Versterápia: „Minden fehér, csakhogy törékeny,/ kemény fehér ez, nem puha.”

Versterápia: „Minden fehér, csakhogy törékeny,/ kemény fehér ez, nem puha.”

A mai napra Szabó Magda Január című versét ajánluk. 

Forgách Kinga | 2021. január 20. |

Gyönyörű természeti képekkel mesél a tél szépségéről Szabó Magda Január című verse, amely azt mutatja meg, hogyan rajzolja át a tájat a jég és a fagy. A vers sorra veszi a természetbeli változásokat, a vizeket említi először, amelyeket elsőként kebelez be a tél, meg is személyesíti, emberi tulajdonságokkal ruházza fel őket: a tó türelmesként, a patak viszont engedetlenként tűnik fel. 

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok 

Szabó Magda erős képekkel festi fel, hogyan szabja át a világ látványát a januári időjárás. A hegy alját levágja a köd, a csúcsa mintha a semmiben lebegne. A fák üvegessé válnak, mindent betölt a fehérség:  „Minden fehér, csakhogy törékeny,/ kemény fehér ez, nem puha.” A tél nem otthonos, nem puha, nem hívogató, sokkal inkább erőszakos (kerget, harap, vág), összességében mégis vidám és játékos a vers kicsengése.

Szabó Magda: Január

A tó beállt, a tó türelmes,
bólint, ha a tél szól neki,
ám a patak nem engedelmes,
az fut, ha a fagy kergeti,
s mikor fehér inát harapják
a jég fogai, felkiált;
visszarengik ringó haragját
az aranyszemű vadlibák. 

A hegy alját levágta a
köd fodros szélű kése: csak
a csúcs beszédes vonala,
a vár falai látszanak,

a pára tartja tenyerén,
a semmin űl a csúcs, a rom,
egy felleg kusza szövetén,
laza pára-boltozaton. 

Minden fehér, csakhogy törékeny,
kemény fehér ez, nem puha.
Karját lóbálja a fenyéren
egy állig üveg körtefa.
A fia is, egy csepp bokor,
színjátszó, szűk üvegzekében,
ott cseng, nevetgél, ott guggol,
és térdét öleli a szélben.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „már nem fújom Szilveszter éjjelén, / révült ördögűző, a papírtrombitát”

Versterápia rovatunkban ma Ágh István Újesztendei várakozás című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Egy kicsi szó hullott elém: karácsony”

Versterápia rovatunkban ma Nemes Nagy Ágnes Karácsony című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Az ünnep azé, aki várja”

Versterápia rovatunkban ma Szabó T. Anna  Az ünnep azé, aki várja című versét ajánljuk. 

Polc

A gazdasági összeomlás egy totális megfigyelésen alapuló börtönállamot szül Atwood regényében

...

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...
Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban.