Thoreau már 170 éve rámutatott, hogy a civilizációval pusztítjuk a természetet ahelyett, hogy igazodnánk hozzá

Thoreau már 170 éve rámutatott, hogy a civilizációval pusztítjuk a természetet ahelyett, hogy igazodnánk hozzá

Százhatvan éve, 1862. május 6-án halt meg Henry David Thoreau amerikai költő, író, filozófus, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója. Munkásságát Tolsztoj, Martin Luther King és Gandhi is tisztelte.

sa | 2022. május 06. |

1817. július 12-én született a Massachusetts állambeli Concordban. Felsőfokú tanulmányait a Harvard Főiskolán végezte, ahol retorikát, filozófiát, matematikát és természettudományokat hallgatott. 1838-ban testvérével, Johnnal nyelvtan-iskolát nyitottak szülővárosukban, diákjaiknak az intézményi oktatás keretein túllépve a természetben tett sétákkal és megfigyelésekkel, helyi műhelyek és üzletek felkeresésével igyekeztek praktikus ismereteket átadni. Az iskola 1842-ben szűnt meg, miután John meghalt.

Thoreau a szintén Concordban élő filozófus, Ralph Waldo Emerson biztatására kezdett el írni. Emerson révén olyan írókkal és gondolkodókkal barátkozhatott össze, mint Ellery Channing, Margaret Fuller vagy A skarlát betű szerzője, Nathaniel Hawthorne; a társasághoz kapcsolódó The Dial című folyóiratban jelentek meg első versei és esszéi.

Thoreau 1845. július 4-én, a függetlenség napján beköltözött az Emerson Walden-tó melletti birtokán saját maga által épített házba, ahol több mint két évig élt. A vadonban töltött időszak alatt született az amerikai természetirodalom egyik legismertebb alkotása, az 1854-ben megjelent Walden. Ebben a videóban megnézheted a házat, és a közeli erdőt is:

Thoreau erdei kunyhójában belőlünk is környezetvédő válna (videó)

Igazi vadromantikus környezetben élt az amerikai író és tulajdonképpen az első környezetvédő, Henry David Thoreau. A Lithub megosztott egy videót, amivel mi is bebarangolhatjuk a környéket, ami a Walden című művet inspirálta, és ellátogathatunk a házikóba is, amiben Thoreau évekig élt.

Tovább olvasok

Munkájára Rousseau mellett a német Alexander von Humboldt volt jelentős hatással, aki írásaiban összekapcsolta a tudományt a költészettel. Thoreau tézise szerint 

a civilizáció ahelyett, hogy igazodna a természethez, pusztítja azt, megfosztva ezzel önmagát nemcsak környezete, de saját létezése megértésétől is.

Kísérlete a kivonulásra a társadalomból sem tekinthető öncélúnak, nem az életnek hátat fordító szemléletből adódott, sokkal inkább - ahogy több értelmezője is megjegyezte -, olyan "csendes háború" volt, amelyet egy elnyomó állam és az elembertelenítő társadalmi viszonyok ellen vívott. Kiköltözése a Walden-tóhoz olyan cselekedetként érthető, amelyet a saját emberi mivoltától, az egymástól, az értelmes munkától és a természettől egyaránt elidegenítő gazdasági és politikai rendszerektől való függetlenség érdekében hajtott végre.

1849-ben jelent meg a Polgári engedetlenség iránti kötelességről című, máig sokat idézett esszéje. Thoreau szerint az állam nem természeti hatalomként uralkodik az emberen, s fizikai hatalmat csakis akkor képes gyakorolni, ha mentálisan alárendeli magát neki az ember. Éppen ezért van mód az állammal szembeni hathatós szembenállásra. Hiába él valaki akár demokratikus, úgymond szabad országban:

ha ez az ország kizsákmányoló és háborúzik, akkor az egyén már nem szabad.

Ahogy írja, az állampolgár önmaga hajcsáraként, anyagi javak szerzésének szentelve az életét megerősíti az államot, hogy az megvédje őt, aláveti magát az erős államnak, amely aztán igazságtalan tetteket követ el.

Elsősorban nem a társadalom, hanem az egyén személyes, lelki reformjának a lehetősége foglalkoztatta, pontosabban szólva: az egyén felől képzelte el a társadalom megváltoztatását, nem pedig fordítva. Írásának ereje is talán innen származtatható,

Thoreau pozíciójából a köz ügyeivel való foglalkozás elsősorban az állampolgár erkölcsi kötelessége.

A teljesebb élethez és önmegismeréshez szerinte puritán életmódra, gyakori magányos szemlélődésre és művelődésre, kétkezi munkára, és mindenekelőtt rendszeres és hosszú, a természetben tett sétákra van szükség.

Érdeklődése 1851-től egyre inkább a természetrajz felé fordult. Botanikát olvasott, a természetben tett megfigyeléseit pedig lejegyezte naplójába, ezek közül jónéhányra - például a különböző madárfajok vonulási idejéről - csak száz évvel később, a kibontakozó környezeti mozgalmak idején kezdtek komolyabb figyelmet fordítani. Természetszerető életének és munkáinak jelentős szerepe volt abban, hogy 1890-ben - sok évvel halála után - megalapították az Egyesült Államok második nemzeti parkját, a Yosemite Nemzeti Parkot.

A hosszabb ideje tuberkulózisban szenvedő író 1859-ben egy éjszakai kiránduláson viharba keveredett, megfázott és már nem tudott felépülni. Élete hátralévő éveiben egészségi állapota folyamatosan romlott, ágyban fekvő betegként kéziratai szerkesztésével foglalkozott, leveleket és naplót írt. Thoreau 1862. május 6-án, negyvennégy évesen halt meg.

Halálát követően a politikai aktivista Emma Goldman már nagyszerű amerikai anarchistaként hivatkozott rá, ugyanakkor írásait sokat forgatták a késő viktoriánus korszak brit szocialista mozgalmaiban is. Tolsztoj véleménye szerint először Thoreau mondta ki a polgári engedetlenségről írt esszéjében, hogy az emberi méltósággal összeférhetetlen a törvényesített gyilkosság és erőszak intézményét, azaz az államot szolgálni. Az erőszakmentességet hirdető Mahátma Gandhira is mélyen hatott a Thoreau-szöveg, kitüntetett helyen szerepeltette a követői számára összeállított olvasmánylistán. Az amerikai polgárjogi mozgalom jelképes alakja, Martin Luther King a szöveg legfontosabb mondanivalójának a társadalmi felelősségvállalás részeként értett polgári ellenállást tartotta, miszerint 

"a gonosszal való együtt nem működés legalább annyira erkölcsi kötelességünk, mint a jóval való együttműködés".

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Thoreau erdei kunyhójában belőlünk is környezetvédő válna (videó)

Igazi vadromantikus környezetben élt az amerikai író és tulajdonképpen az első környezetvédő, Henry David Thoreau. A Lithub megosztott egy videót, amivel mi is bebarangolhatjuk a környéket, ami a Walden című művet inspirálta, és ellátogathatunk a házikóba is, amiben Thoreau évekig élt.

...
Nagy

Itt a tavasz: ezekkel az erdei fantasykkel hangolódj a lombfakadásra!

Az erdő ott van a történeteinkben, a dalainkban ősidőktől fogva: egyszerre lélegzetelállító és misztikus, baljós és veszélyes. Olyan fantasyket ajánlunk, amikben az erdő fontos tényező.

...
Beleolvasó

A Jövő Minisztériumában a tömeggyilkos hőhullám csak a kezdet

Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről