Barabási: A vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

.konyves. | 2020. március 31. |

Fotó: Valuska Gábor

Barabási Albert-László tegnap ünnepelte a születésnapját, és ha nem is ennek kapcsán, mindenesetre egy elgondolkodtató posztot tett ki a Facebook-oldalára (Behálózva című könyvéről ITT írtunk, a siker természetét boncolgató A képlet című könyvéről pedig ITT és ITT írtunk korábban). Nagyjából mindenkit az foglalkoztat most, meddig tart a jelenlegi állapot, vége lesz-e, és ha igen, mikor. Barabási szerint el fog jönni az az idő, amikor újra ki tudunk mozdulni a négy fal közül, megölelhetjük a szeretteinket, visszatérhetünk az iskolákba és a munkahelyekre. Ám itt jön a nagy DE:

"Ha viszont arra vagy kíváncsi, hogy vissza fog-e az életünk térni abba a mederbe, amelyből most kitérítette a járvány, a válasz: nem.

Az az út már nem járható."

Ha lesz oltás a vírus ellen, akkor a betegség kezelése olyanná válik, mint a himlő vagy az influenza esetében, azaz beoltanak, és immunissá válunk, az élet pedig mehet tovább a maga útján - igaz, ez valószínűleg nem az idén lesz. Oltás hiányában viszont megtanulunk együtt élni a vírussal:

"Ha lemegy a fertőzöttek száma, visszatérünk a munkahelyeinkre, iskoláinkba és a kávézók is kinyitnak. Viszont rengetegen otthon maradunk, mert az a munkahely, kávézó, vendéglő, ahová korábban jártunk már nem vár ránk. És a vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni. Sután fogsz majd kezet, ha egyáltalán, és nem öleled át a rég látott barátod. Ha veszel egy mély lélegzetet vagy elköhinted magad, azonnal teszt után rohansz a klinikára. Ha pozitív vagy, kétségbeesetten próbálod felidézni a barátaidat és munkatársaidat, akikkel az elmúlt napokban találkoztál, hogy szólhass nekik: teszteljék magukat."

Új rutinok alakulnak majd ki a kórházakban, egyre többen lesznek immunisak, lassul a járvány terjedése, ez viszont nem jelenti azt, hogy az idősekre és a betegekre ne kellene a továbbiakban is vigyázni.

"Ha már voltál fertőzött, utazhatsz a ritka, de újraindított járatokon. Ha nem, a határon pecsét helyett tesztért fogsz sorban állni, mert csak akkor engednek be bárhova, ha bizonyítod, hogy nem hurcolod magaddal a vírust. Színház, mozik, koncertek, sportversenyek és tüntetések csak módjával lesznek, ha egyáltalán. Ha már immunis vagy, elmész, ha nem, inkább otthon maradsz."

Az 53 évét betöltő Barabási azt mondja,

rengeteg álma van a következő két évtizedre,

és most leginkább a jövőre koncentrál, amikor már lesz teszt, oltás és orvosság: "Amikor semmi sem akadályoz meg bennünket abban, hogy visszatérjünk a régi életünkhöz, és amikor ráébredünk arra, hogy az már nem térhet vissza. Arra a jövőre, amelynek az alapjait, akarva-akaratlanul, két hete kezdtük megásni. Részben azt próbálom kitalálni, hogy hogy néz az majd ki. De leginkább azt, hogy mi az, amit most tudok tenni azért, hogy az a jövő legyen, amelyben élni szeretnénk."

Szintén a hétköznapok változásairól beszélt az Összekötve legutóbbi adásában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus is, a beszélgetésről összefoglalónkban egyebek között az alábbiakat írtuk:

"A mostani helyzet hozadéka az is, hogy újra kell tanulnunk, mit is gondolunk a társas kapcsolatainkról, vagy nagyobb összefüggésben az életünkről, arról a globális világról, amiben élünk, ahol minden mindennel össze van kötve. Mivel nem biztos, hogy egy vírus 100 évvel ezelőtt is ilyen gyorsasággal terjedt volna el, sokan a globalizációt kérdőjelezik meg, és mint sok minden, természetesen ez sem tisztán fehér vagy fekete.

Vannak pozitív és negatív hozadékai: hihetetlen, hogy ma már egyik napról a másikra kontinenseket lehet átszelni, vagy akár otthon ülve japán és chilei tudósokkal beszélgetni. De Jordán szerint nem feltétlenül kellene mindent globalizálni, a gazdaságot és a kereskedelmet sokkal jobban lehetne regionalizálni, mert nem biztos, hogy szükségünk van marokkói paradicsomra, vagy a világ túlfeléről rendelt ruhákra."

A teljes beszélgetést ITT tudjátok végighallgatni:

Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

...
Nagy

10 könyv arról, hogyan működik a társadalom járvány idején

Hogy a koronavírusról születik-e regény, azt egyelőre nem tudni, viszont az biztos, hogy az írók már jó pár könyvet szántak az elmúlt évszázadokban a járványok témájának. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?