A Petőfi Irodalmi Múzeum vasárnap délutánig meghosszabbította a Kádár Erzsébet életét és munkásságát bemutató Egy város modellt áll című kiállítását. Hogy az utókor nem ismeri szélesebb körben Kádár Erzsébet nevét, az valószínűleg tragikusan hamar véget ért életútjával magyarázható - alkotóként egyszerűen nem tudta kiforrni magát. Pedig rendkívül tehetséges volt, több művészi ágban is alkotott.
Eredetileg festőnek készült, Szőnyi István tanítványa volt, két évet el is végzett a főiskolán, ám az első irodalmi sikert követően teljesen abbahagyta a festést. 1936-ban ugyanis megnyerte a Nyugat novellapályázatát (olyan írókat körözve le ezzel, mint Ottlik Géza és Németh László). Művei elismerő kritikát váltottak ki a kortársak körében, ám olyan rövid életpálya jutott neki, hogy szinte felfedezni is alig tudták. 1944-ben jelent első és életében egyetlen novelláskötete, a Harminc szőlőskosár, ami ugyancsak jó kritikákat kapott. Szintén nagy figyelmet keltett Kaffka Margitról írt tanulmánya. Ugyanakkor nagy bajban lenne az, aki most hirtelen Kádár Erzsébet-kötetet akarna venni, mivel az utolsó szépirodalmi kötete is (Kegyetlenség) 1966-ban jelent meg posztumusz. (1994-ben Ritka madár címmel megjelent még egy publicisztikaválogatása az Osirisnél.)
A kiállítás egyik kurátora, Szilágyi Judit korábban elmondta a Könyvesnek, hogy tíz éve kezdett el Kádár Erzsébet után kutatni, akkor még nyilván a festmények mentén: a PIM-ben akkor volt egy önarcképe és egy tájképe, a közgyűjtemények viszont nem őriznek tőle semmit. Kádár Erzsébet lánya Londonban élt, 2014-ben hunyt el, ő sok képet őrzött az édesanyjától. Halála után megkeresték a fiát, Kádár unokáját, Robert Grahamet, aki bár nem beszél magyarul, de nagyon lelkes volt, és a PIM-nek ajándékozott több festményt. A mostani kiállításon nagyjából 25 Kádár-kép látható, és persze sok irodalmi szöveg.
Fotó: Birtalan Zsolt/PIM
A kurátorok igyekeztek bemutatni a szerteágazó családfát is: Kádár (született: Csernovics) Erzsébet egyik őse Csernovics Arzén pátriárka volt, aki a 17. században a törökök elől 40 ezer szerb családot telepített Magyarország területére, így Szentendrére. Szintén rokoni szálak fűzték Csernovics Emíliához, aki Damjanich János felesége volt, miként Csernovics Péter politikushoz is, Kossuth közeli barátjának számított. (Ő volt például az, aki 1849 októberében mácsai birtoka kertjében titokban eltemettette két aradi vértanú, Damjanich János és Lahner György holttestét.) Szintén a rokonsághoz tartozott a 2017-ben elhunyt Vajda Miklós, a The New Hungarian Quarterly irodalmi szerkesztője, aki szintén sokat tett azért, hogy nagynénje életműve ne merüljön feledésbe.
Kádár Erzsébet magánélete mindenesetre eléggé tragikusan alakult. Tizenhét évesen férjhez ment, de mire egy év múlva megszületett a lánya, már visszaköltözött a szüleihez. Trianon után a család Aradról Budapestre költözött, két hónapig egy vasúti kocsiban éltek, majd az édesanya kapcsolatainak – egészen pontosan Horthyné segítségének – köszönhetően egy trafikot működtethettek, abból éltek. Így vált lehetővé az is, hogy Kádár Erzsébet főiskolára járjon. Később szerelmi viszonyba bonyolódott Illés Endrével, a Szépirodalmi Kiadó későbbi igazgatójával. Az Illés-hagyaték részeként fennmaradt a levelezés, amiből egy kegyetlen, lelkileg bántalmazó kapcsolat képe sejlik fel.
Kádár Erzsébet haláláról az maradt fenn a köztudatban, hogy 1946-ban öngyilkos lett, de Szilágyi Judit szerint halálát szívgyengeség okozta, álmában halt meg, mindössze 45 éves volt.
