Versterápia: „Nézz le a Lánchídról a vén Dunára”

Versterápia: „Nézz le a Lánchídról a vén Dunára”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mai napra Bereményi Géza Lánchíd című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2020. június 30. |

A biztonságérzet hiányának balladája Bereményi Géza Lánchíd című verse, amelyet Cseh Tamás előadásában sokan ismerhetnek. A szöveg az Új dalok című lemezen szerepelt először, amelyet 1990-ben adtak ki. (Bereményi Géza idén megjelent önéletírásáról ITT írtunk, beleolvasni pedig ITT lehet.)

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

A Lánchíd egy nagy leltár, de tulajdonképpen nem azt veszi számba, hogy mi mindenünk van, hanem, hogy mi mindent vehetnek el tőlünk: a múltunkat, a jövőnket, az emberségünket, az Istenünket. Bereményi szövege arra figyelmeztet, hogy egy percre sem szabad félrenézni, folyamatosan ébernek kell lenni („másodpercenként kell ellenőrizd,/ hogy a tiéd-e még, ami tiéd.”) különben minden odaveszhet egy pillanat alatt, ami fontos.

Bereményi Géza: Az írás legkéjesebb része a titkok kiadása volt - Könyves magazin

Az írás elsőszámú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát - írja a Magyar Copperfield egyik fejezetében. Egy önéletírás esetében fokozottan szükséges önmagunk elfogadása? Nem, valójában minden egyes írásnál, minden műfaj esetében szükséges, hogy önmagunkat el tudjuk fogadni, mint legfőbb személyt. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy az ember igazán szabadon tudjon írni, hogy haladjon a szöveggel, szerkessze és uralja.

Az utolsó versszakban aztán fordul a kocka, a végkifejlet sorai dühös, dacos beletörődéssel veszik tudomásul, hogy a félrenézés kultúrájában semmi sem biztos, még maga a vén Duna vagy a Lánchíd sem.

Bereményi Géza: Lánchíd

Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, 
nézd meg a vén folyót, megvan-e még, 
hisz ma az ember még azt is csudálja, 
hogy el nem vették már rég mindenét, 
nézz csak utána apádnak, anyádnak, 
asszonyod vizsgáld, hogy asszony-e még, 
másodpercenként kell ellenőrizd,
hogy a tiéd-e még, ami tiéd.

Gondosan leltározz éjt nappá téve, 
zsebedbe nyúlj, hogy a pénz ott van-e, 
elvették múltadat és a jövődet,
míg félrenéztél vagy három hete,
és emlékezz volt még egy óvatlan perced, 
engedted magadnak hogy félrenézz,
s már arra ébredtél, hogy nem vagy férfi, 
ember, hogy lehettél ilyen merész?

Volt még egy Istened, egész jó Isten, 
s könnyelmű percedben feledted őt, 
s felnéztél, láttad hogy ő is másé, 
vicceket mesél a gondviselőd.
Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, 
nézd csak a vén folyót, hogy viszi szét 
apádat, hazádat hogyan dobálja,
s maga sem tudja, hogy megvan-e még.

Vagy tudod mi; ne is nézz le a Dunára, 
szemedet féltsed, hátha kisül,
így maradj inkább már, így félrenézve, 
anyátlan, Dunátlan, nemtelenül,
Csakis a, csakis a szemedet őrizd, 
ne is nézz már oda, hátha kisül,
vigyék csak kapkodják, nézz te csak félre, 
s várj másik istenre, aki becsül.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel.A mostani történelemkönyvbe illő napokra Márai Sándor Felelni című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Eső esik. Fölszárad.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mostani esős nyári napokra Radnóti Miklós Eső esik, fölszárad című versét ajánljuk.

...
Nagy

Versterápia: „Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Rainer Maria Rilke A párduc című versét ajánljuk. 

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Kritika

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

Ha érezted már iszonyú kellemetlenül magad állásinterjún, randin vagy fodrásznál, akkor Fehér Boldizsár második, Nem nagy ügy című novelláskötete neked szól. 

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

...
Sándor Anna

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

...
Ruff Orsolya

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.