Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Hetek óta a koronavírus árnyékában élünk, hétköznapjaink a felismerhetetlenségig átalakultak, erről beszélt Jordán Ferenc hálózatkutató biológus az Összekötve adásában, erről írt Barabási Albert-László hálózatkutató, aki a Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok természetével is. A bizonytalan mindennapokban mindannyian válaszokat keresünk. Miben más ez a járvány mint a többi? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggések határozzák meg lefolyását? És mit tanulhatunk belőle? Mi többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológussal, Ökológiai és Botanikai Intézet vezetőjével az Összeköve pénteki műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 04. |

Röviden kivonatoltuk a beszélgetést: 

  • A jelenlegi járvány értelmezéséhez érdemes a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához visszanyúlni. Mostani óvintézkedéseink az akkor hasznosnak bizonyult intéseken alapulnak, például hogy ügyeljünk a tömegközlekedésre, ne tüsszentsünk egymásra. A két járvány mégis nehezen összehasonlítható: más volt az akkori kórokozó biológiája, illetve mi is kevesebben voltunk, és sem a mostani tudásunk, sem a modern technika nem állt rendelkezésünkre. Ezek a tényezők mind meghatározzák reakcióinkat. 
  • Most egy modern járvánnyal állunk szemben: korunk sajátosságai okozták és határozzák meg lefolyását is.
  • A járvány kitörése egyértelműen összefügg a népesség növekedéssel és modern életmódunkkal. Óriási városok kiépítésével szorítjuk vissza a természetet, az élőhelyüket vesztett vadállatok közelsége, az állandó kontaktus pedig megkönnyíti a kórokozók terjedését. A kialakult vírus a hatalmas utazási kedv és a kiterjedt kereskedelmi hálózatok hatására már könnyedén és gyorsan eljut a világ egyik pontjáról a másikra is .
  • A járvány lefolyását modern társadalmi szempontok is meghatározzák. Reakcióinkat a közösségi média, a rengeteg információ és a különböző hírforrások befolyásolják. Az álhírek terjedésével pedig a virtuális térben is létrejön egy járvány.
  • A jövő nagy kérdése, milyen hosszútávú felismeréseket, változásokat hoz majd életünkbe a vírus. Egy gazdaságosabb, visszafogottabb életmód csökkentené egy újabb hasonló világjárvány kialakulásának esélyét. A gazdasági visszaesést követően valószínűleg mégis minden visszatér majd a régi kerékvágásba: Az evolúcióhoz hasonlóan a döntéshozók és a piaci szereplők sem előrelátók, nem hosszú távra terveznek, hanem az aktuális versenyhelyzetben akarnak minél sikeresebben szerepelni.
  • A különböző országoknak óvintézkedéseik meghozásánál rengeteg szempontot kell figyelembe venniük. Az elsődleges cél természetesen minél több ember megmentése, ehhez azonban minimálisra kell csökkenteni az emberi érintkezéseket, ami elnyújtja a járványt és a gazdaság összeomlásával fenyeget. A demokratikus rendszerek rövid távon gondolkodnak, itt a pozitív társadalmi megítélés a fontos, szemben a diktatúrákkal, ahol a hosszú távú érdekeket tartják szem előtt.
  • A vírus utóéletére már többféle elképzelés született: megmaradhat rendszeresen visszatérő pusztító járványként, egyszerűen eltűnhet, vagy az oltóanyag megtalálásával olyanná válhat, mint az influenza. A gazdatest és a kórokozó között állandó verseny zajlik, és bár jelenleg utóbbi van előnyben, tudásunkkal és technikai hátterünkkel fel fogunk zárkózni, és az influenzához hasonlóan együtt tudunk majd élni ezzel a vírussal is.
  • A járvány lefolyása szempontjából meghatározó a tényleges fertőzöttek száma, amelyet jelenleg még nagyságrendekkel alulértékelünk. A kutatók folyamatosan új, tömeges szűrési lehetőségek kifejlesztésén dolgoznak. Az egyik ilyen módszer az a még fejlesztés alatt álló mesterséges intelligencia, amely már telefonon keresztül, a beszélő hangjából felismerné a vírus jeleit.
Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

...
Hírek

Barabási: A vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

Barabási Albert-László hálózatkutató szerint egyszer vége lesz a jelenlegi járványhelyzetnek, de az életünk szerinte utána sem fog visszatérni a régi mederbe.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.