Történészek és irodalomkutatók vizsgálják az 1989 előtti erdélyi magyar irodalmi életet

Az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltját vizsgáló csoport azt ígéri, nem a szenzációhajhászás vagy a félkész információk érdeklik, hanem a kontextusba helyezett, megalapozott eredményekre fókuszálnak.

ta | 2026. január 09. |

Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás keretében.

A történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság idén januárjában meg is kezdte a munkáját.

A bizottság feladata az 1989 előtti időszak erdélyi magyar irodalmi és kulturális életének állambiztonsági vonatkozású történeti feltárása, különös hangsúlyt helyezve a bukaresti CNSAS szaklevéltárában őrzött iratok feldolgozására.

A hattagú szakmai bizottság koordinátori és irányítási feladatait az ÁBTL munkatársa, Bandi István történész, tudományos kutató látja el. A bizottság további tagjai: Benkő Levente történész, tudományos kutató, újságíró, szerkesztő; Fodor János történész, tudományos kutató; Főcze János történész, tudományos kutató; Jánosi Csongor történész, tudományos kutató; valamint Nagy Levente irodalomtörténész. A bizottság védnöki teendőit Csendes László, a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Bizottság tagja látja el.

A kezdeményezésről Bándi István úgy fogalmazott: „Magyarországon az evangélikus egyház tényfeltáró bizottsága az ÁBTL-lel együttműködésben közel két évtizedes, sokrétű kutatómunkával tárta fel és hozta nyilvánosságra decemberben az egyház és a kommunista állambiztonság kapcsolatának történetét. Ez a példa azt mutatja, hogy az ilyen horderejű feltárások nem gyors válaszokkal, hanem hosszú időn át végzett, felelősségteljes és több szempontot integráló munkával valósíthatók meg. Mi ugyanezt a szakmai alázatot és alaposságot kívánjuk érvényesíteni az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet állambiztonsági múltjának vizsgálatában is.”

Nagy Elek, az alapítvány alapítója pedig azt hangsúlyozta, hogy a kutatás sok időt igényel.

„Éppen ezért a cél nem az, hogy szenzációhajhász részletek vagy félkész információk kerüljenek nyilvánosságra, hanem az, hogy a kutatás lezárását követően, kontextusba helyezett, megalapozott eredmények legyenek bemutathatók, mert csak így válhat a múlt feldolgozása a jövőt építő párbeszéd alapjává”

– fogalmazott.

Az alapítvány időközönként tájékoztatást fog adni a kutatás menetéről, majd a kutatás végén nyilvánosságra hozza az eredményeket.

(MTI)

Illusztráció forrása: pexels.com

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

Mutatjuk, melyik 12 névből kerül ki az idei nyertes.

...

Árulás, feketelista, remegő hangú Erdély – írók is reagáltak arra, hogy magyarellenes elnöke lehet Romániának

Visky András, Tompa Andrea és Dragomán György is megszólalt.

...

Így keresnek dinoszauruszokat Erdélyben

Könyvek dínók mellé!

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

Hírek
...

Olvass magyar és női világutazóktól! – Nyári olvasási kihívást hirdetett a Magyar Földrajzi Múzeum

...

Hajnóczy Péter irodalmi hagyatéka nyilvánosan is hozzáférhetővé vált

...

Hogyan alakítja még ma is a világot a hidegháború? Ez a korszakalkotó könyv megmutatja

...

A 2027-es Könyvhétre érkezhet magyarul Murakami legújabb regénye

...

Meghalt Végső Zoltán újságíró és zenei szerkesztő

...

Alkohol, magány, szerelem: Újra megjelenik Charles Bukowski kultikus novelláskötete

Listák&könyvek
...

6 könyv a balatoni történetek rajongóinak

...

Ezt az 5 könyvet olvasd a Nyári Margó előtt!

...

6 friss adaptáció, amit ne hagyj ki: Odüsszeia, Enola Holmes és a megunhatatlan klasszikusok

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Miért hallgat a múltról egy teljes generáció, és hogyan lett Bereményi Géza az író irodalmi anyja?