A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Most, hogy a járvány miatti késés után végre láthattam a Dűnét, sok mindenre számítottam, ám az őszintén meglepett, hogy ennyire untam. Aztán eltelt fél nap, és ahogy itt ülök és ezt írom, érzem, hogy elkezdett dolgozni a film atmoszférája. Mintha Dennis Villeneuve is letette volna a maga dobolóját, amivel a sivatagi fremenek a homok urát hívják. Ahogy a doboló morajló lökései nyomán felemelkedik a mélységből az Arrakis monumentális szörnyetege, a film ezernyi benyomása, hatása is egyre erősödik bennem. Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

Sándor Anna |
Frank Herbert
Dűne
Ford. Békés András, Gabo, 2019, 598 oldal
-

A Dűnéről sokan leírták már, hogy elsősorban nem is a cselekménye miatt megfilmesíthetetlen (el is bukott rajta Alexandro Jodorowsky és David Lynch is), hanem mert Frank Herbert annyira gazdag univerzumba helyezte az eseményeket, ami még a mozgóképes sorozatformátumot is szétfeszítené. Nem arról van szó, amikor - teszem azt - egy 572. lábjegyzetben megemlített használati tárgy hiánya őrjöngő tiltakozást vált ki a fanatikusabb rajongókból. Hanem hogy a politikai, dinasztikus, filozófiai, vallási, gazdasági és társadalmi rétegek egymásba fonódását mennyire hitelesen tudta Herbert az egyes karakterek nézőpontján, érzésein, motivációin átszűrve ábrázolni. Ráadásul egyre elborultabban, hiszen a messiásváró első kötet tényleg csak a kezdet, ahogy Zendaya is bemondja a kamerába Villeneuve filmjének végén. Igaz, itt még csak arról van szó, hogy Villeneuve egyelőre A Dűne felét dolgozta fel. 

Az 1965-ös A Dűne a sci-fi egyik alapkönyve, azokban az években jelent meg, mikor Philip K. Dicktől kezdve Stanislaw Lemig mára klasszikusnak számító szerzők megjelentetik a legfontosabb munkáikat. És aligha elhanyagolható, hogy ez az az évtized, amikor a két szuperhatalom között felpörög a hidegháborús űrverseny, egyre népszerűbbé válnak Nyugaton a keleti filozófiák és vallások, Timothy Leary és Alan Watts útmutatása nyomán pedig virágkorát éli a pszichedelikus és tudattágító anyagok és módszerek használata. Plusz A Dűnének van egy nagyon erős környezetvédelmi, bolygóökológiai rétege is, ami több mint aktuális napjainkban. 

A Dűne egyre aktuálisabb, ám az új képregény beéri az eladhatósággal
A Dűne egyre aktuálisabb, ám az új képregény beéri az eladhatósággal

Szigorúan szöveghű, hivatalos képregényben jelentette meg Frank Herbert fia A Dűnét. Az eredeti regény világa szinte kiáltott a vizuális feldolgozásért, amire igazán kiemelkedően eddig csak három filmes projekt volt vagy várhatóan lesz képes: David Lynch a múltban, Denis Villeneuve a többször halasztott premierrel még mindig a jövőben, és Alejandro Jodorowsky minden idők egyik leggrandiózusabb látomásával. Ezek ismeretében kíváncsian vettem kezembe az új Dűne-képregényt, hogy vajon mit tud vagy akar hozzátenni a herberti univerzumhoz akkor, amikor a regény ismét egyre aktuálisabb.

Tovább olvasok

Nem annyira az hát a kérdés, hogy mit hagyott ki Villeneuve a regény világából vagy cselekményéből ahhoz, hogy két filmben el tudja mesélni A Dűnét, inkább az, hogy úgy általában mit akart kezdeni ezzel a sokféle olvasat számára hálás alapanyaggal. 

Villeneuve lassú tempójú filmeket csinál, ezt azért érdemes tudatosítani, mielőtt beülünk a moziba - és ez önmagában nem gond, sőt, A Dűnéhez még illene is. Az amerikai-mexikói határvidék kíméletlen és folyamatos drogháborújába vezető Sicarióban Villeneuve azt mutatta meg, hogyan tud minimális cselekménnyel elképesztő feszültséget teremteni úgy, hogy alapvetően a tájat fényképezi hosszasan és az agyunkat lezúzó zenét játszik alá. Persze a Sicarióban is nagyszerű színészekkel dolgozott, ahogy az Érkezésben is, ami egy érzékeny pszichológiai dráma a sci-fi eszközeivel elmesélve, emellett pedig képes az emberi és egy nem antropomorf tudat találkozását ábrázolni. Azért ezt a két Villeneuve-filmet említem, mert ezek végig ott kísértenek A Dűnében, csak itt nem sikerül a bravúr, amitől azok jók lettek.

-

Villeneuve Dűnéjének kulcsfogalma a monumentalitás. Nem tudok például szabadulni attól, hogy mintha a hollywoodi filmzenék atyaúristenének számító Hans Zimmernek kiadták volna, hogy most olyat szerezzen, mintha a 2018-ban elhunyt, izlandi Jóhann Jóhannsson írta volna, aki Villeneuve visszatérő alkotótársa volt. Ezt a szinte megsemmisítő erejű zenét aztán ráeresztették a lélegzetelállító norvég és jordán tájak felvételeire és a katonai diktatúrákat idéző CGI-seregszemlékre,

az eredmény monumentalitása pedig agyonnyomta a cselekményt, annak a feszültségét és a finomabb emberi drámái zömét.

És ez könnyen válik az unalom forrásává.

