Orsós László Jakab: Mostantól minden áprilisban ünnepelhetnénk a Cigány Kultúra Hónapját

„Egy olyan intézményes rasszizmusban fuldokló országban, mint Magyarország, egy gesztusnak is irdatlan hatása van” – véli Orsós László Jakab, akivel a Roma Hét keretében készítettünk interjút. A Brooklyn Public Library művészeti igazgatója beszélt az amerikai Black History Month fejlődéséről és kritikájáról, a magyarországi cigány polgárjogi mozgalom kiemelkedő alkotóiról és egy Roma Történelmi Hónapban rejlő lehetőségekről is.

Roma hetek a Könyvesen
Április 8-a a Nemzetközi Roma Nap, mely nemcsak a roma kultúrát hivatott ünnepelni, hanem egyben a romák társadalmi helyzetére is felhívja a figyelmet. Magyarország népességének 8-10 százaléka roma, ezzel szemben reprezentációjuk – kulturális, politikai és egyéb téren is – ennél jóval alacsonyabb, majdhogynem láthatatlan. Annak érdekében, hogy ez változzon, számos cikkel készülünk a Könyvesen, olvasmányoktól kezdve interjúkon át tematikus cikkekig. Ezeket ITT találjátok majd.

A Black History Month (azaz a Fekete Történelem Hónapja) lassan százéves hagyománnyal rendelkezik az Egyesült Államokban. New Yorkban élve hogy tapasztalod, mi a jelentősége ennek az eseménynek?

Az első reakcióm ezekre a kijelölt időszakokra mindig a gyanakvás, szerintem érthető okokból; kampányszerűnek tartja az ember. Én azt gondolom, és ezt a csapatomnak is mindig megmondom, hogy egy jó közintézmény a Black History Month-t egész évben ünnepli, egész évben ezzel az érzékenységgel kell, hogy dolgozzon. Ugyanakkor most a brooklyni könyvtárrendszernek vagyok a producere, amibe óriási tömegek járnak, és ennek egy jelentős része fekete. Így hát fontos szempont, hogy mit csinálunk februárban, ami a hivatalos Black History Month.

Az mindenképpen segít, hogy Amerika jóval előrébb jár a rasszizmus tárgyalásában, mint például Magyarország. Tehát már nem elég egy szimbolikus lépés, nem elég meghívni egy fekete írót a színpadra.

Illik mélyebbre menni, és bár nem mindig kényelmes,

valódi és fájdalmas problémákat is megtárgyalni a Black History Month ideje alatt – és ennek így mégiscsak van értelme.

A Brooklyn Public Library-nél milyen programokat szerveztek?

Ez részben esetleges. Idén például egészen egyszerű volt: vetítettünk egy dokumentumfilmet és volt egy beszélgetés fekete költőnőkről. De ebben a témában az egyik legerőteljesebb programot nem is februárban csináltam. 

Egy előadáson hallottam, hogy

Amerikában a középiskolát végzettek 70 százaléka szerint a rasszizmus egy távoli és lezárt ügy, az amerikai történelem egy elillant pillanata – ami azért elég döbbenetes.

Akkor elkezdtem kurátorokkal, aktivistákkal, történészekkel dolgozni, és csináltunk egy úgynevezett „teach in”-t – vagyis egy szombati estén hat órán keresztül a könyvtár összes termében különböző témákról beszéltünk. Mint egy iskolában. Tulajdonképpen minden szóba került, ami a tantervekből hiányzik – mert iszonyatosan felületesen tanítják a fekete történelmet Amerikában. Ez az amerikai rasszizmus egyik legbődületesebb példája.

Az volt a program címe, hogy 'Til Victory Is Won. Ez utalás a fekete himnuszra, amit akkor ismertem meg; csodálatos dal. Egy vonósnégyes és egy fekete énekesnő játszotta el a program elején. Ott állt több száz ember, többségében feketék, de meglehetősen sok fehér is – az is nagyon érdekes, hogy feketék jöttek tanulni a hiánypótló történelmet –, és mindenki felemelte az öklét. Az tényleg egészen megrendítő volt.

