Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Április 4-én rendezték meg a Slow Art Dayt, amelynek célja a lassabb, tudatosabb kultúrafogyasztás elterjesztése. A kezdeményezéshez számos múzeum, galéria és más kulturális intézmény csatlakozott: arra ösztönzik látogatóikat, hogy minél hosszabb időt töltsenek el egy-egy műalkotás befogadásával, értelmezésével (több cikkben biztattuk arra olvasóinkat, hogy lassúljanak le az olvasáshoz, járjanak be múzeumokat vagy ismerjék meg híres műalkotások történeteit). Most nyílt volna meg a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítása, amely bemutatja, hogyan reagálnak a képzőművészek a globális világra, felgyorsult életünkre. A Ludwig Lounge-sorozatunkban a kiállításhoz és a Slow Art Day-hez kapcsolódóan Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, az Örökölt sors című sikerkönyv szerzőjével, a transzgenerációs traumák kutatójával beszélgettünk volna. Bár a járványügyi helyzet miatt a kiállítás nem nyílik meg, az eseményét online, Összekötve  című beszélgetéssorozatunk keretében megvalósítottuk. A sors fintora, hogy az elmúlt három hét sokunknál a kényszerű lelassulásról szólt, így a slow life mozgalom pszichológiája és a tudatos életmódváltás fontossága mellett, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

Fehér Adrienn | 2020. április 05. |

  • A megváltozott élethelyzet mindannyiunkat máshogy érint. Nem mindenki teheti meg, hogy a saját nyugalmát, egyensúlyát keresi. Így van ez a pszichológusok esetében is: az ő feladatuk megnyugtatni az embereket ebben a szituációban, ahol az irritáltság, a szorongás teljesen normális reakció. Orvos-Tóth Noémi esti bejelentkezéseivel ebben igyekszik segíteni: átbeszéli, értelmezi a bennünk zajló pszichés, lelki folyamatokat.
  • A jelenlegi helyzet kezelésében létfontosságú szerepe van a társadalmi felelősségvállalásnak, amelynek előfeltétele az egyéni felelősségvállalás. Ennek kialakulásában meghatározó az információk minősége, mennyisége és megbízhatósága is.  Az ember alapvetően közösségi lény, vészhelyzetben automatikusan elindulnak benne azok a tudattalan folyamatok, amelyek az közösségi összefogást erősítik. Ehhez azonban fontos, hogy fentről ne az egyéni boldogulást biztosító attitűdöt erősítsék. 
  • A slow life, nemcsak a lelassulásról szól, hanem egy kritikai nézőpont is azzal a világgal,  a modern életmóddal szemben, amiben élünk. A slow life alapja a tudatosság, a külső nyomásoktól való elszakadás. A mostani helyzetben kényszerűségből lassulunk le, olyan meditatív tevékenységekbe kezdünk, amelyekre eddig is lehetőségünk lett volna, mégsem éltünk vele: jógázunk, kirándulunk, kenyeret sütünk. Ezek a tapasztalatok is hosszútávú pozitív változásokat hozhatnak, ha nyomukban kialakul egy tudatos életmódváltás. 
  • Megszoktuk, hogy anélkül rohanunk egyik élményből, érzésből, feladatból a másikba, hogy igazán megéltük volna az előzőt. Elfelejtettünk embernek lenni, megélni az életünket. Ez nemcsak pszichológiai szempontból káros, hanem biológiailag is: Az idegsejteket csak bizonyos mértékig lehet ingerelni, szükségük van nyugalmi időszakokra is. A késztetés, hogy a legrövidebb idő alatt a legtöbbet megszerezzük ösztönös, az őskori viszonyokra vezethető vissza. Bár ennek a késztetésnek ma már nincs létjogosultsága, határt szabni csak tudatossággal lehet neki.
  • Ez a járvány egy olyan nagy társadalmi-történelmi trauma, amelyet a teljes bizonytalanság miatt egy korábbi kollektív traumával sem lehet párhuzamba állítani. A traumáknak kétféle kimenetele lehet: A poszttraumás növekedéssel elindulhat egy pozitív belső átalakulás, átrendeződnek a prioritások, sokszor elmélyülnek a kapcsolatok és fontossá válik a spiritualitás. A poszttraumás stressz kialakulásával ellenben állandósul a rettegés. Arról, hogy most melyik következik be, csak találgathatunk.
  • A mostani egy közösségi trauma, amely az egyénivel szemben sokkal könnyebben megosztható és ezáltal könnyebben fel is dolgozható. Azzal, hogy az okokra is van egyfajta univerzális narratíva, miszerint a járvány a modern életmód sajátosságaira, a felgyorsulásra, a figyelem hiányára vezethető vissza, hosszútávon lehetségessé válik egy jobb világ kialakítása.
  • A szülőknek azt kell közvetíteniük gyerekeik felé, hogy ugyan ez egy nehéz helyzet, de képesek lesznek megküzdeni vele. Ahhoz, hogy az üzenet célba érjen, nem elég verbálisan kommunikálni: A szülőnek őszintén kell hinnie a jövőben, ehhez pedig érzelmileg is stabillá és tudatossá kell válnia.
  • A mostani gyerekek egy teljesen más világban fognak élni, mint amiben eddig felnőttek. Elengedhetetlen, hogy a szülők a biztos körülmények helyett, a rugalmas alkalmazkodásra szocializálják őket, ez pedig csak saját viszonyulásunk megváltoztatásával, a szorongásunk tudatos csökkentésén keresztül az alkalmazkodó képességünk megerősítésével érhető el.
  • Az utóbbi három hétben elképesztő mennyiségű kulturális tartalom vált elérhetővé. Az embernek mindig megvolt az a mélyről jövő igénye, hogy a valóságot, illetve annak azt a részét, amire nincs rálátása, megfoghatóvá tegye. A kulturális tartalmak keretet, formát, minőséget adnak bizonytalanságunknak, megfogalmazzák mi zajlik bennünk, ezért nagyon is érthető a kultúra iránti megnövekedett igény. Másfelől fontossá vált az alkotás is, az otthoni festés, rajzolás, sőt a kenyérsütés is Ez utóbbi betevő falat biztosítására való képességünk megélésével különösen nagy biztonságérzetet nyújt ezekben a kiszámíthatatlan időkben.
  • Teljesen normális, hogy azt tapasztaljuk, minden kontextusban a fenyegető járványra asszociálunk. Megváltozik az észlelésünk, hiszen a veszélyhelyzetre nagyon érzékenyen reagáló, túlélő lények vagyunk.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Orvos-Tóth Noémi: A generációk úgy illeszkednek egymáshoz, mint gyöngyszemek a gyöngysoron

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és terapeuta, a párkapcsolatok szakértője, a transzgenerációs szemléletet majdnem húsz éve kezdte kutatni. Örökölt sors című kötete decemberben jelent meg, de olyan népszerű, hogy azóta gyakorlatilag tábort vert a sikerlisták élén. A könyv tanulmányokon keresztül azt a kijelentést tárgyalja, miszerint felmenőink életének történései sejtszinten öröklődnek az utódokban, és mindez hatással van a jelenünkre. Orvos-Tóth Noémivel a családi titkokról, a múlt megismerésének és a gyerekkorban megtapasztaltak döntő fontosságáról beszélgettünk.    

...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

20/20
...
20/20

Grecsó Krisztián: A szegénység fonalai

...
20/20

Karafiáth Orsolya: Idegenek

...
20/20

Szabó T. Anna: Kő, könyv

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...
Nagy

Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Huszonöt éve jelent meg először a Bridget Jones naplója, és húsz éve mutatták be az azonos című filmet. Mit tudott ez a könyv a maga idejében, és hogyan öregedett az elmúlt negyedszázadban? Újraolvastuk az első Bridget Jonest és most elmondjuk.