A magyar irodalomtörténet legszórakoztatóbb sztorijai Kosztolányihoz és Karinthyhoz kötődnek, akik imádták ugratni egymást. Barátságukról rengeteg izgalmas anekdota él, olykor pedig versekben is odamondtak egymásnak. Ilyen a Nyár, nyár, nyár című, elsőre ártatlannak tűnő költemény is, amelyet Kosztolányi így ajánlott: „Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek, De kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az Instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves Poémát, minden irányban.” És valóban, ha az ember minden irányból elolvassa a verset – különös tekintettel a sorkezdő betűkre – kiderül, hogy jóval viccesebb ez a nyári vers, mint első olvasásra tűnik.
A versekkel való komoly-komolytalan játék a két író kapcsolatának egyik alappilére volt. Karinthy az Így írtok ti-ben például gond nélkül kifigurázta a Szegény kisgyermek panaszait, ami az ő verziójában A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései címet kapta és hozzá még egy ilyen felvezetést: „Született Harsonán, mint »A Hét« belső munkatársa, szerdán, lapzárta előtt két nappal. Még idejekorán megírhatta »Trombitaszonáta« című szezoncikkét. Később az »Innen-Onnan« rovatot vezette: ő volt »A Hét« legelső »Innen-Onnan«-istája. Színházi kritikáit ugyanott végezte. »Négy fal között« című verseskötetével tűnt fel, melyet később »Négy fal, egy plafon és egy padló között« helyesbített kiadásban ismert meg a közönség. Több politikai és közgazdasági szonettet írt: jelenleg a Trombitagyárosok Országos Szövetségének tiszteletbeli igazgatója. Ép és egészséges ember, fiatalabb korában tífuszon ment keresztül, és kétszer a Petőfi-társaságba is jelölték, de mindkét alkalommal csakhamar felgyógyult.”
Az igazi Édes Anna 20 évig nagyon fontos szerepet játszott Kosztolányi életében - Könyves magazin
Harmos Ilona és Kosztolányi Dezső Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei alcímmel november közepén jelenik meg az a kötet, amelyben Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész nemcsak a nagybeteg író-költő utolsó, eddig ismert szerelmének portréját vázolja fel, de a kutatásai során felmerült új szempont alapján további adalékkal bővítette a már ismert Kosztolányi-életrajzot.
De a verses ugratásokon túl a „Nyald ki a seggem!” típusú poénok sem voltak ritkák közöttük. A költészeten túl levelekben és telefonbetyárkodás közben is szívesen kanyarították efelé a beszélgetést. Kalmár Tibor A nagy nevettetők: Sztorik a pesti éjszakából című gyűjteményében például a következő anekdotát olvashatjuk:
„Egy alkalommal hárman voltak a budai kávéházban, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos és Faludy György. Karinthy tréfából egy kavicsot vett a szájába, és elváltoztatott hangon felhívta az Esztergomi Nőegylet nevében Kosztolányit telefonon, hogy felkérje egy szereplésre. A költő szabadkozott, de a felajánlott honorárium (100 pengő) hatására azonnal szabaddá tette magát. Kosztolányi becsületére legyen mondva, szóba hozta, hogy Karinthyt is meg kellene hívni. Igen ám, de a telefonáló közölte Kosztolányival, hogy így a 100 pengőt meg kellene osztani kettejük közt. Kosztolányi azt válaszolta, hogy adják neki a pénzt úgy, hogy Karinthy ne lássa. A telefonáló azt mondta, hogy ez is megoldható, de csak a nyáljelenet után. – Milyen nyáljelenet? – kérdezte a gyanútlan Kosztolányi. – Amikor én letolom a gatyám a színpadon, és te kinyalod a seggem! – felelte a kavicsot a szájából kivevő Karinthy Frigyes.”
Kosztolányi Dezső: Nyár, nyár, nyár
Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek, De kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az Instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves Poémát, minden irányban.
Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár még, egyre vár.
Kár
Így késlekedned, mert az éj setétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.
Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.
Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akarod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt ez ital illatja tégedet vár.
Nektár.
Te
Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg.
Idd meg.