Aztán persze nagyon nehéz volt fehérként fölmenni a színpadra és ott kellemkedni, „Szevasztok, ez lesz most a ’Til Victory Is Won…” De körülbelül 1600-1700 ember vett részt ebben az „iskolában”. Szerintem ez erősebb ünneplése volt a Black History Monthnak, mint az elszórt vagy kampányszerű események.

Ez az interjú a Könyves Magazin Roma hetének apropóján készül – és a kérdés, hogy mire jók ezek a kampányok, felmerült a szerkesztőségünkben is. Sokat beszéltünk arról, hogy hogyan lehet egy ilyen eseményt úgy megszervezni, hogy ne csak egy szép posztert kapjunk, ami egy héttel később már félre is lesz söpörve.

Gondolkoztam ezen én is. De igazából egy olyan intézményes rasszizmusban fuldokló országban, mint Magyarország, egy gesztusnak is óriási hatása van. Szimbolikus, de hát ezek a dolgok mindig szimbolikusak – hiszen nem adsz munkát a falusi cigányoknak, nem veszed ki a kezükből az olcsó drogokat, és nem vigasztalod meg azokat az embereket, akiknek nulla tanulási lehetőséget nyújt ez az ország.

És mégis, iszonyatosan erős szimbolikus gesztus ez azoktól, akik ezt megtehetik – akiknek van mit enniük, és van hol aludniuk, tehát a magyaroknak; a fehéreknek. Szolidaritást jelent, részvétet jelent, ami nagyon fontos. 

Az az üzenete, hogy tudunk rólatok, és ha kell, akkor el tudsz bennünket érni. 

Úgyhogy szerintem ez egy fontos ötlet. És csak azt remélem, hogy nagyon sok embert inspirál majd, és sok más intézményt is. Hogy legyen az Élet és Irodalomnak, a Katona József Színháznak, a Vígszínháznak és a Nemzeti Színháznak is egy ilyen hete! Milyen csodálatos lenne, nem? És milyen csodálatos lenne, ha aztán öt év múlva mindez már egy kicsit mélyebbre tudna menni, és átgondolt, kritikus események születnének ezekben az intézményekben!

Intézményes rasszizmus
Intézményes rasszizmus alatt azokat a társadalmat átszövő struktúrákat (jogszabályokat és gyakorlatokat) értjük, amik hátrányosan megkülönböztetik a társadalom egyes tagjait etnikai hátterük, bőrszínük vagy kultúrájuk alapján. Az intézményes rasszizmus kulcsfontosságú fogalom a rasszizmus kritikus vizsgálatában, mivel rámutat arra, hogy amíg az egyéni rasszizmus könnyen felismerhető – és így szankcionálható –, a valódi problémát a társadalom mindennapi működésében meghúzódó, a többség által elfogadott diszkriminatív struktúrák jelentik. (Ame Panzh: Az ébresztőkönyv alapján)

Mit gondolsz, létre lehetne hozni Magyarországon a Black History Month mintájára egyfajta Roma Történelmi Hónapot?

Szerintem kellően érzékeny emberekkel ehhez egy pár napos ötletelés elég lenne – és persze kéne hivatalos támogatás is. Az világos, hogy ebben a mostani rezsimben ez nem fog megtörténni. De gondolj bele: mi lenne, ha mostantól minden áprilisban a Cigány Kultúra Hónapját ünnepelnénk – vagy a Cigány Öntudat Hónapját? Akkor minden tanár beszélhetne a témáról a különböző tárgyakhoz kapcsolódva – lehetne cigány tudósokról tanulni és cigány embereket meghívni, persze művészeket is. Le lehetne vetíteni azt a néhány elképesztő filmet, ami ebben a témában Magyarországon elkészült.

Fontos lenne kitalálni, hogy a különböző korosztályoknak milyen módon lehet a másik emberről beszélni – aki egyébként az ő honfitársuk!

A másik ember szenvedéseiről és boldogságáról. Meg a büszkeségéről, mert arra is nagyon sok alkalom adódna egyébként.

