Versterápia: „Nézz le a Lánchídról a vén Dunára”

Versterápia: „Nézz le a Lánchídról a vén Dunára”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mai napra Bereményi Géza Lánchíd című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2020. június 30. |

A biztonságérzet hiányának balladája Bereményi Géza Lánchíd című verse, amelyet Cseh Tamás előadásában sokan ismerhetnek. A szöveg az Új dalok című lemezen szerepelt először, amelyet 1990-ben adtak ki. (Bereményi Géza idén megjelent önéletírásáról ITT írtunk, beleolvasni pedig ITT lehet.)

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

A Lánchíd egy nagy leltár, de tulajdonképpen nem azt veszi számba, hogy mi mindenünk van, hanem, hogy mi mindent vehetnek el tőlünk: a múltunkat, a jövőnket, az emberségünket, az Istenünket. Bereményi szövege arra figyelmeztet, hogy egy percre sem szabad félrenézni, folyamatosan ébernek kell lenni („másodpercenként kell ellenőrizd,/ hogy a tiéd-e még, ami tiéd.”) különben minden odaveszhet egy pillanat alatt, ami fontos.

Bereményi Géza: Az írás legkéjesebb része a titkok kiadása volt - Könyves magazin

Az írás elsőszámú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát - írja a Magyar Copperfield egyik fejezetében. Egy önéletírás esetében fokozottan szükséges önmagunk elfogadása? Nem, valójában minden egyes írásnál, minden műfaj esetében szükséges, hogy önmagunkat el tudjuk fogadni, mint legfőbb személyt. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy az ember igazán szabadon tudjon írni, hogy haladjon a szöveggel, szerkessze és uralja.

Az utolsó versszakban aztán fordul a kocka, a végkifejlet sorai dühös, dacos beletörődéssel veszik tudomásul, hogy a félrenézés kultúrájában semmi sem biztos, még maga a vén Duna vagy a Lánchíd sem.

Bereményi Géza: Lánchíd

Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, 
nézd meg a vén folyót, megvan-e még, 
hisz ma az ember még azt is csudálja, 
hogy el nem vették már rég mindenét, 
nézz csak utána apádnak, anyádnak, 
asszonyod vizsgáld, hogy asszony-e még, 
másodpercenként kell ellenőrizd,
hogy a tiéd-e még, ami tiéd.

Gondosan leltározz éjt nappá téve, 
zsebedbe nyúlj, hogy a pénz ott van-e, 
elvették múltadat és a jövődet,
míg félrenéztél vagy három hete,
és emlékezz volt még egy óvatlan perced, 
engedted magadnak hogy félrenézz,
s már arra ébredtél, hogy nem vagy férfi, 
ember, hogy lehettél ilyen merész?

Volt még egy Istened, egész jó Isten, 
s könnyelmű percedben feledted őt, 
s felnéztél, láttad hogy ő is másé, 
vicceket mesél a gondviselőd.
Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, 
nézd csak a vén folyót, hogy viszi szét 
apádat, hazádat hogyan dobálja,
s maga sem tudja, hogy megvan-e még.

Vagy tudod mi; ne is nézz le a Dunára, 
szemedet féltsed, hátha kisül,
így maradj inkább már, így félrenézve, 
anyátlan, Dunátlan, nemtelenül,
Csakis a, csakis a szemedet őrizd, 
ne is nézz már oda, hátha kisül,
vigyék csak kapkodják, nézz te csak félre, 
s várj másik istenre, aki becsül.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel.A mostani történelemkönyvbe illő napokra Márai Sándor Felelni című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Eső esik. Fölszárad.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mostani esős nyári napokra Radnóti Miklós Eső esik, fölszárad című versét ajánljuk.

...
Nagy

Versterápia: „Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Rainer Maria Rilke A párduc című versét ajánljuk. 

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Szerzőink

...
Simon Eszter

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen.