A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

Magányos alak lovagol a kietlen tájban, hogy beteljesítse ígéretét, és bárd alá hajtsa a fejét – így volt ez az eredeti középkori költeményben és így történik az új feldolgozásban is, ami szerencsére sokkal több, mint egy újabb Artúr királyos film. David Lowery A Zöld Lovagban a vászonra varázsolta azt, ami az elmúlt évtizedekben hiányzott a fantasyből, és felszínes szórakoztatás helyett eredeti és erős szimbolikájú szerzői filmet forgatott. A nagyszerű alakítások sora és a hipnotikus látvány ezúttal nem az akciódús kaland kiszolgálója, hanem egy gondolatgazdag belső utazást tesz még emlékezetesebbé, amiben Artúr király unokaöccse, Gawain számunkra is aktuális választások elé kerül.

Sándor Anna |

Nem tudom megmondani, mikor láttam utoljára olyan fantasyt, ami gondolt is valamit a szövegről, amit feldolgozott. Amikor az alkotók nem költségvetési vagy várható nézettségi szempontok szerint nyúltak az alapanyaghoz, hanem értelmezték azt, és ezzel egy újabb olvasatot, egy újabb gondolati réteget adtak egy akár már évszázadok-évezredek óta mesélt történetnek. David Lowery viszont éppen ezt tette A Zöld Lovagban, amit ő írt, rendezett, vágott és producerként is bábáskodott a projekt felett.

A középkori Artúr-mondakör rajongójaként vártam ezt a feldolgozást és tartottam is tőle, hiszen az Artúr-filmek ritkán sikerülnek jól, ezt ebben a cikkünkben érintettük is. Az már az előzetes alapján sejthető volt, hogy Lowery Zöld Lovag-verziója – legalábbis a látványát tekintve – különleges lesz, de most megkockáztatom, hogy az elmúlt két év – járvány ide vagy oda – egyik legérdekesebb filmje. Ennek részletezése előtt viszont röviden érdemes áttekinteni, mi az alapszöveg, és mit tud.  

Miről szól a Sir Gawain és a Zöld Lovag?

A Gawain kalandját alliteráló versben elbeszélő lovagregény a 14. században született. A szerzőt név szerint nem ismerjük, egy másik műve alapján Gyöngy- vagy Gawain-költőként hivatkoznak rá az irodalomtörténészek. A költeményeket tartalmazó kézirat egyetlen példányban maradt fenn, miután csodálatos módon egy tűzvészt is túlélt az 1700-as években, amiben számos középkori szöveg elpusztult. Ma a középkori angol irodalom egyik kincseként tartják számon, a British Libraryben őrzik, és J. R. R. Tolkien volt az egyik, aki modern angolra ültette át.

A történet szerint az Artúr király karácsonyi lakomájára váratlanul betoppanó, rémisztő Zöld Lovag játékra hív. Valaki lefejezheti őt, cserébe az illetőnek vállalnia kell, hogy egy év múlva a Zöld Kápolnában a Zöld Lovag viszonozza a csapást. Hogy szégyenbe ne maradjanak, a kihívást végül a király unokaöccse, Gawain fogadja el, és le is vágja a Lovag fejét. Csakhogy a test felemeli a lecsapott fejet, és azzal ellovagol.

-

A Zöld Lovag okoz némi meglepetést, miután Sir Gawain lefejezte - részlet az eredeti kézirat illusztrációjából, a művész ismeretlen. (Forrás: Wikipedia)

A következő év karácsonya előtti napokban Gawain számos kaland után megérkezik Bertilak várába, ahol a vár ura marasztalja. Bertilak egyezséget is köt a lovaggal: a várúr vadászni megy, és amit ő napközben elejt, azt este Gawainnek adja, cserébe Gawain is átadja neki, amit aznap szerzett. Amikor Bertilak kilovagol, első és második nap is megkörnyékezi Gawaint a vár úrnője, Bertilak felesége, és végül csókokat ad a lovagnak, amit ő este becsületesen át is ad Bertilaknak. A harmadik napon viszont Lady Bertilak a csókok mellett egy zöld övet is ad Gawainnek azzal, hogy ha ez lesz a derekán, a Zöld Lovag csapása nem ejt majd kárt benne. A szorongó Gawain az övről hallgat a vár ura előtt, majd később ezt viseli, mikor megérkezik a Zöld Kápolnába, ahol a Zöld Lovag várja.

