Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Visky András első regénye, a Kitelepítés tavaly ősszel jelent meg (interjúnk, podcast, beszámoló) a Jelenkor Kiadónál, a Könyves Magazinon tavaly az év legjobb könyvének választottuk. A Margó Irodalmi Fesztivál olvasókörében a Mohamad Mbougar Sarr Az emberek legtitkosabb emlékezete című regénye után a Kitelepítést olvassuk január 25-én a Tompa17 kávézóban, ezért Visky Andrásnak írtam néhány kérdést. Az író a válaszaiban beszél a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is. A Margó Olvasókörébe itt tudtok csatlakozni, a szerdai olvasókörhöz meg itt

Valuska László | 2023. január 23. |
Visky András
Kitelepítés
Jelenkor Kiadó, 2022, 439 oldal
-

Elkezdeni vagy befejezni volt nehezebb a Kitelepítést?

Folyamatos kezdetben tartott a regény csaknem két évtizeden át, mialatt több verses-, dráma- és színházelméleti könyvet publikáltam, és darabjaimat mutatták be itthon (román és magyar színházakban), Magyarországon és sok helyen, Bulgáriától az Államokig. Nincs is tulajdonképpen kezdet, ha mégis, az a forma megsejtésével (Biblia-könyv) és a hang meghallásával (egy gyermek-én és felnőtt-én váltakozó megszólalása) azonosítható. Olykor még elkapott részletekre is emlékszem, amelyek életben tartották bennem a könyv megszületésének a lehetőségét. Amiben bíznom kellett ahhoz, hogy folyamatosan készüljek rá, gyűjtsem az anyagokat, nézegessem a kitelepítési dokumentumokat, ahol csak lehetett. A befejezés már nehezebb kérdés, a kiadó, pontosabban Nagy Boglárka szerkesztő segítsége nélkül nem is tudom, merre ment volna. A forma - az író legalábbis ebben reménykedik - befejezi önmagát, de aztán mégis kemény kérdések elé állított az elbeszélésfolyam. Nehéz, tulajdonképpen csaknem lehetetlen volt megtalálni a befejezést, a befejezés idejét-helyét-metafizikáját, azt a mondatot, amely nem le- és bezárja a könyvet, hanem, ellenkezőleg, megnyitja a teret az olvasó számára a saját története visszhangjainak a befogadásához. A könyvet az olvasó fejezi be, írónak nem szabad ezt tennie, jó, ha számít az olvasóra mint alkotótársra. 

Az írás mindig teremtés is: az írás során mennyire volt nehéz, kihívásokkal teli (vagy könnyű és magától értetődő), hogy a fiú újrateremti az apát és az anyát? 

Nem írható le a nehéz és könnyű jelzőkkel, én inkább az elkerülhetetlent használnám. Folyamatos hiányként élnek bennem a szüleim, nem tudtam betelni velük a halálukig, és hát a regény ezt a hiányt térképezi fel a maga eszközeivel. Másfelől meg fontos felhívnom a figyelmet arra, hogy én nem őket teremtettem meg vagy újra, hanem a bennem, még pontosabban a narrátorban élő apára és anyára figyeltem. Biztos vagyok benne, hogy a testvéreimben más és más anya- és apa-képek kavarognak, most persze a regény miatt jócskán felélénkültek mindenkiben ezek a kavargások, hiszen szembesülnünk kellett a valóságézékelésünk olykor kifejezetten drámai különbségeivel. A regényírás valóban valóságteremtés, de egy nyitott valóságé, amelyben az olvasónak éppen akkora az illetékessége, mint a szereplőké, a regényben az olvasó tudása nem kisebb, mint azoké, akik mintegy átélték azokat az időket.  

Az írás mint szent idő, folyamat hogyan alakított téged? Mi szerinted a legnagyobb különbség a könyvet elkezdő és befejező Visky András között?

