A Verában a felnőttek világa bonyolult, a gyerekeké pedig titkokkal teli

A Verában a felnőttek világa bonyolult, a gyerekeké pedig titkokkal teli

Monodrámában dolgozta fel Göttinger Pál és Grisnik Petra Grecsó Krisztián Libri irodalmi közönségdíjas regényét, a Verát. A Kőszegi Várszínház előadásában érzékenyen, minimál díszletek között villan fel a nyolcvanas évekbeli Szeged, a felnőttek játszmája és egy örökbefogadott kislány traumája. Az eSzínház Fesztivál programjaiból válogattunk.

Képek: Trifusz Péter

Ruff Orsolya |

„A felnőtteknél minden olyan borzasztóan bonyolult” – mondja a Göttinger Pál rendezte előadás Verája. Az alapanyagként szolgáló Grecsó-regény (kritikánk róla ITT) épp ezt a bonyolultságot próbálja megfogni és szétszálazni azzal, hogy egy tizenegy éves lány szemszögéből nyit ajtót erre a titkokkal és hazugságokkal kibélelt világra.

-

Vera örökbefogadott gyerek, és rajta kívül ezt mindenki tudja róla. A szülei burokban tartják, így akarják óvni-védeni, ami annyira nem meglepő, ha abból indulunk ki, hogy jó negyven éve, az akkori felfogás szerint minden résztvevő titkolni próbálta az örökbefogadást, ami „görög tragédiákba illő helyzeteket produkált” (erről az író beszélt részletesebben a bemutatón, ITT olvashatjátok). Hogy itt valami ismeretlen, megfoghatatlan, sőt, egy gyerek számára egyenesen felfoghatatlan tudás lapul, az csak lassan, gesztusokból, elejtett szavakból, félbeharapott mondatokból derül ki.

A Vera azonban sokkal több is ennél, hiszen címszereplője, miközben a titok kipattanni készül, éli a maga kis gyerekéletét, amelyet egészen felbolygat, amikor egy lengyel fiú érkezik az iskolába. Józef felbukkanása ráadásul alaposan megzavarja a két barátnő, Vera és Sári kapcsolatát is, a lányok pedig életükben először most először érzik meg a féltékenység és a bosszú ízét.

-

A regényt a címszereplőt játszó Grisnik Petra dolgozta át színpadra. Rajta keresztül nemcsak Vera és az ő gyerekvilága elevenedik meg, de egy családi nyomozás részesei is leszünk. Tátraiék családja ugyanis sokszoros traumák terhe alatt nyög, a veszteség és a kibeszéletlenség súlyos csomagját pedig generációk óta görgetik maguk előtt. A monodrámában érthetően Vera figuráján van a hangsúly, akit Grisnik Petra finoman és érzékenyen jelenít meg, személyén keresztül pedig egy-egy villanásra feltűnik mások mellett a frusztrált apa, a kérdéseket örökké megkerülő anya, vagy a családi titkot bosszúból a barátnője arcába vágó Sári alakja is. A belső monológokból egy tépelődő és szorongó gyerek képe sejlik fel, aki a külvilág felé tud ugyanakkor pimasz vagy épp ragaszkodó is lenni. Szeretetéhsége megkérdőjelezhetetlen.

-

Világa jól körülhatárolt, amit az előadásban stilizált díszletek jelenítenek meg. Grisnik kevés eszközzel, kellékkel dolgozik a színpadon, de nem is kell ennél több, azzal csak a figyelmet vonná el feleslegesen. A lényeg úgyis legbelül történik.

Vera
Szerző: Grecsó Krisztián, színpadra átdolgozta: Grisnik Petra
Szereplő: Grisnik Petra
Díszlet: Trifusz Péter
Zene: Táborszky Bence
Fény: Bakos Zoltán
Ötlet: Gelencsér Ildikó
A rendező munkatársa: Skrabán Judit
Rendező: Göttinger Pál

Mikor? Szeptember 17-26. között

Ár? 2990 Ft

-

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Grecsó Krisztián: Szeged egy vágyott szerelem [videó]

...
Nagy

Grecsó Krisztián a gyerekkori szorongást átadta a regénybeli Verának

...
Nagy

A feltétel nélküli szeretet regénye a Vera

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel
...
Kritika

Hitler túszdrámája még a nagy szökést is elhomályosítja

A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban. Kálváriájuk feszültséggel teli, már-már abszurd túszdrámában csúcsosodott ki a hegyek közt, amelyről két történész írt könyvet.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Betilthatták Orwell 1984-ét Fehéroroszországban

...
Hírek

Amanda Gorman írt előszót Martin Luther King kötetéhez

...
Hírek

Krúdy és Radnóti dedikált köteteire is licitálhatnak a gyűjtők

...
Szórakozás

Love, Death & Robots: A Netflix megosztott egy epizódot premier előtt

...
Hírek

Szenzációs kiadvánnyal ünnepli a Marvel Pókember 60. születésnapját

...
Szórakozás

A Disney új feldolgozást készít a Különleges Úriemberek Szövetségéből

...
Hírek

Versterápia: „Estére megölöd a verset”

...
Hírek

Élőben követheted a Libri-díj átadóját

...
Szórakozás

Sok feszültséget ígér az Ahol a folyami rákok énekelnek új előzetese!