Versterápia: „Nézz le a Lánchídról a vén Dunára”

Versterápia: „Nézz le a Lánchídról a vén Dunára”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mai napra Bereményi Géza Lánchíd című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2020. június 30. |

A biztonságérzet hiányának balladája Bereményi Géza Lánchíd című verse, amelyet Cseh Tamás előadásában sokan ismerhetnek. A szöveg az Új dalok című lemezen szerepelt először, amelyet 1990-ben adtak ki. (Bereményi Géza idén megjelent önéletírásáról ITT írtunk, beleolvasni pedig ITT lehet.)

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

A Lánchíd egy nagy leltár, de tulajdonképpen nem azt veszi számba, hogy mi mindenünk van, hanem, hogy mi mindent vehetnek el tőlünk: a múltunkat, a jövőnket, az emberségünket, az Istenünket. Bereményi szövege arra figyelmeztet, hogy egy percre sem szabad félrenézni, folyamatosan ébernek kell lenni („másodpercenként kell ellenőrizd,/ hogy a tiéd-e még, ami tiéd.”) különben minden odaveszhet egy pillanat alatt, ami fontos.

Bereményi Géza: Az írás legkéjesebb része a titkok kiadása volt - Könyves magazin

Az írás elsőszámú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát - írja a Magyar Copperfield egyik fejezetében. Egy önéletírás esetében fokozottan szükséges önmagunk elfogadása? Nem, valójában minden egyes írásnál, minden műfaj esetében szükséges, hogy önmagunkat el tudjuk fogadni, mint legfőbb személyt. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy az ember igazán szabadon tudjon írni, hogy haladjon a szöveggel, szerkessze és uralja.

Az utolsó versszakban aztán fordul a kocka, a végkifejlet sorai dühös, dacos beletörődéssel veszik tudomásul, hogy a félrenézés kultúrájában semmi sem biztos, még maga a vén Duna vagy a Lánchíd sem.

Bereményi Géza: Lánchíd

Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, 
nézd meg a vén folyót, megvan-e még, 
hisz ma az ember még azt is csudálja, 
hogy el nem vették már rég mindenét, 
nézz csak utána apádnak, anyádnak, 
asszonyod vizsgáld, hogy asszony-e még, 
másodpercenként kell ellenőrizd,
hogy a tiéd-e még, ami tiéd.

Gondosan leltározz éjt nappá téve, 
zsebedbe nyúlj, hogy a pénz ott van-e, 
elvették múltadat és a jövődet,
míg félrenéztél vagy három hete,
és emlékezz volt még egy óvatlan perced, 
engedted magadnak hogy félrenézz,
s már arra ébredtél, hogy nem vagy férfi, 
ember, hogy lehettél ilyen merész?

Volt még egy Istened, egész jó Isten, 
s könnyelmű percedben feledted őt, 
s felnéztél, láttad hogy ő is másé, 
vicceket mesél a gondviselőd.
Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, 
nézd csak a vén folyót, hogy viszi szét 
apádat, hazádat hogyan dobálja,
s maga sem tudja, hogy megvan-e még.

Vagy tudod mi; ne is nézz le a Dunára, 
szemedet féltsed, hátha kisül,
így maradj inkább már, így félrenézve, 
anyátlan, Dunátlan, nemtelenül,
Csakis a, csakis a szemedet őrizd, 
ne is nézz már oda, hátha kisül,
vigyék csak kapkodják, nézz te csak félre, 
s várj másik istenre, aki becsül.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel.A mostani történelemkönyvbe illő napokra Márai Sándor Felelni című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Eső esik. Fölszárad.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mostani esős nyári napokra Radnóti Miklós Eső esik, fölszárad című versét ajánljuk.

...
Nagy

Versterápia: „Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Rainer Maria Rilke A párduc című versét ajánljuk. 

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

...
Podcast

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

A podcastban beszélgettünk arról, hogyan találkozott először a háborúval, milyen idegennek lenni más kultúrákban, van-e olyan téma, amit nem tud lefényképezni és arról, hogyan lehet az embertelenséget feldolgozni. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

...
Valuska László

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

...
Bányász Attila

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.