Kordos Szabolcstól nem áll távol a kutatás, és szereti olyan történetekbe beleásni magát, ahol az épület - legyen az étterem vagy luxushotel - csupán egy helyszín, mert a szerző valójában
a terek mögött meghúzódó emberi történetekre kíváncsi.
A Hungary-könyvsorozat után most a budapesti épületek kulisszái mögé kalauzolja az olvasót, különleges emberi sorsokat mutat meg, akik nélkül ma Budapest talán egészen máshogy festene.
A szerzőt régóta foglalkoztatták a Palotanegyed épületei, ezért amikor maga is odaköltözött, alaposan feltérképezte a környező lakóházakat, de különösen azok foglalkoztatták, amiken keresztül kirajzolódik a múlt egy-egy érdekes darabja. Korábbi könyveiben névtelenül beszélgetett az interjúalanyokkal, az új kötetben viszont nemcsak szakértők szólalnak meg, hanem azok is, akik még kapcsolatban állnak a múlttal. “Most egy egész várost kellett kifaggatnom” - mondta Kordos Szabolcs a könyv szerdai bemutatóján, majd hozzátette, hogy amióta jobban megismerte a várost, egészen máshogy sétál Budapest utcáin, és a szerző célja, hogy a kötet elolvasása után az ismerős épületekre ne csak egyszerű lakóházakként tekintsünk.
Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!
A gazdagon illusztrált kötetre gondolhatunk akár ismeretterjesztő könyvként is, a szerző azt mondta: “Talán ijesztően hangzik, de nem kell félni tőle. Egyre többen vágyunk rá, hogy szórakozás közben valami újdonságot kapjunk. Engem a valóság érdekelt, ezek a történetek pedig bár mesének tűnnek, mégis igazak”.
Az Egy város titkai - Budapesti legendák - Legendás budapestiek valóban olyan, mintha egy színes albumot tartanánk a kezünkben, amit bárhol felcsaphatunk, és új megvilágításba helyezi a várost. A rövid fejezetek nem kapcsolódnak egymáshoz, így bármikor lehet kapcsolódni a könyvhöz, már csak azért is, mert a lebilincselő történetek - ahogy a szerző is mondta - mind igazak. Ezek közül mutatunk most hármat:
Móricz Zsigmond reggelente a Fővám téri erkélyéről figyelte az ébredező várost
A Fővám tér ma is a város egyik csomópontja, kora reggeltől nagy a sürgés-forgás a Vásárcsarnok körül. Móricz Zsigmond is a Fővám tér 2-3. szám alatt, a negyedik emeletről figyelte, hogyan ébredezik a város. Az író sosem szerette igazán Pestet, mindig Budára vágyott, 1926-ban mégis beköltözött második felesége patinás, ötszobás lakásába. Móricz a Búzakalász című darab próbáin találkozott Simonyi Máriával, ahol egymásba habarodtak, erről viszont az író felesége is értesült, aki a hír hallatán megmérgezte magát. Móricz ezután három lányával beköltözött a színésznő panorámás lakásába, a negyedik emeleti dolgozószobában írta a Rokonokat, a Légy jó mindhalálig és a Nem élhetek muszikaszó nélkül című regényeit.
A Palotanegyedben rendelt az a fül-orr-gégész, aki a Titanic sebesültjeit ápolta
A Titanic magyar hőse, dr. Lengyel Árpád, a hajókatasztrófa megpróbáltatásait egészen a Rákóczi út 11-ig cipelte magával, de sosem tudott megszabadulni a tengerentúli tragédia emlékétől. Kordos Szabolcs az egykori fül-orr-gégész unokájával, dr. Reich Mártával beszélgetett a Palotanegyed és a Titanic kapcsolatáról. Lengyel doktor 1912-ben kihajózott Fiuméből és New York felé vette az irányt. Az orvos a Carpathia fedélzetén dolgozott, ami európai kivándorlókat vitt New Yorkba, amikor egy reggel azzal ébresztették, hogy süllyed a Titanic. Ő volt az egyetlen olyan orvos a hajón, aki tudta, hogyan kell elsősegélyt nyújtani, így miután a Carpathia a Titanic segítségére sietett, dr. Lengyel Árpád látta el a katasztrófa túlélőit. Miután a Carpathia visszatért, az orvos többé nem szállt hajóra, élete hátralévő részében pedig megállíthatatlanul dolgozott a Rákóczi úti rendelőben, unokája szerint azért, mert sosem tudta feldolgozni, amit a Titanicon látott.
A Tichy család hetven éve mossa a budapesti elit szennyesét
A Bródy Sándor utca 22-es szám alatt ma is működik az a ruhatisztító, ahol Gobbi Hilda szájában cigarettával várta, hogy kimossák a fellépőruháit. A Tichy család több, mint fél évszázad óta a Palotanegyedben tisztítja a ruhákat, sőt a második világháború alatt zsidókat bújtattak a tisztítóban. Ide járt Kádár János és Antall József, sőt az argentin operaénekes, José Cura is megfordult már a szalonban.