Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Visky András első regénye, a Kitelepítés tavaly ősszel jelent meg (interjúnk, podcast, beszámoló) a Jelenkor Kiadónál, a Könyves Magazinon tavaly az év legjobb könyvének választottuk. A Margó Irodalmi Fesztivál olvasókörében a Mohamad Mbougar Sarr Az emberek legtitkosabb emlékezete című regénye után a Kitelepítést olvassuk január 25-én a Tompa17 kávézóban, ezért Visky Andrásnak írtam néhány kérdést. Az író a válaszaiban beszél a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is. A Margó Olvasókörébe itt tudtok csatlakozni, a szerdai olvasókörhöz meg itt

Valuska László | 2023. január 23. |
Visky András
Kitelepítés
Jelenkor Kiadó, 2022, 439 oldal
-

Elkezdeni vagy befejezni volt nehezebb a Kitelepítést?

Folyamatos kezdetben tartott a regény csaknem két évtizeden át, mialatt több verses-, dráma- és színházelméleti könyvet publikáltam, és darabjaimat mutatták be itthon (román és magyar színházakban), Magyarországon és sok helyen, Bulgáriától az Államokig. Nincs is tulajdonképpen kezdet, ha mégis, az a forma megsejtésével (Biblia-könyv) és a hang meghallásával (egy gyermek-én és felnőtt-én váltakozó megszólalása) azonosítható. Olykor még elkapott részletekre is emlékszem, amelyek életben tartották bennem a könyv megszületésének a lehetőségét. Amiben bíznom kellett ahhoz, hogy folyamatosan készüljek rá, gyűjtsem az anyagokat, nézegessem a kitelepítési dokumentumokat, ahol csak lehetett. A befejezés már nehezebb kérdés, a kiadó, pontosabban Nagy Boglárka szerkesztő segítsége nélkül nem is tudom, merre ment volna. A forma - az író legalábbis ebben reménykedik - befejezi önmagát, de aztán mégis kemény kérdések elé állított az elbeszélésfolyam. Nehéz, tulajdonképpen csaknem lehetetlen volt megtalálni a befejezést, a befejezés idejét-helyét-metafizikáját, azt a mondatot, amely nem le- és bezárja a könyvet, hanem, ellenkezőleg, megnyitja a teret az olvasó számára a saját története visszhangjainak a befogadásához. A könyvet az olvasó fejezi be, írónak nem szabad ezt tennie, jó, ha számít az olvasóra mint alkotótársra. 

Az írás mindig teremtés is: az írás során mennyire volt nehéz, kihívásokkal teli (vagy könnyű és magától értetődő), hogy a fiú újrateremti az apát és az anyát? 

Nem írható le a nehéz és könnyű jelzőkkel, én inkább az elkerülhetetlent használnám. Folyamatos hiányként élnek bennem a szüleim, nem tudtam betelni velük a halálukig, és hát a regény ezt a hiányt térképezi fel a maga eszközeivel. Másfelől meg fontos felhívnom a figyelmet arra, hogy én nem őket teremtettem meg vagy újra, hanem a bennem, még pontosabban a narrátorban élő apára és anyára figyeltem. Biztos vagyok benne, hogy a testvéreimben más és más anya- és apa-képek kavarognak, most persze a regény miatt jócskán felélénkültek mindenkiben ezek a kavargások, hiszen szembesülnünk kellett a valóságézékelésünk olykor kifejezetten drámai különbségeivel. A regényírás valóban valóságteremtés, de egy nyitott valóságé, amelyben az olvasónak éppen akkora az illetékessége, mint a szereplőké, a regényben az olvasó tudása nem kisebb, mint azoké, akik mintegy átélték azokat az időket.  

Az írás mint szent idő, folyamat hogyan alakított téged? Mi szerinted a legnagyobb különbség a könyvet elkezdő és befejező Visky András között?

