Történészek és irodalomkutatók vizsgálják az 1989 előtti erdélyi magyar irodalmi életet

Az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltját vizsgáló csoport azt ígéri, nem a szenzációhajhászás vagy a félkész információk érdeklik, hanem a kontextusba helyezett, megalapozott eredményekre fókuszálnak.

ta | 2026. január 09. |

Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás keretében.

A történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság idén januárjában meg is kezdte a munkáját.

A bizottság feladata az 1989 előtti időszak erdélyi magyar irodalmi és kulturális életének állambiztonsági vonatkozású történeti feltárása, különös hangsúlyt helyezve a bukaresti CNSAS szaklevéltárában őrzött iratok feldolgozására.

A hattagú szakmai bizottság koordinátori és irányítási feladatait az ÁBTL munkatársa, Bandi István történész, tudományos kutató látja el. A bizottság további tagjai: Benkő Levente történész, tudományos kutató, újságíró, szerkesztő; Fodor János történész, tudományos kutató; Főcze János történész, tudományos kutató; Jánosi Csongor történész, tudományos kutató; valamint Nagy Levente irodalomtörténész. A bizottság védnöki teendőit Csendes László, a Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Bizottság tagja látja el.

A kezdeményezésről Bándi István úgy fogalmazott: „Magyarországon az evangélikus egyház tényfeltáró bizottsága az ÁBTL-lel együttműködésben közel két évtizedes, sokrétű kutatómunkával tárta fel és hozta nyilvánosságra decemberben az egyház és a kommunista állambiztonság kapcsolatának történetét. Ez a példa azt mutatja, hogy az ilyen horderejű feltárások nem gyors válaszokkal, hanem hosszú időn át végzett, felelősségteljes és több szempontot integráló munkával valósíthatók meg. Mi ugyanezt a szakmai alázatot és alaposságot kívánjuk érvényesíteni az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet állambiztonsági múltjának vizsgálatában is.”

Nagy Elek, az alapítvány alapítója pedig azt hangsúlyozta, hogy a kutatás sok időt igényel.

„Éppen ezért a cél nem az, hogy szenzációhajhász részletek vagy félkész információk kerüljenek nyilvánosságra, hanem az, hogy a kutatás lezárását követően, kontextusba helyezett, megalapozott eredmények legyenek bemutathatók, mert csak így válhat a múlt feldolgozása a jövőt építő párbeszéd alapjává”

– fogalmazott.

Az alapítvány időközönként tájékoztatást fog adni a kutatás menetéről, majd a kutatás végén nyilvánosságra hozza az eredményeket.

(MTI)

Illusztráció forrása: pexels.com

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

Mutatjuk, melyik 12 névből kerül ki az idei nyertes.

...

Árulás, feketelista, remegő hangú Erdély – írók is reagáltak arra, hogy magyarellenes elnöke lehet Romániának

Visky András, Tompa Andrea és Dragomán György is megszólalt.

...

Így keresnek dinoszauruszokat Erdélyben

Könyvek dínók mellé!

Hírek
...

Imádják az olvasók a bestseller memoárszerző fordított Lolita-történetét

...

Tóth Krisztina regényét bemutatták Angliában

...

Bruce Willis valószínűleg nem tudja, hogy beteg – könyvek a demenciáról

...

Egy könyv, ami a túlélők szemén keresztül mutatja be a dél-szláv háborút

...

Véletlenül bukkantak az 560 éves Gutenberg-biblia-töredékre Budapesten

...

Ez a fantasy sorozat lehet a következő Trónok harca az Apple TV-n

Listák&könyvek
...

Trauma és erőszak: 5 könyv, ha érdekel a latin-amerikai irodalom

...

Pynchon, Tompa, Knausgard – 5 regény, amit a legjobban várunk 2026 első felében

...

Frankensteintől Krusovszky Dénes regényéig – 9 színházi adaptáció, amit ne hagyj ki az év elején!

A hét könyve
Kritika
Milyen felnőtt lesz belőlünk, ha egy székely alfahím volt a legjobb barátunk?
Már 100 éve zsákutcába került a férfiasság – a Nobel-díjas Olga Tokarczuk új regényéről

Már 100 éve zsákutcába került a férfiasság – a Nobel-díjas Olga Tokarczuk új regényéről

Tokarczuk új regénye egyszerű betegségtörténetnek indul, végül a férfiasság megválaszolatlan kérdéseire mutat rá.