Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. 

sa | 2022. június 08. |
Bereményi Géza
Azóta is élek - Összegyűjtött elbeszélések
Magvető, 2021, 437 oldal
-

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a pályatársak szavazzák meg a legjobbnak tartott kötetekért: irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt a díjazottakról minden évben. A bizottság tagjai idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia - valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre, aki a díjazottak kiválasztásában még részt tudott venni.

A díjakat 2022. június 13-án, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus díjakkal együtt.  

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Bereményi Géza kapja az összegyűjtött novellákból álló Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért. „A 2021-es gyűjteményes elbeszéléskötet címe: Azóta is élek. Ami azt is jelenti: azóta is írok. A nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik minden egyes részletben. Bereményi nem vész el, és még csak át sem alakul. Annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges – az irodalom lehető legtágabb értelmében” – írja laudációjában Bazsányi Sándor.

G. István László úgy felejti nyitva verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. „G. István László, aki a mai magyar költészet középnemzedékének egyik legérdekesebb költője (s talán legvirtuózabb versforma-mestere), rendkívül elegánsan és kitartóan építi mára már igen komoly életművét: ez évben oly szép és tartalmas verseskötetet adott ki, amely méltán tekinthető eddigi költészete csúcsteljesítményének. E kis könyvben oly verseket olvashatunk, amelyekben az érzékeny költői szemlélet bölcs reflexiókkal párosul, de oly módon, hogy bennük a szemlélés, a tapasztalás, a megérzékítés, valamint az asszociativitás, az elmélkedés és az összegzés szinte teljesen elválaszthatatlanok egymástól.” – írja Margócsy István a kötetről szóló méltatásában.

Keresztury Tibor a Hűlt helyem című regényéért kapja az elismerést. „Keresztury gyönyörű, a végtelenségig tömörített prózájában benne van legalább három regényvilág: az Avas-alja (Miskolc) dermesztő szociopornója, egy életrajzi munka, a függőségek és más lelki kálváriák kíméletlen analízise, legvégül pedig egy testi leépülés aprólékos, az őrületig repetitív rajza. Keresztury néhol töredékes, máshol mikroszkopikus aprólékossággal kidolgozott, mesteri regényébe bele van préselve, tömörítve az a reménytelen csoda, amit úgy nevezünk, élet. És ennél többet hogy is várhatnánk egy munkától, ami a halálról szól” – írja méltatásában Grecsó Krisztián.

Keresztury helyettünk is letegezte a halált
Keresztury helyettünk is letegezte a halált

A Szilágyi Lenke fotójából készített fekete-fehér borítón madarak szállnak messzire, egy kéz kapálózik, a hátsó borítón egy mondatot olvashatunk idézőjelek között: “Nyilatkozom, hogy életemért és esetleges halálomért minden felelősséget magamra vállalok”. Ezekből az egyszerű jelekből is érzékelhető, hogy Keresztury Tibor Hűlt helyem című könyve sötét történetet ígér, pedig az életről szól. Az életről, amit nem lehet szétfilterezni, viszont meg kell osztani. Elmondjuk, miért ez a hét könyve.

Tovább olvasok

Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása – Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért kapja a díjat. „Gyimesi Emese mindössze húszéves volt, egyetemista, amikor rátalált a maga hősnőjére: azóta bámulatos alapossággal vizsgálja őt és mutatja meg nekünk, újabb és újabb összefüggésekben. Nemcsak elemzi az életét, szövegeit, irodalmi pályafutását, de hozzáférhetővé teszi számunkra azokat a forrásokat is, amelyek segítenek abban, hogy túllépjünk azokon a bizonyos hiedelmeken. Hisz abban, hogy lehet tudományosan, de nem tudományoskodva beszélni, hogy nem mindig válaszolni fontos, lehet, hogy inspiratívabb jó kérdéseket feltenni. És nem kell kiabálni, vegyük már észre, mennyire aktuális az, amit női szerepdilemmákról, tollról és fakanálról olvasunk, rá fogunk jönni magunktól is – méltatja a díjazott munkáját Szilágyi Zsófia

Szendrey Júlia a 19. századi magyar nők hiányzó történeteit mesélte el
Szendrey Júlia a 19. századi magyar nők hiányzó történeteit mesélte el

Szendrey Júlia összegyűjtött versei után most végre kézbe vehetjük fennmaradt prózai műveit is. A Szendrey Júlia elbeszélései és meséi című kötet történeteiből kiderül, hogyan éreztek a 19. századi magyar nők: hogy miként élték meg a szerelmet, az anyaságot, a veszteségeket, vagy épp azt, amikor a férjeik csatába indultak. A korábban csak Petőfi múzsájaként és feleségeként ismert író megmutatja nekünk a romantika korából hiányzó történeteket: a nők történeteit. Közben pedig kiderül az is, hogyan élte meg Szendrey a korszak legnagyobb irodalmi vitáját, amely azt pedzegette, hogy szabad-e egyáltalán a nőknek írniuk.

Tovább olvasok

Fenyő D. Györgyöt az Útikalauz a vershez című kötetéért díjazzák. „Első kézfogás, első érintés ez a könyv: a versekre vetett első pillantás tanúsága. De már ebben az első pillantásban is fel-felcsillannak a tüzetesebb megközelítések csírái, a labirintusba vezető keskeny ösvények pontjai. Fenyő képes felszítani bennünk, akik már temérdek verset ismerünk (de azokban is talán, akik aligha jutottak el még eleddig a költészet felszedésének állapotába) az első vonzalom édességét, a különleges és mégis életbevágóan fontos költői beszédmód varázserejét, a zárt formákban megnyíló poétai lélek iránti rajongásunkat. Képes megteremteni bennünk a meggyőződést: költészet nélkül nem lehetünk meglett emberek, nem érdemes élnünk, nem érdemes emlékezni ránk” – írja Báthori Csaba a kötetről szóló méltatásában. 

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

Magyar Copperfieldért Libri irodalmi díjat kapott Bereményi, aki Az első című podcastunkban mesél arról, milyen volt egyetemistaként elindulni a pályán, miért tartja árulásnak az első kötete megjelenését, és hogy Kardos György mit csinált hajnali 4-kor a fürdőkádban. 

...
Hírek

Zenés portréfilm készült Bereményi Gézáról

Bereményi kalapja címmel készített portréfilmet Papp Gábor Zsigmond, a Budapest retró és A szovjet levelezőpajtás Balázs Béla-díjas rendezője. A zenés dokumentumfilm Bereményi Gézát és sokrétű munkásságát mutatja be – számolt be a Filmhu.

...
Hírek

A legtöbb költő járkál versírás közben - Bereményi és Grecsó a Libri-díjról

A Libri irodalmi díj nyerteseit, Bereményi Gézát és Grecsó Krisztiánt a nyári Margón kérdezte Valuska László Móriczról, titkokról, apakeresésről és dalszövegírásról is. Most a teljes beszélgetést meghallgathatod.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Kritika

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

Rakovszky Zsuzsa új regénye megtörtént történelmi eseményt dolgoz fel, nem mellesleg pedig elvakultságról, hatalommámorról és a valóságérzékelés totális elvesztéséről is szól. Az idők jelei a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

...
Kolozsi Orsolya

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

...
Valuska László

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

Hírek
...
Hírek

Ukrajna 19 millió orosz könyvet von ki a könyvtáraiból

...
Hírek

Kemény Zsófi: Muszáj meghalni a píárért? [Petőfi200]

...
Szórakozás

Olivia Colman dermesztő lesz az új Dickens-sorozatban

...
Zöld

30 évesen fejezte be az állatenciklopédiát, amit 9 évesen kezdett rajzolni

...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja.