Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

Ruff Orsolya | 2022. szeptember 22. |

A konyha fontos helyszín, itt látjuk rögtön a film elején Bereményi Gézát, itt tesz-vesz, amíg beszélgetőtársát, Tóth Barnabás rendezőt várja, majd ide térünk vissza akkor is, amikor Járai Márkkal közösen dalt szereznek. De az még sokára lesz, a Bereményi kalapja első felének-kétharmadának egyik legfontosabb mozgatója (a címszereplő mellett persze) Tóth Barnabás, aki gyerekkora óta ismeri Bereményit, hiszen a nyolcvanas évek végén ő játszotta el Imit, az író-rendező alteregóját az Eldorádó című filmben. A film tudatosan játszik és rá is játszik erre a kettősségre, és különösen szép keretbe foglalja kettejük kapcsolatát, amikor a jelenben (ez 2021 decembere) a rendező Tóth Barnabás felkéri Bereményi Gézát egy rövid szerepre a Mesterjátszma című filmjében.

-

Addig viszont még sok szó esik közöttük – írásról, filmekről és forgatókönyvekről, a Teleki térről, ’56-ról (ami Bereményi saját bevallása szerint a mániája gyerekkora óta), vagy épp Kádárról (akiről nyolcrészes tévésorozatot szeretett volna készíteni). Az egyik legerősebb momentumig nem is kell sokáig várni, valamikor a hatodik perc környékén ugyanis Tóth Barnabás a Fiumei úti sírkertben sétálva egyenesen rákérdez, hogy Bereményit vajon mennyire foglalkoztatja az elmúlás. „Mikor kerülgetne, mindig találok egy tevékenységet –

talán ezért írok”

– érkezik a válasz.

Bereményi portréja sok mozaikból épül fel. Vannak ezek között, amelyek a filmes, a dalszövegíró, a novellista vagy a forgatókönyvíró Bereményit építik. A direkt interjúhelyzetek vagy a játékfilmes betétek mellett (ezek között vannak olyan fikciós jelenetek, amelyek az archív felvételekkel keverednek) sok az elkapott pillanat is, például az erdélyi látogatáson, ahol Bereményi Gézának az unokatestvére egy nagy paksaméta családi iratot és fotókat ad át. „Gazdaggá tettél” – mondja erre Bereményi, és ez a gazdagság süt az életmű minden egyes megidézett momentumából, legyen szó akár a Cseh Tamással kötött barátságról és közös alkotásról, vagy a rendező-forgatókönyvíró nevéhez kötődő legfontosabb filmekről. Bereményi vagány alkotó, aki pályája kezdetén szemrebbenés nélkül beblöffölte Bódy Gábornak, hogy kész novellista (a szépírói indulásról Az első című podcastunkban is mesélt), de aki a filmjeihez bátran merített a saját életéből akkor, amikor ez még nem biztos, hogy divat volt.

A film legegyedibb pillanatai nyilván azok, amikor a néző szeme előtt születik meg a dal – azaz, amikor a konyhaasztal mellett ülve a semmiből egyszer csak valami lesz: dallam, szöveg, kész produkció. És ezáltal nézőként is kaphatunk némi fogalmat arról, hogy vajon milyen lehetett, amikor Bereményi annak idején Cseh Tamásnak írta a dalszövegeit. A filmben megszólalnak barátok, alkotó- és pályatársak, például Can Togay, Cserna-Szabó András vagy Sőth Sándor. Utóbbi mesélte el például, hogy annak idején Bereményi épp nála vendégeskedett Berlinben, amikor leomlott a várost kettéválasztó fal, de hiába kapacitálta, a rendező nem ment ki megnézni a nagy eseményt. Bereményi erre csak annyit mondott, hogy tömegmozgalmakban, „tömeges ügyekben” nem tud részt venni, ezt a képességét már gyerekkorában elveszítette. Ha tömeges ügyekben nem is, de közös alkotásban igenis jól működik, teljesen mindegy, hogy filmet kell forgatni, vagy dalt kell írni. Az utóbb Libri-díjjal elismert Magyar Copperfield megjelenésekor nyilatkozta azt, hogy minden egyes írásnál, minden műfaj esetében szükséges, hogy önmagunkat mint legfőbb személyt el tudjuk fogadni, ez kell ugyanis ahhoz, hogy az ember igazán szabadon tudjon írni. A Bereményi kalapja csak megerősítette ezt.

A Bereményi kalapja rendezője Papp Gábor Zsigmond, producere Herner Dániel, kreatív producere Csejdy András. A dokumentumfilmet Lovasi Zoltán fényképezte, vágója Bartos Bence, a zeneszerzői Cseh Tamás, Darvas Ferenc és Járai Márk. A dokumentumfilm szereplői Bereményi Géza, Tóth Barna, Járai Márk, Cserhalmi György, Gödrös Frigyes, Can Togay, Jánossy Lajos, Bagó Bertalan, Sőth Sándor, Cserna-Szabó András és Ónodi Eszter. 
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. 

...
Hírek

Zenés portréfilm készült Bereményi Gézáról

Bereményi kalapja címmel készített portréfilmet Papp Gábor Zsigmond, a Budapest retró és A szovjet levelezőpajtás Balázs Béla-díjas rendezője. A zenés dokumentumfilm Bereményi Gézát és sokrétű munkásságát mutatja be – számolt be a Filmhu.

...
Hírek

Ezért adnánk a Libri-díjat Bereményi Gézának a Magyar Copperfieldért

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. A Könyves Magazin szerkesztősége vette a bátorságot, hogy elmondja, melyik könyvnek miért kellene nyernie. 10 jelölt 10 személyes kampánybeszéd következik.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]