Szabadabb embernek érzem magam a regény megjelenése óta. Sőt könnyebbnek is valahogy. Azt érzem, nem zárta el előttem magát a világ, hanem, ellenkezőleg, megnyílt. Olykor elgondolkozom, a tegnap esti sétámon is ezt tettem a gyönyörűen zuhogó esőben, vajon nem értem-e az életem végéhez? Hogy ti. a regény befejeződése nem annak a megérzése, hogy dúl valami visszavonhatatlan a testemben? Nos, arra jutottam, hogy amennyiben ez volna, békességgel fogadnám, és ezzel a letisztult elfogadással harcolnék ellene. A megírás során már éreztem, különösen az utolsó két évben, amikor vágtatott a könyv és nem lehetett, nem is akartam persze visszafogni, egyértelműen éreztem tehát, hogy jól fogok kijönni belőle. Ha ez az egész kísérlet, amire már alig láttam rá, ha ez a révült napi írás-lelkigyakorlat teljes irodalmi kudarc lesz is, én mégis végigjártam az utat, és az csak jó lehet. Ami aztán ezzel a beszélgetés-generátorként működő könyvvel már a megjelenése pillanatában elindult, és ami még mindig történik, már teljességgel túl van rajtam, ez már nem én vagyok, hanem valóban valamiféle szent történés, aminek én nem szerzője, hanem megszólítottja vagyok, mint sokan mások.    

Van-e olyan mondat (történet vagy bekezdés), amely az egész Kitelepítést meghatározta számodra? 

Mondat nincs, talán inkább szó, ami nagyon is leírja azt, ahogyan éltünk, és ahogyan a Bibliához viszonyultunk és tulajdonképpen viszonyulunk ma is, ez pedig a bibliapóker. Kiderült, akkora erővel, mint ahogy a villám hasítja szét az éjszakai eget, hogy ez a talált szó lehet a regény első szava, utána már csak az fog jönni, aminek jönnie kell, nekem csak annyi lesz a feladatom, hogy ne álljam útját a különböző leosztásoknak és kártyajárásoknak, és hogy nagy tétekkel játsszam magam is. Istennel ültem le kártyázni a regényt írva, és noha én egyáltalán nem kártyázom, mégis évekkel ezelőtt egy monológomban Istent "szerencsétlen szerencsejátékosnak" neveztem, hiszen olyan rosszul fogad a Sátánnal Jób fejére, hogy végül Jóbnak kellett megnyernie a fogadást helyette és neki. A "bibliapóker" szó után egy dátum következik, azon a napon a Fáklya című pártlap apámat támadó cikket jelentetett meg, apám akkor megtudta, beindult a gépezet, az életük nagy fordulatot vett. De hogy növeljék a tétet, mármint az apám és az anyám, mert mindketten ilyenek volt, befogadták Nényut, mi is megszülettünk, "vállaltak" bennünket, ahogy mondani szokás, és mi is vállaltuk őket, hiszen fenntartások nélkül a világra jöttünk mind a heten.  

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” is. A Kitelepítés a hét könyve.

Tovább olvasok

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Visky András: Ha nincs apa, akkor semmi nincs

Egy osztrák–magyar család a román gulágon. Szeptember elején jelent meg Visky András Kitelepítés című regénye, amely a hét könyve, majd 2022-ben az év könyve is lett a Könyvesen.  A könyvről a szerzővel Tompa Andrea beszélgetett az őszi Margó fesztiválon, amelyet  most teljes egészében meghallgathatsz.

...
Nagy

Visky András: Csak szabad emberek tudnak a szabadságért harcolni

A Margón mutatták be vasárnap Visky András Kitelepítés című önéletrajzi regényét. A szerzőt Tompa Andrea kérdezte, a beszélgetés során szó esett a vers és próza határán egyensúlyozó regény formanyelvi kérdéseiről, Isten humoráról, az apa hiányáról és hideg kérdéseiről.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.