Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Hetek óta a koronavírus árnyékában élünk, hétköznapjaink a felismerhetetlenségig átalakultak, erről beszélt Jordán Ferenc hálózatkutató biológus az Összekötve adásában, erről írt Barabási Albert-László hálózatkutató, aki a Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok természetével is. A bizonytalan mindennapokban mindannyian válaszokat keresünk. Miben más ez a járvány mint a többi? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggések határozzák meg lefolyását? És mit tanulhatunk belőle? Mi többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológussal, Ökológiai és Botanikai Intézet vezetőjével az Összeköve pénteki műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 04. |

Röviden kivonatoltuk a beszélgetést: 

  • A jelenlegi járvány értelmezéséhez érdemes a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához visszanyúlni. Mostani óvintézkedéseink az akkor hasznosnak bizonyult intéseken alapulnak, például hogy ügyeljünk a tömegközlekedésre, ne tüsszentsünk egymásra. A két járvány mégis nehezen összehasonlítható: más volt az akkori kórokozó biológiája, illetve mi is kevesebben voltunk, és sem a mostani tudásunk, sem a modern technika nem állt rendelkezésünkre. Ezek a tényezők mind meghatározzák reakcióinkat. 
  • Most egy modern járvánnyal állunk szemben: korunk sajátosságai okozták és határozzák meg lefolyását is.
  • A járvány kitörése egyértelműen összefügg a népesség növekedéssel és modern életmódunkkal. Óriási városok kiépítésével szorítjuk vissza a természetet, az élőhelyüket vesztett vadállatok közelsége, az állandó kontaktus pedig megkönnyíti a kórokozók terjedését. A kialakult vírus a hatalmas utazási kedv és a kiterjedt kereskedelmi hálózatok hatására már könnyedén és gyorsan eljut a világ egyik pontjáról a másikra is .
  • A járvány lefolyását modern társadalmi szempontok is meghatározzák. Reakcióinkat a közösségi média, a rengeteg információ és a különböző hírforrások befolyásolják. Az álhírek terjedésével pedig a virtuális térben is létrejön egy járvány.
  • A jövő nagy kérdése, milyen hosszútávú felismeréseket, változásokat hoz majd életünkbe a vírus. Egy gazdaságosabb, visszafogottabb életmód csökkentené egy újabb hasonló világjárvány kialakulásának esélyét. A gazdasági visszaesést követően valószínűleg mégis minden visszatér majd a régi kerékvágásba: Az evolúcióhoz hasonlóan a döntéshozók és a piaci szereplők sem előrelátók, nem hosszú távra terveznek, hanem az aktuális versenyhelyzetben akarnak minél sikeresebben szerepelni.
  • A különböző országoknak óvintézkedéseik meghozásánál rengeteg szempontot kell figyelembe venniük. Az elsődleges cél természetesen minél több ember megmentése, ehhez azonban minimálisra kell csökkenteni az emberi érintkezéseket, ami elnyújtja a járványt és a gazdaság összeomlásával fenyeget. A demokratikus rendszerek rövid távon gondolkodnak, itt a pozitív társadalmi megítélés a fontos, szemben a diktatúrákkal, ahol a hosszú távú érdekeket tartják szem előtt.
  • A vírus utóéletére már többféle elképzelés született: megmaradhat rendszeresen visszatérő pusztító járványként, egyszerűen eltűnhet, vagy az oltóanyag megtalálásával olyanná válhat, mint az influenza. A gazdatest és a kórokozó között állandó verseny zajlik, és bár jelenleg utóbbi van előnyben, tudásunkkal és technikai hátterünkkel fel fogunk zárkózni, és az influenzához hasonlóan együtt tudunk majd élni ezzel a vírussal is.
  • A járvány lefolyása szempontjából meghatározó a tényleges fertőzöttek száma, amelyet jelenleg még nagyságrendekkel alulértékelünk. A kutatók folyamatosan új, tömeges szűrési lehetőségek kifejlesztésén dolgoznak. Az egyik ilyen módszer az a még fejlesztés alatt álló mesterséges intelligencia, amely már telefonon keresztül, a beszélő hangjából felismerné a vírus jeleit.
Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

...
Hírek

Barabási: A vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

Barabási Albert-László hálózatkutató szerint egyszer vége lesz a jelenlegi járványhelyzetnek, de az életünk szerinte utána sem fog visszatérni a régi mederbe.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.