A Várkonyi Zoltán-féle Egri csillagok az egyik olyan film, ami biztosan generációkat köt össze itthon – ami nem meglepő, tekintve, hogy abból a regényből készült, amit a magyar olvasók 2005-ben „A Nagy Könyvnek” választottak.
Újraolvasó sorozatunkban mi is elővettük, hogy megnézzük, mitől lehet olyan népszerű minden idők egyik legstabilabban a listákon szereplő kötelező olvasmánya.
Az első Egri csillagok, amit Gárdonyi anyja is látott
Az Egri csillagok első filmfeldolgozását a később hollywoodban is nagy karriert befutó Fejős Pál rendezte 1923-ban. Gárdonyi akkor már nem élt, az egri Uránia moziban tartott premieren viszont ott volt az édesanyja is a nézőtéren.
A filmről tudjuk, hogy belügyminisztériumi engedéllyel egészen sok és sokféle helyszínen forgatták szerte az országban:
- a várostromot a cseszneki várban,
- a Gellért-hegyen a Citadellánál,
- a budai vár egyik bástyájánál
- a sümegi várnál
- a Tabánban és az állatkertben a konstantinápolyi részeket
- a kazamatarendszerben játszódó jeleneteket pedig a Pál-völgyi-cseppkőbarlang járataiban.
A stáb még a Mátyás-templomba is kapott forgatási engedélyt, ez viszont botrányba fulladt,
amikor kocsmázó budai lakosok rájuk törték éjjel az ajtót.
A filmben Vicuskát a rendező felesége, Jankovszky Mara alakította, az ő hagyatékából került most elő 120 villanásnyi jelenetkép is.
Mint az a FilmHu cikkéből kiderült, Jankovszkynak valamikor megvolt a teljes film is, viszont ráijesztettek, hogy veszélyes a lakásában tárolni, ezért kidobta a kukába.
Mi volt olyan veszélyes az Egri csillagokban?
Bár a korai évtizedek világszerte termékeny aranykort jelentettek a filmgyártásban, a magyar némafilmes korszakból sajnos nem maradt meg túl sok kópiánk. 1901 és 1931 között Magyarországon mintegy 600 játékfilm készült, viszont csak 50 maradt fenn, és ezek egy része is töredékesen.
Ugyan folyamatosan fedeznek fel újabb túlélőket (2008-ban például szenzáció volt, hogy előkerült a Casablanca rendezőjének, Kertész Mihánynak egy még Kolozsváron forgatott filmje), sok darabról csak leírásokból tudunk, mert a kópiák elvesztek, illetve megsemmisültek. A viharos 20. századi magyar történelem mellett a másik oka ennek az volt, hogy a korai filmeket egy nagyon gyúlékony nyersanyagra, nitrofilmre forgatták, ami sok balesetet, tragédiát okozott. Ezért aggódhatott Jankovszky is a lakástűz miatt.
Hogy kerültek most első a képkockák?
A Jankovszky-hagyatékból felbukkant pár kockás filmcsíkok úgy kerültek a Cecey Évát alakító színésznőhöz, hogy az operatőr neki adta azokat a filmvégeket, amik a kamera indulásának és leállásának pillanatában készültek – ezért láthatók pár darabon fénybeégések.
A lelet érdekessége, hogy ezek a rövidke csíkok bemozgathatók, tehát villanásokat láthatunk a filmből. Ezeket itt tudod megnézni.
„Egerben született és nevelkedettként, régóta reménykedtem benne, hogy egyszer majd megtaláljuk a regény 1923-as filmváltozatát. Elmondhatatlan öröm, hogy most előkerültek ezek a kincsek és feldolgozhattuk őket. Természetesen folytatjuk a kutatást, hogy valahol a nagyvilágban felleljünk egy teljes kópiát a filmből, de ez a felfedezés már önmagában történelmi jelentőségű, miután eddig szinte semmi nem állt rendelkezésre a filmből. Külön köszönet illeti Enyedi Ildikó világhírű filmrendezőt, amiért a hagyatékról értesülve azonnal felkereste az NFI Filmarchívumot és Dénes Istvánt, aki rendelkezésünkre bocsátotta a páratlan hagyatékot” – nyilatkozta Ráduly György, az NFI Filmarchívum vezetője.
