És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

Száz éve született Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, a magyar és egyetemes filmművészet egyik kultikus alakja. Az MTVA Sajtóarchívumának segítségével emlékezünk rá.

Fotó: Fortepan / Kende János

sa | 2021. szeptember 27. |

Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én Vácon született, ahová családja az I. világháború viharai elől Erdélyből menekült. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban végezte, majd Pécsett és Kolozsváron folytatott jogi tanulmányokat, 1944-ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva betegsége miatt hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt, s felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, ahol nyolc évig híradó- és dokumentumfilmeket rendezett. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és alkotótársak lettek.

Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, erről Gelencsér Gábor filmesztéta az MMA 53 magyar filmet tárgyaló sorozatában beszélt:

Az Így jöttem már az összes jancsói stílusjegyet magán viselte: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegények kirobbanó nemzetközi sikert is aratott, ettől kezdve emlegették a legnagyobb rendezőkkel egy sorban. E filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot:

az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását.

A hatvanas években forgatott filmjeiben elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált, a Csend és kiáltás, a Csillagosok, katonák a proletárdiktatúra utáni időszakot, a Fényes szelek a népi kollégiumok korszakát, az Égi bárány és a Sirokkó a két világháború közötti magyar fasizálódás folyamatát rajzolta meg. 1972-ben Még kér a nép című filmjéért megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját.

Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La pacifistát Monica Vittivel, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló (az akkori hazai kultúrpolitika megítélése szerint a pornográfia határát súroló) Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását.

Hazatérése után új alkotói korszak kezdődött művészetében, a nehezen megfejthető képi nyelvrendszert alkalmazó Szörnyek évadja, a Jézus Krisztus horoszkópja, a Kék Duna keringő a magyar jelent boncolgatták, újfajta filmnyelvi eszközökkel.

A kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a "Kapa-Pepe" filmekben (Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, Anyád! A szúnyogok, Utolsó vacsora az Arabs szürkénél, Kelj fel komám, ne aludjál!, A mohácsi vész) a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, teret engedve a rögtönzésnek, és a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, a következő évben közreműködött a Magyarország 2011 című, 11 rendező által jegyzett szkeccsfilmben is.

Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, a Drakula, a Csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai. A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke, 2011-től tiszteletbeli elnöke volt, és több ízben volt az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje. 1988-tól címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990-1991-ben a Harvard Egyetem Kommunikációs Intézetének tanára volt. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1994-től 2008-ig elnöke, az Európai Filmakadémia tagja volt.

-

Zelk Zoltánnal 1968-ban. (Fortepan / Hunyady József)

Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1966-ban Balázs Béla-díjat, 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett. Több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa volt, 2001-ben Budapest díszpolgára lett, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2012-ben jubileumi Prima Primissima Díjat kapott, 2013-ban a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át.

Gyermekei közül Miklós operatőr, Dávid pedig vágó lett.

A világhírű rendező 2014. január 31-én hunyt el Budapesten. Ugyanebben az évben a Magyar Filmművészek Szövetsége megalapította a Jancsó Miklós Alkotóműhelyt. A 2015-ös cannes-i filmfesztiválon a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató program keretében ötven év után ismét levetítették a Szegénylegények című filmjét.

Születésének századik évfordulója alkalmából idén megrendezik a Jancsó 100 programsorozatot, amelynek során többek között ősztől tavaszig tartó vetítéssorozatot szervez filmjeiből a Budapest Film Filmszerész filmklubja.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Berlinalén Ezüst Medvét kapott Nagy Dénes első nagyjátékfilmje, amit Závada Pál Természetes fény című regényéből forgatott.

...

A feleségem történetét szeretik a francia kritikusok, Enyedi IIdikó elemezte is a filmjét

A franciák mintha más filmet láttak volna, mint az amerikaiak. Enyedi Ildikó pedig hosszasan elemezte a fimjét a sajtótájékoztatóján.

...

Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 

Enyedi Ildikó most készülő filmjében Füst Milán A feleségem története című regényét dolgozza fel. A rendező most elmesélte, mit jelent számára ez a történet, hogyan határozta meg egész munkásságát az irodalom, sőt beszélt új karanténfilmjéről, a Testről és lélekről sikeréhez kapcsolódó élményeiről és Ulickaja új kötetéről is.

SZÓRAKOZÁS
...

A ChatGPT nem a barátod, de van, aki már így érzi

Még csak most kezdik el vizsgálni a ChatGPT pszichológiai hatását, és az eredmények nem túl biztatóak. 

...

Film készül a BookTok-kedvenc romantikus szerző könyvéből

Több filmfeldolgozás is készül a szerző könyveiből.

...

Megérkezett a Marék Veronika életét bemutató dokumentumfilm előzetese!

A szigetországban Marék Veronika főhőse, a kis piros oroszlán a bátorság elnyerésének szimbóluma lett.

Polc

Az utolsó nagy felfedezés az óceánok mélyére visz – 5 érdekesség David Attenborough Óceán című könyvéből

...

Apakeresés, szerelem, kultúrsokk és egyéb zűrök a Balkánon 

...

Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!

...

Ezt a családot még a történelem se teheti tönkre, ameddig van, aki emlékezik

...
A hét könyve
Kritika
Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ
Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Egy 1600 fős kisvárosba százezrek érkeznek a könyvek miatt, bár az aprócska települést még megközelíteni is nehéz. 

Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?

Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?

A hét könyve Bartók Imre Damien című regénye.

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Valuska László
Valuska László

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

Hírek
...

Gálvölgyi Örkény-egypercesben segít Dolák-Salynak megtalálni a feleségét

...

Meghalt Grunwalsky Ferenc, a magyar filmművészet meghatározó alakja

...

Ki lesz a következő James Bond? Ők az esélyesek

...

A Hunyadi producere: Ez a legnagyobb siker a magyar történelemben

...

Jeff Bezos csak jelenthet A nagy Gatsby-nek? 3 könyv, amiben gazdagok házasodnak

...

Több magyar szereplővel tér vissza John le Carré világa

Kiemeltek
...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

Megjelent Tandori Dezső első verseskötete, az Egyetlen: nem kellett a kiadónak, de a költő elkészített egy példányt a legjobb barátja számára. Fantasztikus sztori és podcast Pándi Balázzsal és Simon Mártonnal, hallgassátok! 

...

9 nyári gyerekkönyv vakációzóknak

Gyerekkönyvek nyári témákkal.

...

Hiába élünk egy elfogadó társadalomban, mindannyian a többség oldalán állunk

Egy anya, egy lebénult lány és egy transznemű személy. Mi a hasonlóság? A társadalom egyiküket sem tűri meg magában. 

Olvass!
...

A paprika okozta a mohácsi vereséget? Olvass bele Soltész Béla novelláskötetébe!

Mutatunk egy részletet Soltész Béla novelláskötetéből, amelyből kiderül, miért életveszélyes a paprika.

...

A hatalom eddig férfi hangon szólt, ennek most vége - Olvass bele Mary Beard feminista kiáltványába!

A történelem során a nők ritkán kerültek hatalmi pozícióba, és ennek az ókorban kell keresnünk a gyökereit. 

...

Marabu, a karikaturista fantasy regényt írt: olvass bele!

Marabu ezúttal a varázslatot is belekeverte a politikába!