Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, miről is esett szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

sa | 2022. január 06. |

  • Amikor buliban be kell mutatkoznia, azt mondja magáról, biológia tanár, és akkor békén hagyják. Pedig emellett tudománykommunikációs szakember, rádiós és tévés műsorvezető, szerkesztő, fut egy podcastje és ő csinálja az élménybiológia felületet, tartott TED-előadást és kiadott három anatómiai szervszínezőt, amit ő illusztrált. Egyszer azt mondták róla, ő a reneszánsz nő.
  • A szíve mindenkinek körülbelül akkora, mint az ökle. Ez az anatómiai szervszínező kapcsán került elő, amit magyar népi motívumokkal díszítve rajzolt meg. A meglepő párosítás (népi motívumok és emberi szervek) adta az ötletet, hogy a hobbi rajzolásból profi, terápiákon és rehabilitációban is használható színező készüljön.
  • A színezés jótékonyan hat az amigdala nevű agyi régióra, ahol a félelemközpont is van. Ha olyan alkotó tevékenységet csinálunk, amiben elveszítjük az időérzékünket - ez Joósnak a rajzolás, de másnak lehet a színezés, a tánc -, jobb lesz az idegsejtek működése, összességében egészségesebb agyműködést biztosít. Azaz a relaxációs gyakorlatokhoz hasonló eredménye van. Joós felnőttként azért kezdett újra rajzolni, mert egy betegség miatt szüksége volt egy olyan tevékenységre, amiben csak töltődhet.
  • Három könyve jelent meg, az elsőben még nem volt szöveg. A második már integrált szemlélettel készült és a szív, a keringés egészségére koncentrált. Ebben részt vett Joós orvos fivére, aki az integrált szemléletű orvoslás szakértője és a Medicinánál könyve is jelent meg a témában. A harmadik szervszínező a szülés, születés, babavárás témájában készült perinatális szaktanácsadók bevonásával. Tőlük Joós is sokat tanult, például, hogy a fájások során a méhizomzat átszerveződik, hogy ki tudja tolni a gyereket - ennek pedig csak egy következménye a tágulás.
  • Még biológia és környezettan tanár szakos egyetemistaként, a Társulat válogatása után kereste meg Lévai Balázst, aki a zsűri tagja volt, és vele kezdtek közösen tévés munkákon dolgozni. Lediplomázott, de közben szerkesztő és műsorvezető lett belőle. 
  • Nem a tanítás a szuperképessége, hanem jól tud figyelmet felkelteni és ráirányítani bármire - legyen az a gyerekekkel való kapcsolat, egy könyv, a perinatális szaktanácsadók munkája vagy egy rendezvény. Szerinte nem akkor vagyunk a helyünkön, ha jól megizzadunk a munkánkban. Számára az volt felismerés, hogy ha neki valami jól megy, jól érzi magát benne, sőt még fizetni is hajlandóak érte, akkor miért kapaszkodik valami olyanba, amitől hidegrázása van.
  • Húsz éve ott tartott a tudomány, hogy leírtuk a teljes emberi genomot, most újra el kell magyarázni az embereknek, hogy mi az a vakcina. A tudomány hatalmassága Joós szerint megszűnt, és újra igazolnia kell önmagát. Tudománykommunikációs szakemberként látja, hogy az emberek nem ismerik a tudomány módszertanát, ennek viszont az a következménye, hogy nem ismerik fel, ha a tudósnak, aki nem tudja megfogalmazni a véleményét és még bunkó is, igaza van. A tudománykommunikáció fontosságát emeli ki az is, hogy az emberek inkább a megnyerő és szuperül fogalmazó celebeknek vagy politikusoknak hisznek. Joós emiatt is van a tudománykommunikáció és innováció területén.
  • A tanításban ki kellett nőnie azokat a mintákat, hogy a tanár saját magára és nem a gyerekekre figyel. Amikor például bocsánatot kért az osztálytól azért, amit elhibázott, az nehéz volt, de később már ők kértek valamiért bocsánatot. Szerinte a sebezhetőség egy alapvető vezetői szkill.
  • Nagyon fárasztja az öncélú kritizálás. Szerinte vagy kritizálunk, vagy próbálunk változtatni a saját mikrokörnyezetünkben - például a magyar oktatási rendszeren. Lehet a kettőt egyszerre is, de akkor már miért szidjuk. A panaszkodáskultúra egyébként önjutalmazó, kutatási eredmény is van arra, hogy a negativizmus is olyan endorfinokat termel az agyban, ami addiktív: tehát a panaszkodás olyan addiktív, mint a cukor.
Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Joós Andrea: Ami nekünk könnyen megy, ott van a szuperképességünk [Túl a plafonon]