Ez egy álom, de magát a hónapot nagyon finoman meg lehetne tervezni. És az az igazság, hogy ebben a közegben, amit Magyarországon érzékelek, egy ilyen eseménynek azonnali hatása lenne. Sokan röhögnének, meg sok indulatot is szülne – ugyanakkor segítene egy kicsit legalább tompítani a gyűlöletet.

A cigánymagyarok helyzetére sokszor jelenik meg analógiaként a feketék helyzete Amerikában. Szerinted mennyire hasznos, mennyire használható ez az analógia?

Én sűrűn használom a saját rendszeremben. Szerintem nagyon sokban hasonlít a kettő – és sokban persze nem, hiszen a lépték és a történelmi háttér is más. De az alávetettség és a rasszizmus mindig azonos szövetből van, ugyanazokat a pszichológiai, politikai, szociális és kulturális közegeket teremti meg.

Pont ezért érdemes lenne megnézni, hogy a fekete közösség hogyan állt talpra, hogyan próbálta és próbálja megvédeni magát, mik voltak a lázadás sarokkövei. A ‘60-as évek közepén indult Black Panthers például egy fekete önszervezési mozgalom volt, és a működése egészen odáig terjedt, hogy

a mozgalmárok a helyi boltosoktól begyűjtötték a megmaradt élelmiszereket, aztán reggelivel várták az iskolákban a gyerekeket, akiknek nem volt mit enniük.

Ez egy szervezett keretek között, évekig futó program volt.

Közben jelentős megmozdulásokat szerveztek, de voltak képzéseik is, ahol olvastak és fegyverhasználatot tanultak – tehát egyszerre voltak jelen a könyvek és a fegyverek a curriculumban. Nyilván a fegyvereket én kivenném, de szerencsére Magyarországon az nem olyan alapvető, mint a fegyverhordozásba teljesen belebódult Egyesült Államokban.

Szóval azt gondolom, hogy a Black Panthers történetéből elképesztően sokat lehetne inspirálódni. A tanítás, a civil méltóság, az önvédelem, vagy a segítség olyan típusú megjelenése, mint a reggeli, rendkívül fontos lehetne.

Érdekes lenne az otthoniaknak fekete aktivistákkal találkozni az öntudatra ébredés miatt is. Gondolj bele, milyen lenne, ha kiderülne egy cigányfaluban, hogy hogyan él Amerika déli államaiban, egy lepusztult kisvárosban egy fekete közösség; milyen lenne rádöbbenni, hogy ugyanazok a problémák. Aztán az örömeikről is beszélhetnének, hiszen mindig egyensúlyozni kell. Csodálatos volna egy ilyen találkozás. 

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról
Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

Tovább olvasok

Milyen szerzőket, alkotókat ajánlanál azoknak, akik meg akarják ismerni a magyar roma polgárjogi mozgalom munkásságát és történelmét?

Elsősorban az Ame Panzh Az ébresztőkönyvét, ami pont itt van az asztalomon. Én írtam hozzá az előszót, előtte nem is ismertem őket. Megkerestek e-mailben egy éve, és elküldték a kéziratot – leesett állal olvastam: Jézus, kik ezek? Iszonyatosan izgalmas volt!

Ame Panzh
Az ébresztőkönyv
Tea, 2023, 264 oldal
-

Az Ame Panzh tagjai radikálisak – persze nagyon jogosan radikálisak – és nagyon emancipáltak. Valódi hősök, akik úgy beszélnek a magyar cigány helyzetről, ahogy nagyon kevesen Magyarországon. Olyan szabadsággal, terepismerettel, olyan kulturális közegismerettel és a világba való kitekintéssel, ami egészen ritka. Egyszerűen más szinten beszélnek, és a dühük, az arroganciájuk is más, mint bármi, amit megszokhattunk. Ugyanakkor teljesen hiteles.

De vannak történeti példák is. Lakatos Menyhért a ’70-es években jelent meg, és bár ő már egy kicsit mitikus ködbe veszik, továbbra is fontos olvasni. Aztán persze Bari Károly és Jónás Tamás. És az én apám is, aki nem író volt, hanem faragott, de közben folyamatosan képezte magát. Tulajdonképpen mozgalmárrá vált: közvetített a bírók, illetve a bírók és ügyészek elé citált cigányok között. Mellette pedig interjúkat csinált, amikből interjúnovellákat írt – elég elképesztő egy tanulatlan cigány embertől! 

