Turi Tímea: Tatjana válasza Anyegin harmadik levelére
Tudod, nem az zavar, hogy lettek időközben
mindenféle kötöttségeink.
Ha magadba nézel, rájössz, hogy végülis
ragaszkodsz a kötöttségeidhez,
ahogy ragaszkodom hozzájuk én is.
Nem az zavar, hogy volnának bizonyos elképzeléseim
arról, hogy egy légüres térben hogy dőlne egybe,
ami vagyunk.
Nem az, hogy volnának forgatókönyvek
a körülmények kijátszására, illetve
új körülmények létrehozására.
Nem az zavar, hogy tudom:
aki hazudik, az hosszabban pislog,
aki pedig szerelmes, az mindig félrenéz
egy csöppet onnan, ahova nézni szeretne,
és hogy a szerelem mégse hazugság,
a hazugság nem szerelem,
hiába kapcsolódnak néha össze-vissza.
Nem ez zavar: a ragacsos, sűrű szédülés,
és hogy mindketten tudjuk, csak idő kérdése volna
a hétköznapok elharapta düh.
Hogy nem hiszünk az időn kívüli szerelemben,
az időn belül mégis olyan ügyetlenek vagyunk.
Nem ez, nem ez. Hanem, hogy tudom,
akár beteljesül, akár elmarad,
tudod, az zavar, hogy mindegy, mi lesz,
elmúlik a pillanat.