A koronavírus-járványnak mostanra világszerte sok százezer áldozata van, nagyon nagy veszteségek értek minket, magyarokat is. Ma több európai nagyvárosban megemlékeznek azokról, akiket elveszítettünk. Budapest egy perces csenddel emlékezik az áldozatokra, délben egy percre megáll a közösségi közlekedés is.
A megemlékezésekhez csatlakozva a mai napra mi is egy olyan verset választottunk, amely a csendről szól. „Mondjunk ma csendet” – írta Sík Sándor 1924-es versében, amely röviden, megrázóan mutatja meg a csend pillanatát, amikor a tépett világok, a tépett emberek és a zűrös élet is megáll egy pillanatra, hogy megnyugvást találjon.
Sík Sándor: Csend
Tépett világok, tépett emberek
Bódult zűrben kerengnek.
Jöjj drága testvér, add a kezedet:
Mondjunk ma csendet.
Az édes Isten nagy meleg kezén
Megbú két árva lélek:
És elcsitul és orgonálni kezd
A zűrös élet.
(1924)