Sokat meg lehet tudni azokból a szövegekből; hogy miből tevődik össze a cigány létezés.

Aztán ott vannak még Szentandrássy István mitikus képei, és a csodálatos cigány festőnők. Közülük sokan aktívak, és olyan okosak, mint a Nap. A cigányságukban és az emberségükben elképesztően revelatívak. Fontos lenne interjúzni velük, meghívni őket, és komolyan venni a szélsőségeiket – amik felkavaróak és nagyon szórakoztatóak. Dolgozni kéne velük, sok rétegben.

Végül pedig ajánlok minden olyan nem roma alkotót, aki érzékenységet mutat a témára. Fliegauf Bence, Nádas Péter; sokan vannak. Mögöttük pedig azok a szociológusok, újságírók állnak, akik letették a voksukat ebben a kérdésben. Szerencsére van egy olyan rétege a magyar kultúra képviselőinek, akik érzékenyek voltak a romák problémáira, kultúrájára egész életükben.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Kritika

Nincs Isten, de van pokol

Kívülálló Jónás Tamás új, önéletrajzi elemekből (is) építkező regénye, mely egy őszinte és személyes, a vallomás műfaji hagyományait követő írás. A kitárulkozó, sok szempontból provokatív és tabukat döntő kötet kapcsán már tettünk fel kérdéseket a szerzőnek, ezúttal pedig a vülálló a hét könyve. 

...
Nagy

„Egyenesen ugrottunk a mélyvízbe” – Roma fiatalok fordították magyarra Amanda Gorman verseskötetét

Magyarországon a Van Helyed Alapítvány irodalmi műhelyének roma fiataljai fordították le Amanda Gorman verseit. Mentorukkal, Bódis Krisztával és fordítókkal beszélgettünk. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Hírek
...
Hírek

Cormac McCarthy 16 éves lánnyal folytatott viszonyt

...
Hírek

Ezeket tudni a Da Vinci-kód írójának új könyvéről

...
Hírek

Láttad már Radnóti vagy Rodolfo ex librisét a Széchényi Könyvtárban?

...
Hírek

Rakovszky Zsuzsa és Pál Sándor Attila költészeti díjat kap

...
Hírek

A „manifesztálás” lett az év szava 2024-ben

...
Hírek

Netflixen lesz látható az Igazából szerelem rendezőjének új karácsonyi filmje

...

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

...

Ács Dániel: Radnóti Miklós mintha a kommunista Jézus Krisztus lett volna

...

Réz Anna: Ha sokkal többet töprengtem volna, valószínűleg kitöprengem magam a gyerekvállalásból [Podcast]

Olvass!
...
Beleolvasó

Meztelenül vagy ruhában kacérabb a nő? – Olvass bele Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán könyvébe!

Milbacher Róbert a magyar irodalmi művekből következtet a szerzők pszichés problémáia.

...
Beleolvasó

Milyen a tökéletes szex? – Olvass bele Emily Nagoski könyvébe

Emily Nagoski  eegyedi nézőpontja új utakat nyit az szexualitás és a vágy megértéséhez. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen, ha a szerelmi történetben te vagy a gonosz harmadik? – Olvass bele Emily Henry új könyvébe!

Léteznek a Hallmark-szerelmi történeteknek károsultjai? Emily Henry megmutatja a romkomok visszáját Könyvek szerelmese című kötetében - most beleolvashatsz!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Megvan, ki játszik a Colleen Hoover romantikus thrilleréből készült filmben 

Colleen Hoover újabb sikerkönyvére csaptak le a filmstúdiók. 

...
Szórakozás

Előkerült egy Stephen King-kötet Stanley Kubrick jegyzeteivel

A Ragyogás rendezője lapozhatott a film forgatása idején.

...
Szórakozás

A cápának és a harci orrszarvúnak is hálásabb a Gladiátor 2-ben, mint a nőknek

A férfiasságot ünnepli Ridley Scott klasszikusának a folytatása, a Gladiátor 2.