A versenyt nem könnyítette meg, hogy öt elég különböző filmről kellett beszélni.
A japán melankóliába olvad bele Ványa bácsi története a Murakami Haruki történetéből készült háromórás filmben, amelynek a főcíméig negyven perc telik el. A hallássérült családba beleszülető, remek énekhanggal megáldott tinédzser lány felnövéstörténete fontos témát boncolgat, miközben könyörtelenül facsarja a szíveket, a beszélgetés egyik szereplője megtört és könnyezett. A megfilmesíthetetlennek látszó Dűnéből homokból festett, disztópikus sci-fi lett, amiben a Kiválasztottnak nemcsak a túlélésért és a hatalomért, de Zendayáért is meg kell küzdenie, ami főleg akkor nem könnyű, ha egy olyan szomorú kis herceg az ember, mint Timothée Chalamet. Elena Ferrante regényéből Maggie Gyllenhaal rendezett egy hétköznapinak látszó, mégis nehéz témát boncolgató filmet, mert ki az, aki őszintén tud arról beszélni, milyen irtó nehéz dolog az anyaság. Benedict Cumberbatch meztelenül fürdik egy tóban Jane Campion 12 Oscarra jelölt filmjében, de nem erre fogunk emlékezni, hanem a törékenységéből adódó keménységére, és hogy a Túl a barátságon után is van élet a prérin.
Az Oscarra jelölt filmek és forgatókönyvírók:
CODA (Siân Heder)
Drive My Car (Ryusuke Hamaguchi, Takamasa Oe)
Dune (Jon Spaihts, Denis Villeneuve, Eric Roth)
The Lost Daughter (Maggie Gyllenhaal)
The Power of the Dog (Jane Campion)
