Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, miről is esett szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

sa | 2022. január 06. |

  • Amikor buliban be kell mutatkoznia, azt mondja magáról, biológia tanár, és akkor békén hagyják. Pedig emellett tudománykommunikációs szakember, rádiós és tévés műsorvezető, szerkesztő, fut egy podcastje és ő csinálja az élménybiológia felületet, tartott TED-előadást és kiadott három anatómiai szervszínezőt, amit ő illusztrált. Egyszer azt mondták róla, ő a reneszánsz nő.
  • A szíve mindenkinek körülbelül akkora, mint az ökle. Ez az anatómiai szervszínező kapcsán került elő, amit magyar népi motívumokkal díszítve rajzolt meg. A meglepő párosítás (népi motívumok és emberi szervek) adta az ötletet, hogy a hobbi rajzolásból profi, terápiákon és rehabilitációban is használható színező készüljön.
  • A színezés jótékonyan hat az amigdala nevű agyi régióra, ahol a félelemközpont is van. Ha olyan alkotó tevékenységet csinálunk, amiben elveszítjük az időérzékünket - ez Joósnak a rajzolás, de másnak lehet a színezés, a tánc -, jobb lesz az idegsejtek működése, összességében egészségesebb agyműködést biztosít. Azaz a relaxációs gyakorlatokhoz hasonló eredménye van. Joós felnőttként azért kezdett újra rajzolni, mert egy betegség miatt szüksége volt egy olyan tevékenységre, amiben csak töltődhet.
  • Három könyve jelent meg, az elsőben még nem volt szöveg. A második már integrált szemlélettel készült és a szív, a keringés egészségére koncentrált. Ebben részt vett Joós orvos fivére, aki az integrált szemléletű orvoslás szakértője és a Medicinánál könyve is jelent meg a témában. A harmadik szervszínező a szülés, születés, babavárás témájában készült perinatális szaktanácsadók bevonásával. Tőlük Joós is sokat tanult, például, hogy a fájások során a méhizomzat átszerveződik, hogy ki tudja tolni a gyereket - ennek pedig csak egy következménye a tágulás.
  • Még biológia és környezettan tanár szakos egyetemistaként, a Társulat válogatása után kereste meg Lévai Balázst, aki a zsűri tagja volt, és vele kezdtek közösen tévés munkákon dolgozni. Lediplomázott, de közben szerkesztő és műsorvezető lett belőle. 
  • Nem a tanítás a szuperképessége, hanem jól tud figyelmet felkelteni és ráirányítani bármire - legyen az a gyerekekkel való kapcsolat, egy könyv, a perinatális szaktanácsadók munkája vagy egy rendezvény. Szerinte nem akkor vagyunk a helyünkön, ha jól megizzadunk a munkánkban. Számára az volt felismerés, hogy ha neki valami jól megy, jól érzi magát benne, sőt még fizetni is hajlandóak érte, akkor miért kapaszkodik valami olyanba, amitől hidegrázása van.
  • Húsz éve ott tartott a tudomány, hogy leírtuk a teljes emberi genomot, most újra el kell magyarázni az embereknek, hogy mi az a vakcina. A tudomány hatalmassága Joós szerint megszűnt, és újra igazolnia kell önmagát. Tudománykommunikációs szakemberként látja, hogy az emberek nem ismerik a tudomány módszertanát, ennek viszont az a következménye, hogy nem ismerik fel, ha a tudósnak, aki nem tudja megfogalmazni a véleményét és még bunkó is, igaza van. A tudománykommunikáció fontosságát emeli ki az is, hogy az emberek inkább a megnyerő és szuperül fogalmazó celebeknek vagy politikusoknak hisznek. Joós emiatt is van a tudománykommunikáció és innováció területén.
  • A tanításban ki kellett nőnie azokat a mintákat, hogy a tanár saját magára és nem a gyerekekre figyel. Amikor például bocsánatot kért az osztálytól azért, amit elhibázott, az nehéz volt, de később már ők kértek valamiért bocsánatot. Szerinte a sebezhetőség egy alapvető vezetői szkill.
  • Nagyon fárasztja az öncélú kritizálás. Szerinte vagy kritizálunk, vagy próbálunk változtatni a saját mikrokörnyezetünkben - például a magyar oktatási rendszeren. Lehet a kettőt egyszerre is, de akkor már miért szidjuk. A panaszkodáskultúra egyébként önjutalmazó, kutatási eredmény is van arra, hogy a negativizmus is olyan endorfinokat termel az agyban, ami addiktív: tehát a panaszkodás olyan addiktív, mint a cukor.
Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Joós Andrea: Ami nekünk könnyen megy, ott van a szuperképességünk [Túl a plafonon]

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

...

Joós Andrea népi motívumokkal díszíti a szerveinket [Túl a plafonon]

Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő", aki annyiféle tevékenységet csinál egyszerre, hogy szinte számba venni is nehéz. Ami közös bennük, hogy ezek valamiféleképpen mind a biológiához kapcsolódnak - és izgalmasak!

...

Túl a plafonon: úttörő női hősök az új podcastunk vendégei

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Kiemeltek
...

Mit gondolhatott valójában Bob Dylan, amikor irodalmi Nobel-díjat kapott?

Életrajzírója szerint a kulcs Dylan egyik esszéjében van.

...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

Szerzőink

Simon Eszter
Simon Eszter

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Hírek
...

Bridget Jones halhatatlanná válik: szobrot kap Londonban

...

Meghalt György Péter esztéta

...

Sally Rooney és még 300 aláíró bojkottálja a New York Times-t

...

Kitiltották Amerikából a Nobel-díjas szerzőt

...

Miért olyan nehéz érzésekről beszélni? Finy Petra a szeretet nyomába ered

...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

Olvass!
...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!