-

Lady Bertilak megkörnyékezi Sir Gawaint a hálókamrájában - részlet az eredeti kéziratból. (Forrás: Wikipedia) 

Háromszor próbálja a Zöld Lovag lecsapni Gawain fejét, de Gawain félelmében kétszer elhajol, amiért a Lovag kigúnyolja. Gawain végül mozdulatlanul fogadja az utolsó csapást, ám a bárd csupán egy egészen kicsi sebet ejt a nyakán. Kiderül, hogy mindez a bátorság és a becsület próbája volt, azt a kis sérülést pedig Gawain pont azért szerezte, mert nem volt egyenes, és csalt az övvel. Gawain megfogadja, hogy a megszegett ígérete emlékére örökre hordani fogja az övet, és hazatérve minderről őszintén beszámol a királyi udvarban is. Az udvari népek viszont nem hibáztatják Gawaint, sőt Artúr javaslatára a lovag iránti tiszteletből és szolidaritásból valamennyien zöld övet kezdenek hordani. 

Egy igazán modern beavatástörténet

Az eredeti középkori szöveg többek között a sűrű szimbolikája miatt is nagyon izgalmas. Ahogy az Artúr-mondakörben sok helyen, itt is túlélt számos, még a kereszténység előttről származó elem. Ezek viszont nem a keresztény szimbolika ellenében, hanem azt megerősítve, kiegészítve hívnak életre egy rétegeiben szervesen egymásba kapcsolódó elbeszélést, amit éppúgy lehet a lovagi erények példázataként olvasni, mint keresztény vagy téli napfordulós szakrális újjászületéstörténetként. Egy olyan, tulajdonképpen nagyon modern beavatásként, amiben a lovagot nem a hősiessége, hanem a kudarca formálja jobbá, érettebbé.

-

A Zöld Ember egy 6. századi mozaikon. (Forrás: Wikipedia)

A történet legtitokzatosabb alakja a másik címszereplő: a Zöld Lovag kapcsán ugyanis egy dologban egyeznek a tudósok, hogy szimbolikájában annyira összetett karakter, hogy nem lehet egyetlen magyarázatot adni rá. Ami Lowery filmjéhez kapcsolódik, hogy visszavezetik a többek között a kelta hagyományban is ismert Zöld Emberre (Green Man) is, aki az újjászületést, a természet tavaszi megújulását, a vegetációt jelenítette meg.

A románc egyik erős szimbóluma a történeten végigvonuló zöld szín, ami egyaránt jelenti az életet, a termékenységet, a megújulást, de a rothadás miatt a halál, az enyészet színe is. Zöld és arany szín együtt – ahogy a Zöld Lovag és az öv leírásában több helyen szerepel –, a múló ifjúságot is jelképezi.

És mi a te történeted?

Lowery filmjét izgalmas ellentmondás feszíti. Egyfelől ezer szálon kötődik a Gyöngy-költő szövegéhez: a költeményből helyenként átemelt sorokon át a keresztény-pogány szimbolika és rétegek értő olvasatáig. Másfelől viszont radikálisan más szemszögből értelmezi Sir Gawain kalandját, az elemeiben (hősiesség, bátorság, becsület, hírnév) máig élő lovagi értékrendet, ember és természet viszonyát, mint ahogy az az eredeti szövegben vagy a nyugati kultúrában még mindig meghatározó. 

A filmben Gawain olyan fiatalember, aki ugyan ereje teljében van, de jobban érdekli a mulatozás a szeretőjével a bordélyban, mint a lovagi erények gyakorlása. Mikor Artúr a karácsonyi vacsorán azt kéri, meséljen magáról egy történetet, Gawain nem tud mit mondani. A film során többször hangsúlyozza, hogy még nem lovag, és nem is érzi késznek magát, hogy azzá váljon. Hogy miért vállalja mégis a kalandot? Mert apátlan fiatalemberként ott motoszkál benne, hogy méltóvá váljon a király, a nagybátyja figyelmére, vagy hogy felnőjön a kerekasztal legendás hőseihez? Mert erre predesztinálja a környezete, a neveltetése, a származása?

Ez a Gawain nem hős, sorra elbukik a jellempróbákon, míg el nem ér az utolsóig. A kaland, az út így nem a hőssé válás folyamata, hanem annak a fokozatos lebontása, hogy mit tartunk hősiesnek - illetve annak felépítése, mi tesz önazonossá. 

Megéri az életünk kockáztatását egy abszurd kihívás vagy bátorságteszt? Mi a becsület? Ér csalni a halál árnyékában?

Ha csaltunk, kell miatta szégyenkezni, netán hazudni? (És a pszichológiából tudjuk, a szégyen az egyik leghatásosabb személyiségromboló méreg.) Vagy mielőtt lesújt a bárd, érdemes egy szilárd értéket választani, hogy legalább mi magunk tudjuk, kik vagyunk és mi a történetünk? Akkor is, ha azt talán már soha nem mondhatjuk el senkinek?

