Versterápia: „lassan belecsókolni/ istenbe, a gyönyörü nyárba!”

Versterápia: „lassan belecsókolni/ istenbe, a gyönyörü nyárba!”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok majd. A mai napra Szabó Lőrinc Balaton, vakáció című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2020. augusztus 12. |

Szabó Lőrincnek több gyönyörű balatoni verset is köszönhetünk, talán a legtöbbet a magyar irodalomban. A költő viszonylag sokat időzött a Balaton partján. Nyaranként több, a tó környékén lakó barátja hívta vendégségbe, de dolgozni és szórakozni is gyakran járt a térségbe. A Balatonnál töltött időszakok sokszor érzelmileg intenzívek voltak számára, a tópart neki a szerelem és a titkok helyszíne volt. Sokat találkozott arrafelé például a szeretőjével, Korzáti Erzsébettel, aki feleségének legjobb barátnője volt, és akivel huszonöt éven át folytatott viszonyt.

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

A Balaton, vakáció című 1922-es vers is egy vágyaktól fűtött, balatoni nyárról szól. A vers kiindulópontját a forróság és a sóvárgás érzése adja. A lírai én a hőségben felmegy a kilátóhoz, a hegyi úton pedig idegen nők jönnek vele szembe, akikről eszébe jut távollévő szerelme, és akiket azért mellesleg meg is kíván. Nyár, napsütés, magány és erotika – ilyen Szabó Lőrinc számára egy balatoni vakáció.

Szabó Lőrinc: Balaton, vakáció

Robbanó dél, a vén gyík
moccanni se bír a kilátó köveiről.
Égek, olvadok. – A hegyi uton
fehér ruhák sétálnak és piros napernyők.
Emberek?
Nők.
Kétszer idegenek!
Idegen én is, sóvárogva és gyáván
húzódom a déli magányba előlük.
De messze vagy most!
Piros villog a zöldben:
megint nő!
És lent állomás, villák, fasor, a tó
a robbanó délben – – csoda, hogy a vonat
nem alszik el a nyilt pályán – a fény
már a vizeket delejezi, a nap
fájó csókokat fúr a bőröm alá,
édes csókokat – Aludni kéne – –
Zöld legyek szeretkeznek a levegőben –
De messze vagy!
Sírni szeretnék, de csak egy agyonvert kígyó
kerül elém –
Pedig de jó volna most valaki,
te,
vagy más, az a másik,
az a fehérruhás:
de jó volna
ráhajolni az ajkaira,
kis mellét kivenni az inge alól,
de jó volna őrjöngő szomoruságomat
hűvös combjain át
sírva, zokogva, megváltva
lassan belecsókolni
istenbe, a gyönyörü nyárba!


(1922)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Én nem értem, csak érzem az egészet."

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok majd. A mai napra József Attila A hullámok lágy tánca című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Balatonparton a/ nádi világban/ megbújtam egyszer/ s csuda szépet láttam”

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok majd. A mai napra Nagy László Balatonparton című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Óh, Tihannak rijjadó leánya!”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mai napra Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi Ekhóhoz című elégiáját ajánljuk.

...
Zöld

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

Klímaváltozás – Pánik és tagadás között érvekkel, érthetően magyarázza el mindazt, amit ma az éghajlati kérdésekben tudni érdemes. A meteorológus-éghajlatkutató végzettségű szerzővel beszélgettünk a járvány és a háború hatásáról, rögzült tévhitekről, az emberek világvége-imádatáról és arról is, miért van értelme bringával járni.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...
Benedek Márton

Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

...
Ruff Orsolya

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Hírek
...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

...
Hírek

PEN Translates: Tóth Krisztina Vonalkódja is a kiválasztottak között

...
Hírek

Emléktáblát avatnak Hajnóczy Péter tiszteletére

...
Hírek

Járd be Henry James otthonát szobáról szobára!

...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

...
Szórakozás

Zalai Margó, Ördögkatlan, Együtt kezdtük [Programajánló]

...
Hírek

Sütő Andrásra csodavilágként hatott a könyvekkel való első találkozás

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

...
Hírek

Stephen King a világ legnagyobb kiadófúziója ellen tanúskodott

...
Hírek

Könyvtilalmat oldottak fel a New York-i börtönökben

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

A hét könyve
Kritika
Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát
...
Nagy

Tove Alsterdal: Szeretném, ha a női szereplők is húsbavágó kérdésekkel foglalkoznának

Történelmi traumák, posztindusztriális kiüresedettség és rozsda, egy elfelejtett régió, ahol életerős férfiakat zárnak a föld alá vagy gyerekeket presszionálnak gyilkosságok bevallására: Tove Alsterdalnak a krimi műfaja eszköz, mellyel közelebb jut az emberi lélek megfejtéséhez, miközben a rejtély darabkáit egymáshoz illeszti. Interjú.