A szereplők belső vívódásai ráadásul fontos cselekményszervező erők A Dűnében. Például a főhős Paul egyszerre járja be egy kamaszfiú kényszerűen gyors felnövésének és a messiás/próféta ébredésének stációit, ami elég megterhelő neki. És tény, hogy a filmben jó volt látni, hogy annyi young adult tucathős után itt végre hagyják, hogy egy kamasz valóságos kamasz maradhasson a vásznon. Azaz hogy bármennyire is ő a Kiválasztott, az egyik jelenetben még gyermeki örömmel vesse magát a hazatérő atyai jóbarát nyakába, a másikban pedig korát meghazudtoló bölcsességgel vonjon le egy következtetést, hogy nem sokkal később világfájós merengésbe boruljon. Erre a feladatra pedig tökéletes választás Timothée Chalamet. Viszont a Paul vízióira és a jelentőségteljes nézéseire szánt játékidő ugyanúgy túl sok volt, ahogy a fent említett monumentalitás. Ezek az aránytévesztések pedig nemcsak azért ártanak a filmnek, mert vontatottá teszik, hanem mert juthatott volna pár perccel több például a Paul szüleit alakító Oscar Isaac és Rebecca Ferguson összetett viszonyára. Mivel az ő kapcsolatuk úgyis fókuszban van, egyszerűen árnyalható lett volna A Dűne intrikákkal terhelt univerzuma.

-

Ez a pazarlás a színészgárdát tekintve is jellemző a filmre - bár vannak nagyon jó példák is, mint Rebecca Ferguson. Ő kapott teret a karaktere kibontására, és a csapat egyik legerősebb alakítását nyújtja. A herceg ágyasaként egyszerre tud aggódó anya és a Bene Gesserit rend veszélyesen kiképzett tagja lenni, aki szerelemből felülírta a rend szuperember-tenyésztő programját, és lány helyett fiút szült.

Mellette nem rossz Jason Momoa és kifejezetten jó pillanatokat kap a helyi őslakos frement alakító Javier Bardem. Az eredetileg sem túl bonyolult antagonista (a hidegháborús polarizáltság tipikus példájaként) Harkonnen báró itt faék egyszerű, visszataszító gonosz marad, hiába van Stellan Skarsgård az álháj alatt. Josh Brolin figurája pedig dramaturgiailag értelmezhetetlen ebben a filmben, ha valaki nem tudja, hogy lesz még szerepe később.

A könyv második felét feldolgozó folytatás sorsáról közben megy a találgatás, a Legendary Pictures még nem jelentette be, hogy beleáll-e az elkészítésébe (update: a cikk megjelenése után néhány órával a Legendary hivatalosan bejelentette, hogy elkészül a második rész). Márpedig ott ismerhetjük meg az Arrakis bolygó valódi arcát, a fremenek kultúráját, amiben szent a víz, Mester a homokféreg és ott van az a bizonyos alázatos egység is a természeti renddel - valamint persze beindulnak az egyre nagyobb ívű katonai és politikai leszámolások is. Ezekre pedig nagyon kíváncsi lennék. Sőt, Villeneuve azt nyilatkozta, hogy szívesen feldolgozná a következő könyvet, A Dűne messiását is. Úgyhogy már csak ezek miatt is érdemes ismét elővenni a korábbi kérdést, hogy ez az első film tulajdonképpen mi akar lenni és kit tud megszólítani. 

-

Most úgy tűnik, hogy Villeneuve Dűnéje az égvilágon semmit sem akar gondolni A Dűnéről. A rendező bevallottan rajongóként megcsinálta az eddigi legjobb, képeskönyvszerű feldolgozást, és egyszerre próbált a többi rajongónak és az átlagnézőnek is megfelelni. A film kellően letisztult és tele van elég kis részlettel ahhoz, hogy egy elnézőbb rajongó mögé tudja látni a teljes univerzumot - egyre inkább úgy érzem, ez dolgozik bennem is utólag. És a film kellően leegyszerűsített is, hogy egy Herbertet nem ismerő néző is találjon fogást a történeten. Hogy mindez aztán mire lesz elég, az ebben az esetben a bevételi adatokból nagyon szépen ki fog rajzolódni - főleg, hogy Amerikában nemcsak a mozikban, hanem streamingen is elérhető.

Itthon azért minél nagyobb vásznon nézzétek, ez a film megköveteli - és ne akciófilmet várjatok. Akció is lesz benne, de ez egy Villeneuve-film. Lassú és monumentális, de a rendező korábbi munkáihoz képest sajnos egy kicsit üres.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A Dűne messiásával bővítené trilógiává a Dűne-filmet Denis Villeneuve

A rendező nagyon optimista, hogy zöld lámpát kap majd a második Dűne-film is, aminek jelenleg a forgatókönyvén dolgozik. Már a harmadik film terveiről is beszélt, miközben mi a járvány miatt még mindig az első rész bemutatójára várunk.

...
Kritika

A Dűne egyre aktuálisabb, ám az új képregény beéri az eladhatósággal

Frank Herbert fia új, hivatalos képregényt készített A Dűnéből. A regény korunk egyre égetőbb kérdéseit tárgyalja, ráadásul nagyon alkalmas a vizuális feldolgozásra. Mégis úgy tűnik, Brian Herbert alkotóként nem tudta magáévá tenni A Dűne legfontosabb imáját.

...
Hírek

Stanislaw Lem évekig lappangó novellája már angolul is elérhető

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Szerzőink

...
Valuska László

A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat

...
Czakó Zsófia

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Sándor Anna

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

...

A hospice a halál előtti életről szól