-

Lady Bertilak (Alicia Vikander) és Gawain (Dev Patel) (A24)

Téli mese ez, és az egész film hangulatát áthatja a brit pusztaság ködös, nyirkos melankóliája. Kazuo Ishiguro Az eltemetett óriásban írt hasonló artúri tájat és miliőt. A középkori Angliában sokáig karácsonykor ünnepelték az újévet is: ekkor fordult az évkerék, az óév meghalt, valami új megszületett. Lowery szerint a filmben egy korszak határára is lépünk. A gyermektelen Artúr idős, gyenge, Gawainben egyértelműen utódot is lát. A föld Camelot körül halott, ám ez nemcsak a tél fagyott terméketlensége, hanem a halászkirály történetében továbbélő kelta hiedelemé is: a király fizikai állapota tükröződik a birodalmában; ha a király beteg, gyenge, a birodalom is szenved. Artúrral együtt pedig haldoklik valami más is, a lovagság, a hősiesség hagyományos eszméje és világképe, amit képviselt. Ami ugyan létrehozott egy királyságot, de lehet, hogy az új generációnak már csak a vesztét tudja okozni.

Kazuo Ishiguro
Az eltemetett óriás
Ford. Falcsik Mari, Európa, 2018, 542 oldal
-

A Zöld Kápolnában eldől, tudjuk-e a helyünket

Lowery megtartja azt, hogy a Zöld Lovagot mozgató varázslat Morgan Le Fay, Artúr féltestvérének a műve, de filmjében a varázslónőt Gawain anyjává is teszi - tehát ő is felelős, hogy a fia elindul az úton. Emellett Lady Bertilak sem csupán kísértőként jelenik meg, hanem neki köszönhetjük a film leghatásosabb monológját a természet erejéről, ahhoz képest az ember kicsinységéről és az enyészetről. Melléjük csatlakozik be Lowerynál harmadikként Essel, Gawain kedvese, aki a lovagi eszmények hajszolásának józan kritikáját fogalmazza meg:

“Miért a nagyság? A jóság miért nem elég?”

A beavatók, tanítók tehát Lowerynál a nők. Ebben a rendszerben a Zöld Lovag inkább eszköz, ami/aki meghívja Gawaint a létezés szívébe: a télvíz idején is zöldellő Zöld Kápolnába, ahol egyszerre van jelen élet és halál, örökké egymásba kapaszkodva, egymást feltételezve és kiteljesítve. A kérdés itt az is, hogy képes-e ezzel szembenézni Gawain? Képes-e elfogadni, hogy az antropocentrikus és maszkulin, a földet uralni akaró attitűddel ellentétben a halandó ember csupán része a természet nagy körforgásának? Hogy ugyan előbb ő vett el a természettől, de amikor eljön az ideje, a természet is elveszi a jussát? Lowerynál ez a belátás tesz késszé, ez tesz éretté, nem a hírnév hajszolása, a kardforgatás, az ölés vagy a birtokló uralkodás. És aki nem képes ennek megadni magát, az szerinte szükségszerűen torzul.

-

Gawain (Dev Patel) és Artúr király (Sean Harris) (A24)

Szerencsére A Zöld Lovag nem válik didaktikus klíma- vagy környezetvédelmi kiáltvánnyá, annál sokkal líraibb, érzékibb és titokzatosabb. Tulajdonképpen egy öntörvényű szerzői film, egy belső utazás története. Álomszerű, amiben az álmok szürreális logikájához hűen tűnnek el, majd tűnnek fel tárgyak, arcok, és meditatívan lassú, ami néha kicsit vontatottá válik, de így is érdemes belelazulni a tempójába. Ez utóbbi igazából nem is olyan nehéz, hiszen a hipnotikus, egyszerre látomásos és teátrálisan stilizált látványvilág, a jelmezek, az éteri zene olyan alapot biztosít Lowery komplex olvasatának, amiben a filmes elemek szintén összekapcsolódnak. Mindehhez a jóféle színészi alakítások közül, mint amilyen Alicia Vikanderé (Esel/Lady Bertilak) vagy Sean Harrisé (Artúr) is, kiemelkedik a Gettómilliomosból ismert Dev Patelé (Gawain), aki itt a tekintete egy-egy villanásával többet tud elmondani, mint száz szó vagy akció.

Sajnos a filmet legközelebb Ausztriában lehet moziban látni, magyarországi forgalmazásról egyelőre nem tudunk.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Sötét fantasyként érkezik Sir Gawain kalandja a mozikba

Az A24 Films legújabb filmjében Sir Gawain – Artúr király unokaöccse – szerepében a Gettómilliomosból ismert Dev Patelt láthatjuk.

...
Hírek

Ezek a szerzők nyerték idén a World Fantasy-díjat!

A World Fantasy-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés a műfajban. Mutatjuk, idén kiknek ítélték oda. 

...
Hírek

Hamarosan érkeznek az év legjobb magyar science fiction és fantasynovellái

Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című antológiasorozata mintájára a GABO Kiadó már harmadik éve gyűjti össze a magyar fantasztikus irodalom legjavát. A 2020-as kötet hamarosan megjelenik, mutatjuk milyen novellák kerültek bele. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]