1980, Szeged. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. Bár a boldog családok mind hasonlók egymáshoz, mindegyiknek van titka. Grecsó Krisztián új regényében, a Verában sincsen ez másképp mindaddig, amíg egy barátnő féltékenységből és bosszúvágyból a főszereplő kislánynak el nem árulja, hogy örökbe fogadták. Titkokról, örökbefogadásról, punkokról, egy új korszakról és egy regénybeli Szegedről beszélgettünk Grecsó Krisztiánnal a valós Szegeden egy városi séta keretében.
Grecsó Krisztián: Vera
Magvető Könyvkiadó, 2019, 336 oldal, 3699 HUF
Ha kiterítjük a Vera című regény borítóját, akkor a szegedi Hősök kapuját láthatjuk, egy korabeli Abigél-filmplakátot vagy a Szivárvány Áruház műanyagzacskóját. Baranyai (b) András tervezte a könyvborítót, aki az új Grecsó előtt az író hét másik könyvét is újratervezte, de ilyen jól azonosítható helyszínt még nem találtunk egyiken sem. Arra gondoltunk, hogy legyen a borító az összekötő a regénybeli és a valós Szeged között, mutassuk meg, mennyire különböző tud lenni egy író fejében egy számára fontos város.
Grecsó Krisztián új regénye, a Vera nem előzmények nélküli, hiszen a főszereplőt már a 2016-os Jelmezbál olvasói megismerhették: nem kisgyerekként, hanem felnőttként. Ritka pillanat, amikor egy elbeszélés főszereplője önálló regényt kap, ami ráadásul az életét érintő Nagy Titok köré épül fel. Mert Vera egy jókedvű, pörgős kislány, de az ő életét is felforgatja barátnője, Sára féltékenységgel fűtött bosszúja, amikor az arcába mondja, hogy Vera egy örökbe fogadott gyerek. Ez nem spoiler, a videóban is szóba kerül, Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó volt igazgatója a könyvbemutatón is elmondta, hogy az örökbefogadás csak a kislány számára titok, az olvasónak sokkal fontosabb, hogyan derül ez ki, illetve mit kezd ezzel az információval. A regényről írt recenziónkban nem véletlenül írtuk, hogy "Grecsó új regénye a felnőtté válás regénye is egyben, melyben a szeretet egyszer hazug, máskor gyűlölködő, Vera szűk családjában viszont mindig ugyanaz: feltétel nélküli."
Szeged Grecsó életében fontos helyszín, a kilencvenes években ide járt a bölcsészkarra, bár ekkor még elsősorban költő volt. Arra kértük az írót, hogy mutassa meg nekünk a regénybeli Szegedet, közben meséljen az ő saját városélményéről. A beszélgetés izgalmas városi sétává alakult, egyik helyszínről mentünk a másikra, Grecsó pedig mondta az ifjúkori sztorikat, de azt is megtudhattuk, hogy a regény szerelmi kulcsjelenete pontosan hol történik, mi köze egymáshoz a kislánynak és a CPg nevű punkzenekarnak, illetve hogyan kapcsolódik össze Vera és az író betegsége.
Olvasóként egyszerre izgalmas és szórakoztató látni, ahogy egy város 2019-ben egy nyolcvanas évekbeli fiktív történet helyszínévé válik.