Lesznai Anna mindig vissza-visszanyúlt a mágiához [N/ők is írtak]

Lesznai Anna mindig vissza-visszanyúlt a mágiához [N/ők is írtak]

N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgetünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projekt első részében Szendrey Júliáról, a második adásban Czóbel Minkáról beszélgettünk, a harmadik podcast témája pedig Lesznai Anna, aki elképesztően sokirányú tehetség volt: hímzett, foglalkozott iparművészeti tervezéssel, rajzolt, festett, számos verset, mesét, tanulmányt, kritikát írt, és még egy életműösszegző nagyregényt is hagyott ránk.

Forgách Kinga | 2022. augusztus 26. |

Lesznai Anna a nyugatosok első nemzedékének izgalmas alakja, aki nemcsak íróként, de képzőművészként is jelentős alkotó volt. Már gyerekként is foglalkoztatta a költészet és nagyon fiatal volt, amikor megjelent az első kötete. A Nyugat állandó munkatársai közé tartozott, és ő volt a harmadik legtöbbet, szám szerint 99 írást publikáló női szerző, ennek ellenére mégis ritkán említik a nevét, amikor a folyóiratról esik szó. Kiss Eszterrel Lesznai Anna sokirányú tehetségéről, körtvélyesi gyerekkoráról, varázslatos meséiről és A kezdetben volt a kert című nagyszabású regényéről beszélgettünk. 

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk
Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

A nők társadalmi helyzete sokáig nem tette lehetővé, hogy belépjenek az irodalmi életbe, vagy hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt benne. Mindennek a nyomai a mai napig megvannak, számos női író életműve feledésbe merült, kiadatlan vagy kevésbé kutatott maradt, az iskolában pedig szinte csak férfi szerzőkről tanulunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. Elindult a N/ők is írtak.

Tovább olvasok

A podcastben szó esett arról, hogy Lesznai Anna milyen személyiség volt, és hogyan kezdődött el a pályája költőként. Beszéltünk arról, hogy az igazi műfajának a mesét tartotta, és hogy sokan úgy vélték, a meséi egészen másmilyenek voltak, mint amiket korábban mások írtak. És kitértünk arra is, hogy milyen szerepet játszott az életművében a kert motívuma, amely gyerekkorától kezdve végigkísérte a sorsát és a műveit. 

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Czóbel Minka szövegeiben van egy fantasztikus vonulat is [N/ők is írtak]

Czóbel Minka azok közé a női írók közé tartozott, akiket már életükben elfeledtek, annak ellenére, hogy a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. N/ők is írtak című podcast-sorozatunk második adásában Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk pályájáról és korábban kiadatlan írásairól. 

...
Podcast

Szendrey Júlia prózájának van egy vadromantikus oldala [N/ők is írtak]

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk, és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként. 

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Jó szívvel ajánljuk
Gyerekirodalom
Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai
...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvdesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.