Tragikusan rövid életpálya jutott Kádár Erzsébet osztályrészéül, akinek életében egyetlen kötete jelenhetett meg (Harminc szőlőskosár). Festőként indult, az írás szervesen kinövő, alakuló folyamatként lépett az életébe. Kegyetlenség című elbeszéléskötete már csak posztumusz jelenhetett meg, amelynek előszavában Vas István azt írta, hogy Kádár Erzsébet Augusztus című elbeszélése az egyik legjobb magyar novella, és magában hordozza a nagy regény ígéretét.
A nagy mű azonban már soha nem születhetett meg. Szilágyi Judit fegyelmezett, feszes, szinte rideg és szinte kegyetlen prózaként jellemezte Kádár Erzsébet írásait – a muzeológussal szétpattanó gyerekkori buborékokról, rosszul időzített kötetmegjelenésről, és az író halálát övező tévhitekről is beszélgettünk.