Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Hetek óta a koronavírus árnyékában élünk, hétköznapjaink a felismerhetetlenségig átalakultak, erről beszélt Jordán Ferenc hálózatkutató biológus az Összekötve adásában, erről írt Barabási Albert-László hálózatkutató, aki a Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok természetével is. A bizonytalan mindennapokban mindannyian válaszokat keresünk. Miben más ez a járvány mint a többi? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggések határozzák meg lefolyását? És mit tanulhatunk belőle? Mi többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológussal, Ökológiai és Botanikai Intézet vezetőjével az Összeköve pénteki műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 04. |

Röviden kivonatoltuk a beszélgetést: 

  • A jelenlegi járvány értelmezéséhez érdemes a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához visszanyúlni. Mostani óvintézkedéseink az akkor hasznosnak bizonyult intéseken alapulnak, például hogy ügyeljünk a tömegközlekedésre, ne tüsszentsünk egymásra. A két járvány mégis nehezen összehasonlítható: más volt az akkori kórokozó biológiája, illetve mi is kevesebben voltunk, és sem a mostani tudásunk, sem a modern technika nem állt rendelkezésünkre. Ezek a tényezők mind meghatározzák reakcióinkat. 
  • Most egy modern járvánnyal állunk szemben: korunk sajátosságai okozták és határozzák meg lefolyását is.
  • A járvány kitörése egyértelműen összefügg a népesség növekedéssel és modern életmódunkkal. Óriási városok kiépítésével szorítjuk vissza a természetet, az élőhelyüket vesztett vadállatok közelsége, az állandó kontaktus pedig megkönnyíti a kórokozók terjedését. A kialakult vírus a hatalmas utazási kedv és a kiterjedt kereskedelmi hálózatok hatására már könnyedén és gyorsan eljut a világ egyik pontjáról a másikra is .
  • A járvány lefolyását modern társadalmi szempontok is meghatározzák. Reakcióinkat a közösségi média, a rengeteg információ és a különböző hírforrások befolyásolják. Az álhírek terjedésével pedig a virtuális térben is létrejön egy járvány.
  • A jövő nagy kérdése, milyen hosszútávú felismeréseket, változásokat hoz majd életünkbe a vírus. Egy gazdaságosabb, visszafogottabb életmód csökkentené egy újabb hasonló világjárvány kialakulásának esélyét. A gazdasági visszaesést követően valószínűleg mégis minden visszatér majd a régi kerékvágásba: Az evolúcióhoz hasonlóan a döntéshozók és a piaci szereplők sem előrelátók, nem hosszú távra terveznek, hanem az aktuális versenyhelyzetben akarnak minél sikeresebben szerepelni.
  • A különböző országoknak óvintézkedéseik meghozásánál rengeteg szempontot kell figyelembe venniük. Az elsődleges cél természetesen minél több ember megmentése, ehhez azonban minimálisra kell csökkenteni az emberi érintkezéseket, ami elnyújtja a járványt és a gazdaság összeomlásával fenyeget. A demokratikus rendszerek rövid távon gondolkodnak, itt a pozitív társadalmi megítélés a fontos, szemben a diktatúrákkal, ahol a hosszú távú érdekeket tartják szem előtt.
  • A vírus utóéletére már többféle elképzelés született: megmaradhat rendszeresen visszatérő pusztító járványként, egyszerűen eltűnhet, vagy az oltóanyag megtalálásával olyanná válhat, mint az influenza. A gazdatest és a kórokozó között állandó verseny zajlik, és bár jelenleg utóbbi van előnyben, tudásunkkal és technikai hátterünkkel fel fogunk zárkózni, és az influenzához hasonlóan együtt tudunk majd élni ezzel a vírussal is.
  • A járvány lefolyása szempontjából meghatározó a tényleges fertőzöttek száma, amelyet jelenleg még nagyságrendekkel alulértékelünk. A kutatók folyamatosan új, tömeges szűrési lehetőségek kifejlesztésén dolgoznak. Az egyik ilyen módszer az a még fejlesztés alatt álló mesterséges intelligencia, amely már telefonon keresztül, a beszélő hangjából felismerné a vírus jeleit.
Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Jordán Ferenc: A vírus is csak akkor rossz, ha terjed, egyébként semmi bajunk vele - Összekötve

Mi köze van a globalizációnak a jelenlegi járványügyi helyzethez, a koronavírusnak a Bajnokok Ligájához, Rousseau-nak az Instagramhoz? ÖSSZEKÖTVE Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóintézet hálózatkutató biológusával.

...
Nagy

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

...
Hírek

Barabási: A vírus állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

Barabási Albert-László hálózatkutató szerint egyszer vége lesz a jelenlegi járványhelyzetnek, de az életünk szerinte utána sem fog visszatérni a régi mederbe.

Még több olvasnivaló
...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Nagy

Nixon nem úszta meg a lehallgatási botrányt - 50 éves a Watergate

1972. június 17-ére virradó éjjel pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, amelynek nyomán Richard Nixon - az amerikai elnökök közül egyedüliként - kénytelen volt lemondani tisztségéről. Az ügyről két könyvet is írt a botrányt kirobbantó két újságíró, Bob Woodward és Carl Bernstein - utóbbival volt szerencsénk már interjúzni is.