imádságon. 

Azt éreztem, ha jön a hang a torkomból és zene lesz belőle, akkor nem félek, akkor jól van minden.

A szüleim is énekeltek néha, anyukám nagyon szerette a magyar nótát. Máig mondogatja, az ebéd nekem csak a magyar nótával teljes. Minden családban vannak színházszerű, évkerék-ciklikussággal ismétlődő etűdök. Nálunk az egyik ilyen pont a magyar nótához kötődött.

Minden húsvétkor járt a Pikács Zsiga bandája házról házra muzsikálni. Na, anyukám áll a fazék fölött, kavargatja az ételt, kiabálnak kintről, ugat a kutya. Szégyenlősen, de mégis izgatottan apuhoz fordul, olyan csilingelő-dallamosra formálva a hangját: Te, Lajos, itt vannak a cigányok, beengedjük őket? Kis szünet. Ne, ugye? De akkor mán mi a tesómmal kuncogtunk a kisszobában, mert tudtuk, hogyan folytatódik a dolog. Csak kiabálnak, zörgetik a kaput, most mit csináljunk, Lajos? Na jó, még idén beengedjük őket, Lajos, de mán jövőre nem. Mész, oszt kinyitod a kaput? Az Isten áldja meg magát, drága Emmuska, kezitcsókolom. Az egész családnak kellemes húsvéti ünnepeket! Egészségetekre! Ürülnek a pálinkáspoharak, apám újra tölt. Lajoskám, hát akkor engedd meg, tisztelettel, hogy elhúzzuk a nótátokat.

Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány
Pedig annyi, mint a réten a fűszál
Engemet is megrontott egy boszorkány
Mégpedig egy kökényszemű barna lány

Szüleim énekelték a nótát, ragyogósak voltak. Anyám szép, apám büszke. Anyám szépsége: ahogy ringatta magát a gangon ide-oda, hajtotta a fekete kontyos fejét a dalolástól játékosan. Apám büszkesége: ahogy nagy, széles mozdulattal a piros százast a Zsiga vonójába tűzi, s ő, Palya Lajos átöleli a szegedi boszorkány Sztáncs Emília, az én édesanyám karcsú derekát. Zsiga szája fülig ér, az Isten áldja meg az egész családot, még egyszer kellemes ünnepeket! Mi meg a tesómmal a kisszoba ablakából figyeltük az előadást, és kicsit könnyeztünk, mert pontosan éreztük, hogy most a fényes húsvéti délelőttön nemcsak boszorkányok, de angyalok is szálldosnak, mert olyan vidámnak és felhőtlennek ritkán láttuk őket.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Gyurkó Szilvia egy egész könyvnyi segítséget ad ahhoz, hogy válás közben elég jó szülők maradhassunk

A Túl a plafonon podcastsorozat következő vendége Gyurkó Szilvia gyerekjogokra specializálódott jogász, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. Olvass bele Rám is gondoljatok című könyvébe!

...
Beleolvasó

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója lesz a Túl a plafonon podcast második vendége. Hangolódásként olvass bele Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

...
Beleolvasó

Al Ghaoui Hesnának a háborús tudósítói évei alatt soha nem a halál gondolata volt a legrémisztőbb

Al Ghaoui Hesna a Túl a plafonon podcast következő vendége. Olvass bele a Félj bátran című könyvébe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!