Röviden kivonatoltuk a beszélgetést: 

• A jelenlegi járvány értelmezéséhez érdemes a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához visszanyúlni. Mostani óvintézkedéseink az akkor hasznosnak bizonyult intéseken alapulnak, például hogy ügyeljünk a tömegközlekedésre, ne tüsszentsünk egymásra. A két járvány mégis nehezen összehasonlítható: más volt az akkori kórokozó biológiája, illetve mi is kevesebben voltunk, és sem a mostani tudásunk, sem a modern technika nem állt rendelkezésünkre. Ezek a tényezők mind meghatározzák reakcióinkat. 
• Most egy modern járvánnyal állunk szemben: korunk sajátosságai okozták és határozzák meg lefolyását is.
• A járvány kitörése egyértelműen összefügg a népesség növekedéssel és modern életmódunkkal. Óriási városok kiépítésével szorítjuk vissza a természetet, az élőhelyüket vesztett vadállatok közelsége, az állandó kontaktus pedig megkönnyíti a kórokozók terjedését. A kialakult vírus a hatalmas utazási kedv és a kiterjedt kereskedelmi hálózatok hatására már könnyedén és gyorsan eljut a világ egyik pontjáról a másikra is .
• A járvány lefolyását modern társadalmi szempontok is meghatározzák. Reakcióinkat a közösségi média, a rengeteg információ és a különböző hírforrások befolyásolják. Az álhírek terjedésével pedig a virtuális térben is létrejön egy járvány.
• A jövő nagy kérdése, milyen hosszútávú felismeréseket, változásokat hoz majd életünkbe a vírus. Egy gazdaságosabb, visszafogottabb életmód csökkentené egy újabb hasonló világjárvány kialakulásának esélyét. A gazdasági visszaesést követően valószínűleg mégis minden visszatér majd a régi kerékvágásba: Az evolúcióhoz hasonlóan a döntéshozók és a piaci szereplők sem előrelátók, nem hosszú távra terveznek, hanem az aktuális versenyhelyzetben akarnak minél sikeresebben szerepelni.
• A különböző országoknak óvintézkedéseik meghozásánál rengeteg szempontot kell figyelembe venniük. Az elsődleges cél természetesen minél több ember megmentése, ehhez azonban minimálisra kell csökkenteni az emberi érintkezéseket, ami elnyújtja a járványt és a gazdaság összeomlásával fenyeget. A demokratikus rendszerek rövid távon gondolkodnak, itt a pozitív társadalmi megítélés a fontos, szemben a diktatúrákkal, ahol a hosszú távú érdekeket tartják szem előtt.
• A vírus utóéletére már többféle elképzelés született: megmaradhat rendszeresen visszatérő pusztító járványként, egyszerűen eltűnhet, vagy az oltóanyag megtalálásával olyanná válhat, mint az influenza. A gazdatest és a kórokozó között állandó verseny zajlik, és bár jelenleg utóbbi van előnyben, tudásunkkal és technikai hátterünkkel fel fogunk zárkózni, és az influenzához hasonlóan együtt tudunk majd élni ezzel a vírussal is.
• A járvány lefolyása szempontjából meghatározó a tényleges fertőzöttek száma, amelyet jelenleg még nagyságrendekkel alulértékelünk. A kutatók folyamatosan új, tömeges szűrési lehetőségek kifejlesztésén dolgoznak. Az egyik ilyen módszer az a még fejlesztés alatt álló mesterséges intelligencia, amely már telefonon keresztül, a beszélő hangjából felismerné a vírus jeleit.