Versterápia: „Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.”

Versterápia: „Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mostani történelemkönyvbe illő napokra Márai Sándor Felelni című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2020. június 23. |

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor dönteni kell arról, kik, illetve milyen értékek mellett állunk ki. Hogy hallgatunk-e vagy megszólalunk, hogy elmegyünk-e vagy itt maradunk. Ezekről a végzetes, történelmi pillanatokról szól Márai Sándor verse, a Felelni, amely az igazán fontos kérdésekről és a nagy drámai csendekről is szól. „Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni?”

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

Ezekkel a kérdésekkel Márainak magának is szembe kellett néznie. Az életében több olyan fordulópont is volt, amelyben komoly, nehéz döntéseket kellett meghoznia. A 40-es években maga is a kultrúharc áldozata lett, íróként egyre inkább ellehetetlenült a létezése. A Szabad Nép egy cikkében élete egész munkásságát kártékony irodalomnak minősítette. Utolsó itthon megjelent két kötetét bezúzták. Még időben döntött úgy, hogy elmegy, így kapott útlevelet. A családjával végül 1948 augusztusában hagyta el az országot. Először Svájcba mentek, később Olaszországban telepedtek le. A kommunizmus alatt nem engedte művei kiadását Magyarországon és nem is tért vissza. Útlevelében viszont megőrzött egy gesztenyefa levelet, amely valószínűleg a Mikó utcai otthona előtti fasorból származhatott. 

„Magyar író akartam lenni és otthon, magyarul akartam írni, a nép nyelvén, amelyhez tartozom. De az író, – ha lelkében ellenállt, – a kommunista társadalomban hamarosan eretnekké változott.” 

10 érdekesség a harminc éve elhunyt Márai Sándor életéről - Könyves magazin

Márai Sándor életútja fordulatosabb és kalandosabb volt, mint sok más 20. századi magyar íróé. Kassán született 1900-ban Grosschmid Sándor néven. Egyik első emléke egy trauma volt: látta, ahogy újszülött húga kiesett a dada kezéből és meghalt. Édesanyja ezután kezdte elkényeztetni. Problémás és öntudatos gyerek lett.

Márai Sándor: Felelni

Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező,
s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell,
az egészre. Ki vagyok? Mit akarok?
Ki ellen, kinek érdekében akarok élni?
Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel?
Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?…
És, felelni az egészre: hol tartok?
Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből,
vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket?
Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.
Várják a választ, a csend nagy, drámai.
De ilyenkor megtudod és észreveszed,
hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Versterápia: „Eső esik. Fölszárad.”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mostani esős nyári napokra Radnóti Miklós Eső esik, fölszárad című versét ajánljuk.

...

Versterápia: „Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Rainer Maria Rilke A párduc című versét ajánljuk. 

...

Versterápia: „A félig kinyílt ajtó mögött nem állt senki”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Takács Zsuzsa A félig kinyílt ajtó című versét ajánljuk. 

A hét könyve
Kritika
A háború megrág és kiköp, de van remény az újrakezdésre – Patrick Ryan: Vadgesztenye
A háború megrág és kiköp, de van remény az újrakezdésre – Patrick Ryan: Vadgesztenye

A háború megrág és kiköp, de van remény az újrakezdésre – Patrick Ryan: Vadgesztenye

Patrick Ryan megrendítő regénye, a Vadgesztenye a hét könyve.

Olvass!
...

A nők nem a kedves férfiakat, hanem az apjukat keresik a szerelemben? – Olvass bele Horváth András Dezső új regényébe!

Elég egy tekintet ahhoz, hogy egy régi, kihűlt kapcsolat a semmiből lángra kapjon? Olvass bele!

...

Okostelefon nélkül ma már teljesen elveszettek vagyunk – Olvass bele Ben Lerner regényébe!

A telefon köt össze a munkánkkal, családunkkal, életünkkel, de mit tudunk kezdeni nélküle? Olvass bele!

...

Lehet-e őszintén beszélgetni egy romantikus csalóval? Megérkezett Martina Hefter német könyvdíjas regénye

Olvass bele!

Kiemeltek
...

Borsik Miklós: A neveltetés mint dallamtapadás foglalkoztat

Borsik Miklós mesél A dob nem hangszer című verseskötet tervéről.

...

Veszprémi Szilveszter: Sok terápiás munkám van benne, hogy ne bénítson meg az államapám iránti dühöm

Interjúsorozatban mutatjuk be a Könyvesen a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj shortlisteseit. Most Veszprémi Szilveszter mesél új kötettervétől, alkotásról, társadalmi kérdésekről.

...

„Anya egy szörnyeteg volt, de az én szörnyetegem” [A nő hétszer]

Jeanette Winterson Nem a narancs az egyetlen gyümölcs című regénye egy fiatal lány útkeresését, vallásos anyjával való folyamatos konfrontációit, leszbikus szerelmeit szövi őszinte, fájdalmas, időnként mégis humoros szövegbe.