Barabási: A vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

.konyves. | 2020. március 31. |

Fotó: Valuska Gábor

Barabási Albert-László tegnap ünnepelte a születésnapját, és ha nem is ennek kapcsán, mindenesetre egy elgondolkodtató posztot tett ki a Facebook-oldalára (Behálózva című könyvéről ITT írtunk, a siker természetét boncolgató A képlet című könyvéről pedig ITT és ITT írtunk korábban). Nagyjából mindenkit az foglalkoztat most, meddig tart a jelenlegi állapot, vége lesz-e, és ha igen, mikor. Barabási szerint el fog jönni az az idő, amikor újra ki tudunk mozdulni a négy fal közül, megölelhetjük a szeretteinket, visszatérhetünk az iskolákba és a munkahelyekre. Ám itt jön a nagy DE:

"Ha viszont arra vagy kíváncsi, hogy vissza fog-e az életünk térni abba a mederbe, amelyből most kitérítette a járvány, a válasz: nem.

Az az út már nem járható."

Ha lesz oltás a vírus ellen, akkor a betegség kezelése olyanná válik, mint a himlő vagy az influenza esetében, azaz beoltanak, és immunissá válunk, az élet pedig mehet tovább a maga útján - igaz, ez valószínűleg nem az idén lesz. Oltás hiányában viszont megtanulunk együtt élni a vírussal:

"Ha lemegy a fertőzöttek száma, visszatérünk a munkahelyeinkre, iskoláinkba és a kávézók is kinyitnak. Viszont rengetegen otthon maradunk, mert az a munkahely, kávézó, vendéglő, ahová korábban jártunk már nem vár ránk. És a vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni. Sután fogsz majd kezet, ha egyáltalán, és nem öleled át a rég látott barátod. Ha veszel egy mély lélegzetet vagy elköhinted magad, azonnal teszt után rohansz a klinikára. Ha pozitív vagy, kétségbeesetten próbálod felidézni a barátaidat és munkatársaidat, akikkel az elmúlt napokban találkoztál, hogy szólhass nekik: teszteljék magukat."

Új rutinok alakulnak majd ki a kórházakban, egyre többen lesznek immunisak, lassul a járvány terjedése, ez viszont nem jelenti azt, hogy az idősekre és a betegekre ne kellene a továbbiakban is vigyázni.

"Ha már voltál fertőzött, utazhatsz a ritka, de újraindított járatokon. Ha nem, a határon pecsét helyett tesztért fogsz sorban állni, mert csak akkor engednek be bárhova, ha bizonyítod, hogy nem hurcolod magaddal a vírust. Színház, mozik, koncertek, sportversenyek és tüntetések csak módjával lesznek, ha egyáltalán. Ha már immunis vagy, elmész, ha nem, inkább otthon maradsz."

Az 53 évét betöltő Barabási azt mondja,

rengeteg álma van a következő két évtizedre,

és most leginkább a jövőre koncentrál, amikor már lesz teszt, oltás és orvosság: "Amikor semmi sem akadályoz meg bennünket abban, hogy visszatérjünk a régi életünkhöz, és amikor ráébredünk arra, hogy az már nem térhet vissza. Arra a jövőre, amelynek az alapjait, akarva-akaratlanul, két hete kezdtük megásni. Részben azt próbálom kitalálni, hogy hogy néz az majd ki. De leginkább azt, hogy mi az, amit most tudok tenni azért, hogy az a jövő legyen, amelyben élni szeretnénk."

Szintén a hétköznapok változásairól beszélt az Összekötve legutóbbi adásában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus is, a beszélgetésről összefoglalónkban egyebek között az alábbiakat írtuk:

"A mostani helyzet hozadéka az is, hogy újra kell tanulnunk, mit is gondolunk a társas kapcsolatainkról, vagy nagyobb összefüggésben az életünkről, arról a globális világról, amiben élünk, ahol minden mindennel össze van kötve. Mivel nem biztos, hogy egy vírus 100 évvel ezelőtt is ilyen gyorsasággal terjedt volna el, sokan a globalizációt kérdőjelezik meg, és mint sok minden, természetesen ez sem tisztán fehér vagy fekete.

Vannak pozitív és negatív hozadékai: hihetetlen, hogy ma már egyik napról a másikra kontinenseket lehet átszelni, vagy akár otthon ülve japán és chilei tudósokkal beszélgetni. De Jordán szerint nem feltétlenül kellene mindent globalizálni, a gazdaságot és a kereskedelmet sokkal jobban lehetne regionalizálni, mert nem biztos, hogy szükségünk van marokkói paradicsomra, vagy a világ túlfeléről rendelt ruhákra."

A teljes beszélgetést ITT tudjátok végighallgatni:

Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

...
Nagy

10 könyv arról, hogyan működik a társadalom járvány idején

Hogy a koronavírusról születik-e regény, azt egyelőre nem tudni, viszont az biztos, hogy az írók már jó pár könyvet szántak az elmúlt évszázadokban a járványok témájának. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]