Versterápia: „Eredj, ahonnan számüzélek,/ Légy ami voltál, légy szinész!"

Versterápia: „Eredj, ahonnan számüzélek,/ Légy ami voltál, légy szinész!"

Napok óta a színészképzés témája, az SZFE ügye tartja lázban az országot. Itthon, valamint külföldön is sok-sok író, művész állt ki a színműs hallgatókért, akik most az egyetemi autonómiáért küzdenek. Éppen ezért erre a hétre mi is egy színházas verset ajánlunk, Petőfi Sándor 1844-es költeményét, amelyben megpróbál búcsút venni a színészettől.

Forgách Kinga | 2020. szeptember 08. |

Petőfi Sándor és a színház kapcsolata nagyon izgalmas téma, a költészet mellett ugyanis a színészet volt a másik nagy szerelme, még ha vándorszínész éveiről csak futólag tanulunk is az iskolában. A színészi pálya valójában már a kamaszéveiben vonzotta őt, lelkesen szavalt és amikor csak tehette, színielőadásokra is eljárt, bár emiatt el is kellett adogatnia néhány holmiját és az iskolában is rosszabbul teljesített.

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

Miután magyar történelemből megbukott és apja is megvonta tőle az anyagi támogatást, Pestre ment, ahol a Nemzeti Színházhoz került, bár nem színésznek: díszleteket, kellékeket pakolt és a színészek kívánságait teljesítette. Pár év katonai szolgálat után aztán 1841-ben ismét egy színésztársulat közelében találta magát, Ozorán állt be színlapkihordónak. Egy ideig aztán Pápán tanult, de mikor nem tudta tovább fizetni a tandíját, beállt vándorszínésznek. Többnyire kisebb feladatokat kapott, bár egy alkalommal megkapta a bolond szerepét a Lear Királyban. Később újra és újra megpróbálkozott a színészi pályával, nem tudott elszakadni a színháztól. 1843-ban Debrecenben játszott, majd egy kisebb társulathoz csapódott hozzá.

A megpróbáltatásokkal teli vándorszínész éveknek végül az vetett véget, hogy Vörösmarty Mihály közbenjárására Vahot Imre meghívta segédszerkesztőnek a Pesti Divatlaphoz 1844-ben. Ebben az időszakban született meg a Búcsú a színészettől című verse is, amelyben megpróbál elköszönni a színháztól, ugyanakkor erősen abban bízik, később még visszatérhet oda, ha jobbra fordul a sorsa. 

Petőfi Sándor: Búcsú a színészettől 

Adom tudtára mindazoknak,
Kiket tán sorsom érdekel,
Hogy tiszta látkörét jövőmnek
Sötét, nehéz köd lepte el.
Eddig Thalia papja voltam,
Most szerkesztő-segéd leszek.
Isten veled, regényes élet!
Kalandok, isten veletek!
 

Szép élet a szinészi élet,
Ki megpróbálta, tudja jól,
Bár ellene a balitélet
Vak órjásának nyelve szól.
Hogy én lelépek a színpadról,
Szívem nagyon, nagyon beteg -
Isten veled, regényes élet!
Kalandok, isten veletek!
 

Igaz, hogy ottan a rózsának
Sokkal nagyobb tövise van,
De oly rózsákat, mint ott nőnek,
Máshol keresni hasztalan.
Mindezt szivemben igazolják
Két évi emlékezetek.
Isten veled, regényes élet!
Kalandok, isten veletek!
 

Mert nem lesz már nekem kalandom;
Pedig e nélkül a világ
Előttem úntató, kietlen,
Egyalakú, nagy pusztaság.
Ki egy országon átfuték, most
Egy kis szobában űlhetek -
Isten veled, regényes élet!
Kalandok, isten veletek!
 

De sorsom egykor még ezt mondja,
Ha majd rám megbékűlve néz:
"Eredj, ahonnan számüzélek,
Légy ami voltál, légy szinész!"
Hát addig is, míg újra, elzárt
Mennyországomba léphetek:
Isten veled, regényes élet!
Kalandok, isten veletek!
 

Pest, 1844. június végén

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Versterápia: „Beszeptemberült kedves gyerekek.”

Bár az idei tanévkezdés közel sem mondható hagyományosnak, a szeptember 1. még egy ilyen nehéz időszakban is azt jelenti, amit mindig: elkezdődött az iskola. Versterápia rovatunkban ma Varró Dániel egyik játékos versét ajánljuk mindazoknak a gyerekeknek, szülőknek és tanároknak, akiknek most a világjárvány közepette kell megbirkózniuk a sulikezdéssel.

...

Versterápia: „Nyár,/ A régi vágyam egyre jobban/ Lobban”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mai napra Kosztolányi Dezső Nyár, nyár, nyár című versét választottuk, amely különösen passzol a 2020-as nyárhoz. 

...

Versterápia: „lassan belecsókolni/ istenbe, a gyönyörü nyárba!”

Az idei nyáron azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok. A mai napra Szabó Lőrinc Balaton, vakáció című versét ajánljuk. 

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Olvass!
...

Mi a különbség a román, a magyar, a székely és a cigány között, ha mind ugyanott élnek? - Olvass bele Andrei Dósa új regényébe!

Mit jelent a romániai identitás? Hogyan lehet valaki magyar és román? Andrei Dósa önéletrajzi regénye őszinte és kendőzetlen formában tárja fel ezeket a kérdéseket. 

...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Podcast Mérő Vera író, jogvédővel.

Kiemeltek
...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

...

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki könyvajánlója: Személyes célom, hogy az összes Colleen Hoover-könyvet elolvassam

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet