Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Április 4-én rendezték meg a Slow Art Dayt, amelynek célja a lassabb, tudatosabb kultúrafogyasztás elterjesztése. A kezdeményezéshez számos múzeum, galéria és más kulturális intézmény csatlakozott: arra ösztönzik látogatóikat, hogy minél hosszabb időt töltsenek el egy-egy műalkotás befogadásával, értelmezésével (több cikkben biztattuk arra olvasóinkat, hogy lassúljanak le az olvasáshoz, járjanak be múzeumokat vagy ismerjék meg híres műalkotások történeteit). Most nyílt volna meg a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítása, amely bemutatja, hogyan reagálnak a képzőművészek a globális világra, felgyorsult életünkre. A Ludwig Lounge-sorozatunkban a kiállításhoz és a Slow Art Day-hez kapcsolódóan Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, az Örökölt sors című sikerkönyv szerzőjével, a transzgenerációs traumák kutatójával beszélgettünk volna. Bár a járványügyi helyzet miatt a kiállítás nem nyílik meg, az eseményét online, Összekötve  című beszélgetéssorozatunk keretében megvalósítottuk. A sors fintora, hogy az elmúlt három hét sokunknál a kényszerű lelassulásról szólt, így a slow life mozgalom pszichológiája és a tudatos életmódváltás fontossága mellett, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

Fehér Adrienn | 2020. április 05. |

  • A megváltozott élethelyzet mindannyiunkat máshogy érint. Nem mindenki teheti meg, hogy a saját nyugalmát, egyensúlyát keresi. Így van ez a pszichológusok esetében is: az ő feladatuk megnyugtatni az embereket ebben a szituációban, ahol az irritáltság, a szorongás teljesen normális reakció. Orvos-Tóth Noémi esti bejelentkezéseivel ebben igyekszik segíteni: átbeszéli, értelmezi a bennünk zajló pszichés, lelki folyamatokat.
  • A jelenlegi helyzet kezelésében létfontosságú szerepe van a társadalmi felelősségvállalásnak, amelynek előfeltétele az egyéni felelősségvállalás. Ennek kialakulásában meghatározó az információk minősége, mennyisége és megbízhatósága is.  Az ember alapvetően közösségi lény, vészhelyzetben automatikusan elindulnak benne azok a tudattalan folyamatok, amelyek az közösségi összefogást erősítik. Ehhez azonban fontos, hogy fentről ne az egyéni boldogulást biztosító attitűdöt erősítsék. 
  • A slow life, nemcsak a lelassulásról szól, hanem egy kritikai nézőpont is azzal a világgal,  a modern életmóddal szemben, amiben élünk. A slow life alapja a tudatosság, a külső nyomásoktól való elszakadás. A mostani helyzetben kényszerűségből lassulunk le, olyan meditatív tevékenységekbe kezdünk, amelyekre eddig is lehetőségünk lett volna, mégsem éltünk vele: jógázunk, kirándulunk, kenyeret sütünk. Ezek a tapasztalatok is hosszútávú pozitív változásokat hozhatnak, ha nyomukban kialakul egy tudatos életmódváltás. 
  • Megszoktuk, hogy anélkül rohanunk egyik élményből, érzésből, feladatból a másikba, hogy igazán megéltük volna az előzőt. Elfelejtettünk embernek lenni, megélni az életünket. Ez nemcsak pszichológiai szempontból káros, hanem biológiailag is: Az idegsejteket csak bizonyos mértékig lehet ingerelni, szükségük van nyugalmi időszakokra is. A késztetés, hogy a legrövidebb idő alatt a legtöbbet megszerezzük ösztönös, az őskori viszonyokra vezethető vissza. Bár ennek a késztetésnek ma már nincs létjogosultsága, határt szabni csak tudatossággal lehet neki.
  • Ez a járvány egy olyan nagy társadalmi-történelmi trauma, amelyet a teljes bizonytalanság miatt egy korábbi kollektív traumával sem lehet párhuzamba állítani. A traumáknak kétféle kimenetele lehet: A poszttraumás növekedéssel elindulhat egy pozitív belső átalakulás, átrendeződnek a prioritások, sokszor elmélyülnek a kapcsolatok és fontossá válik a spiritualitás. A poszttraumás stressz kialakulásával ellenben állandósul a rettegés. Arról, hogy most melyik következik be, csak találgathatunk.
  • A mostani egy közösségi trauma, amely az egyénivel szemben sokkal könnyebben megosztható és ezáltal könnyebben fel is dolgozható. Azzal, hogy az okokra is van egyfajta univerzális narratíva, miszerint a járvány a modern életmód sajátosságaira, a felgyorsulásra, a figyelem hiányára vezethető vissza, hosszútávon lehetségessé válik egy jobb világ kialakítása.
  • A szülőknek azt kell közvetíteniük gyerekeik felé, hogy ugyan ez egy nehéz helyzet, de képesek lesznek megküzdeni vele. Ahhoz, hogy az üzenet célba érjen, nem elég verbálisan kommunikálni: A szülőnek őszintén kell hinnie a jövőben, ehhez pedig érzelmileg is stabillá és tudatossá kell válnia.
  • A mostani gyerekek egy teljesen más világban fognak élni, mint amiben eddig felnőttek. Elengedhetetlen, hogy a szülők a biztos körülmények helyett, a rugalmas alkalmazkodásra szocializálják őket, ez pedig csak saját viszonyulásunk megváltoztatásával, a szorongásunk tudatos csökkentésén keresztül az alkalmazkodó képességünk megerősítésével érhető el.
  • Az utóbbi három hétben elképesztő mennyiségű kulturális tartalom vált elérhetővé. Az embernek mindig megvolt az a mélyről jövő igénye, hogy a valóságot, illetve annak azt a részét, amire nincs rálátása, megfoghatóvá tegye. A kulturális tartalmak keretet, formát, minőséget adnak bizonytalanságunknak, megfogalmazzák mi zajlik bennünk, ezért nagyon is érthető a kultúra iránti megnövekedett igény. Másfelől fontossá vált az alkotás is, az otthoni festés, rajzolás, sőt a kenyérsütés is Ez utóbbi betevő falat biztosítására való képességünk megélésével különösen nagy biztonságérzetet nyújt ezekben a kiszámíthatatlan időkben.
  • Teljesen normális, hogy azt tapasztaljuk, minden kontextusban a fenyegető járványra asszociálunk. Megváltozik az észlelésünk, hiszen a veszélyhelyzetre nagyon érzékenyen reagáló, túlélő lények vagyunk.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Orvos-Tóth Noémi: A generációk úgy illeszkednek egymáshoz, mint gyöngyszemek a gyöngysoron

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és terapeuta, a párkapcsolatok szakértője, a transzgenerációs szemléletet majdnem húsz éve kezdte kutatni. Örökölt sors című kötete decemberben jelent meg, de olyan népszerű, hogy azóta gyakorlatilag tábort vert a sikerlisták élén. A könyv tanulmányokon keresztül azt a kijelentést tárgyalja, miszerint felmenőink életének történései sejtszinten öröklődnek az utódokban, és mindez hatással van a jelenünkre. Orvos-Tóth Noémivel a családi titkokról, a múlt megismerésének és a gyerekkorban megtapasztaltak döntő fontosságáról beszélgettünk.    

...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.