Szabadabb embernek érzem magam a regény megjelenése óta. Sőt könnyebbnek is valahogy. Azt érzem, nem zárta el előttem magát a világ, hanem, ellenkezőleg, megnyílt. Olykor elgondolkozom, a tegnap esti sétámon is ezt tettem a gyönyörűen zuhogó esőben, vajon nem értem-e az életem végéhez? Hogy ti. a regény befejeződése nem annak a megérzése, hogy dúl valami visszavonhatatlan a testemben? Nos, arra jutottam, hogy amennyiben ez volna, békességgel fogadnám, és ezzel a letisztult elfogadással harcolnék ellene. A megírás során már éreztem, különösen az utolsó két évben, amikor vágtatott a könyv és nem lehetett, nem is akartam persze visszafogni, egyértelműen éreztem tehát, hogy jól fogok kijönni belőle. Ha ez az egész kísérlet, amire már alig láttam rá, ha ez a révült napi írás-lelkigyakorlat teljes irodalmi kudarc lesz is, én mégis végigjártam az utat, és az csak jó lehet. Ami aztán ezzel a beszélgetés-generátorként működő könyvvel már a megjelenése pillanatában elindult, és ami még mindig történik, már teljességgel túl van rajtam, ez már nem én vagyok, hanem valóban valamiféle szent történés, aminek én nem szerzője, hanem megszólítottja vagyok, mint sokan mások.    

Van-e olyan mondat (történet vagy bekezdés), amely az egész Kitelepítést meghatározta számodra? 

Mondat nincs, talán inkább szó, ami nagyon is leírja azt, ahogyan éltünk, és ahogyan a Bibliához viszonyultunk és tulajdonképpen viszonyulunk ma is, ez pedig a bibliapóker. Kiderült, akkora erővel, mint ahogy a villám hasítja szét az éjszakai eget, hogy ez a talált szó lehet a regény első szava, utána már csak az fog jönni, aminek jönnie kell, nekem csak annyi lesz a feladatom, hogy ne álljam útját a különböző leosztásoknak és kártyajárásoknak, és hogy nagy tétekkel játsszam magam is. Istennel ültem le kártyázni a regényt írva, és noha én egyáltalán nem kártyázom, mégis évekkel ezelőtt egy monológomban Istent "szerencsétlen szerencsejátékosnak" neveztem, hiszen olyan rosszul fogad a Sátánnal Jób fejére, hogy végül Jóbnak kellett megnyernie a fogadást helyette és neki. A "bibliapóker" szó után egy dátum következik, azon a napon a Fáklya című pártlap apámat támadó cikket jelentetett meg, apám akkor megtudta, beindult a gépezet, az életük nagy fordulatot vett. De hogy növeljék a tétet, mármint az apám és az anyám, mert mindketten ilyenek volt, befogadták Nényut, mi is megszülettünk, "vállaltak" bennünket, ahogy mondani szokás, és mi is vállaltuk őket, hiszen fenntartások nélkül a világra jöttünk mind a heten.  

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapát, Visky Ferencet bebörtönzik. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan azt a szerző vele készített interjúnkban megfogalmazta. Leginkább azonban egy elemi – zsigeri – példázat hitről, szeretetről és szabadságról, szétszóratásról és egybegyűjtésről, csupa olyan fogalomról, ami egyben érzet is, és amit elmagyarázni hívőként a nem hívőnek tulajdonképpen lehetetlen. De ha bárki mostantól megkérdezné, mit jelent hinni, azt válaszolhatjuk, olvassa el a Kitelepítést, ami most a hét könyve.

Tovább olvasok

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint  a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó székely nő történeteivel.  A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Visky András: Ha nincs apa, akkor semmi nincs

Egy osztrák–magyar család a román gulágon. Szeptember elején jelent meg Visky András Kitelepítés című regénye, amely a hét könyve, majd 2022-ben az év könyve is lett a Könyvesen.  A könyvről a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett az őszi Margó fesztiválon, amelyet  most teljes egészében meghallgathatsz.

...
Nagy

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Meghalt Vajda Mihály

...
Zöld

Nanorobotok, deep fake és algoritmusok - diákoknak rendezett kiállítást a Neumann Társaság

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

...
Hírek

Ferenc pápa levelet írt a Nobel-díjas Jon Fossénak

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

...
Hírek

Megsemmisült Gáza városának legjelentősebb közkönyvtára

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Nagy

Jeneva Rose: Ezek a nők megállás nélkül hazudnak a gyilkosság után

Az Egyikünk meg fog halni öt nő szemszögéből meséli egy kisvárosi gyilkosság történetét. Interjúnkban íróvá válásról, a kiadókkal vívott csatáiról, álnévről és a szerzők közösségi médiában betöltött szerepéről beszélgettünk Jeneva Rose-zal.

...
Panodyssey

Deres Kornélia: Irodalom és abúzus

Kérdésem az, hogy miért nincs a hazai irodalomi közegnek egészséges önvédelmi képessége? Hogy lehet az, hogy valaki, akinek az erőszakos viselkedéséről tömegek tudnak, gond nélkül menetel előre, sőt, mintha egyenesen pozitív kapcsolat volna az agresszió és a szakmai siker között?

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.