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

...

Joós Andrea népi motívumokkal díszíti a szerveinket [Túl a plafonon]

Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő", aki annyiféle tevékenységet csinál egyszerre, hogy szinte számba venni is nehéz. Ami közös bennük, hogy ezek valamiféleképpen mind a biológiához kapcsolódnak - és izgalmasak!

...

Túl a plafonon: úttörő női hősök az új podcastunk vendégei

Egy ideális világban az ember eredményeit nem befolyásolja a neme. Egy ideális világban a kislányok és kisfiúk találkoznak női hősökkel is, akiktől tanulnak emberségről, szakmaiságról. A Delonghi és a Könyves Magazin közös, Túl a plafonon című podcastsorozatában ilyen példaképekkel beszélgetünk: nőkkel, akik úttörők lettek egy korántsem ideális világban. Aztán könyvet írtak belőle.

...

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

...

Závada Péter: Minden az Énről szól, az összes kütyünk neve is

...

Kustos Júlia: Ez a kötet hangos kiabálás

A hét könyve
Kritika
"Istenről és Édesanyáról vagy jót vagy semmit" – Ongjerth Hanna: Fecskefészek
200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Igen nagy változások történtek az angolszász irodalomban, és talán sose lesz ugyanolyan, mint az 1800-as években.

Kiemeltek
...

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Hallgassátok meg az íróval készített podcastünket!

...

Edgar Allan Poe időutazó volt? Három történet, ami biztosan meggyőz majd

Egy jó író nemcsak a történetekhez és az emberekhez ért, hanem a jósláshoz is.

...

Botrány a könyvpiacon: Átverte-e az olvasókat A tenger útja szerzője?

Tovább gyűrűzik a hazugsággal vádolt életrajzító ügye.

Egy méter vintage könyvet szeretnék, sárgában – Amikor a könyvespolc csak díszlet

Egy méter vintage könyvet szeretnék, sárgában – Amikor a könyvespolc csak díszlet

Mutasd a könyvespolcod, megmondom, ki vagy! Ja, nem.

Szerzőink

Valuska László
Valuska László

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

chk
chk

Így dolgozott kémregényein John le Carré, aki maga is kém volt

Hírek
...

Kristin Hannah Fülemüle című bestsellere filmen is érkezik

...

Nádas Péter egy több száz éves német rend tagja lett

...

Macska a széken, teknős a könyvespolc alatt – Szerinted jó ötlet az állatos könyvesbolt?

...

A Normális emberek sztárjával készül új Jane Austen-feldolgozás

Olvass!
...

Semmiről nem fogsz lemaradni, ha megtanulsz helyesen élni - Olvass bele Tapasztó Orsi önismereti könyvében

Az önismeret nemcsak egy újabb feladat a teendőid között, hanem az út egy teljesebb, egészségesebb élethez. Olvass bele!

...

A megfojtott pap a kőbányai templom előtt ül: olvass bele N. Nagy Zoltán új krimijébe!

Egy kegyetlen elkövető, egy nyugdíjba készülő nyomozó és egy kőbányai templom. 

...

Hogy illik viselkedni túszejtés esetén? – Olvass bele Fredrik Backman regényébe!

A hisztiző túszok vagy a rendőrkézre kerülés a rosszabb?