Vajda Józsi: Nem a GDP ment meg, hanem az anyaföld - Összekötve

Vajda Józsi: Nem a GDP ment meg, hanem az anyaföld - Összekötve

Vajda József pékkel, a nagysikerű Pékműhely megálmodójával, A kenyér lelke című könyv szerzőjével a kötet kapcsán, a kenyér jelentősége mellett szokatlan életútjáról, személyes hitvallásáról is beszélgettünk az Összekötve csütörtöki adásában.

Fehér Adrienn | 2020. május 01. |

  • A kenyér lelke című kötet elsőre alapvetően receptkönyvnek tűnik, ennél mégis sokkal több: önéletrajz, egy filozófia, egy életmód leírása. A kötetben leírt gondolatokkal, a lelassulás és a természettel való összhangban élés hangsúlyozásával a szerző megelőzte korát. Az egyensúlyhoz, az egyszerűbb élethez való visszatalálás legtöbbünknek csak most, a járvány kezdete óta vált központi kérdéssé, ez a könyv azonban egy több mint tíz éve tartó filozófia- és életmódváltást mutat be.
VAjda József
A kenyér lelke
Central Könyvek, 2019, 190 oldal
  • A kötet ötletével a Centrál Könyvek kiadó kereste meg, ő azonban nem akart receptkönyvet írni: azt ajánlotta, Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéhez hasonlót szerkesszenek. A kötet tehát inkább a kenyér filozófiájáról szól, ehhez kapcsolódva pedig a szerzőtársakkal, Kálmán Emesével és Müllner Dórával kiegészülve saját tapasztalatain keresztül mutatja be, hogyan lehet eljutni valahonnan valahová:

a sors minden ember elé lehetőségeket tesz, az viszont, hogy ezekkel mihez kezdünk, merre indulunk el, kizárólag rajtunk múlik.

  • A kenyér lelkét nem receptkönyvként olvassuk. A kenyér készítésének egyébként sincs egy meghatározott módja: nemcsak hogy számos különböző receptettel találkozhatunk, de azt is figyelembe kell venni, hogy minden búzából másmilyen kenyér lesz.  A könyv a természet körforgását, rendszerét írja, azt hogy mit lehet kezdeni az esővízzel, a gabonával, a liszttel, a sóval. Mi ennek a körforgásnak csak mellékszereplői lehetünk: a gabona magától érik be, a kovász is magától készül, mi pedig csak asszisztálunk ezekhez a folyamataihoz.

A természet csodálatos dolgokra tanít meg minket, ha nem uralni próbáljuk, hanem a részévé válni.

  • A szerző saját életútját csodák sorozataként éli meg, folyamatosan hihetetlen dolgok történnek vele. Mindig is deviánsnak vallotta magát: a kenyérnél is fontos volt számára, más legyen mint a többi, és semmiképp ne legyen benne káros anyag. Mikor eldöntötte, hogy a kenyérrel akar foglalkozni, utazgatni kezdett, hogy minél több ehhez kapcsolódó szokást, tradíciót ismerjen meg. Bárhová ment a világban, mindig szívesen és nagy szeretettel fogadták. Ekkor ébredt rá: a természet és ennek igazsága köti össze az embereket.
  • A kenyérrel, a kovásszal való foglalatoskodás elsősorban önmagunk megismeréséről szól. Ebben a könyvben bizonyos értelemben egy sikertörténetet olvashatunk, a szerzőnek, útja során mégis számtalan kudarccal kellett szembenéznie. 2010 jelentette számára a fordulópontot: ekkor döntötte el, a kenyérnek szenteli életét. Ekkoriban Magyarországon még egy pékség sem dolgozott kovásszal, vegyszerek nélkül is csak páran. Ehhez képest mára a természetes kovász az egész országban elterjedt, sőt az általa megálmodott Kenyérlelke Fesztivál is nagyon népszerű. Ezt a szemléletváltást az ő munkássága indította el. Az átélt kudarcokért pedig inkább hálásnak érzi magát, hiszen ilyen buktatók nélkül semmi sem sikerülhet.
  • A járvány által teremtett szokatlan világban végre rájöhetünk, mi az, ami igazán fontos: divatmárkák nélkül például lehet élni, kenyér nélkül annál kevésbé. Az emberek most lehetőséget kaptak, hogy elgondolkodjanak. Az viszont, hogy ezzel a lehetőséggel élünk-e, és ha igen, hogyan, kizárólag tőlünk függ. A környezetszennyezés évtizedek óta nem látott mértékben csökkent, a gazdaságot úgy kéne beindítani, hogy ez a szint megmaradjon. Éljünk azzal, amit kaptunk, és ne felejtsük el: az emberiség fontosabb a GDP-nél.
Kapcsolódó cikkek
...
Promóció

A 70 éves Móra ezekkel a könyvekkel készült a virtuális könyvfesztiválra

Hetvenéves idén a Móra Kiadó, amely rengeteg kiadvánnyal és programmal készült az évfordulóra és a könyvfesztiválra, a járvány és a karantén miatt viszont újra kellett tervezniük mindent. Az olvasók viszont így sem maradnak könyvek nélkül, a kiadó most pedig elárulja, mire számíthatunk.

...
Nagy

Megsütöttük a Dragomán-kenyeret!

Dragomán György megmentette az életünket már évekkel ezelőtt, de csak most jutottunk el odáig, hogy felfogjuk. Három kenyerünk közül az egyik kovásszal készült, a másik élesztőből, a harmadik élesztőporból, de van teljesen fehérlisztes és tönköllyel kevert is.

...
Beleolvasó

A kovászt etetni, figyelni és szeretni kell

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak, ám olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. Olvass bele a Lányos apába!

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!