Vasárnap nagy nap lesz, és teljesen érthető, ha már mindenki tűkön ül a választások eredménye miatt, de ennek ellenére – vagy éppen ezért – a szórakozásra is érdemes időt szánni. Április 11-én este 8-tól a margitszigeti Kristályban a költészeté lesz a főszerep: nemcsak sok jó vers hangzik majd el, hanem népszerű slammerek és rapperek is színesítik a programot. Mutatjuk, hogyan készülnek a fellépők, a cikkünk végén pedig kedvenc verseiket is megosztják.
A nagyszínpadon Simon Márton válogatott slamjeiből hallhatunk, majd Peer Krisztián verseiből olvas fel, utána pedig Glsch x DDT robbantják fel a színpadot. A kettő között a Könyves Magazin Színpadon a fesztiválon korábban bemutatkozó szerzők, Seres Lili Hanna, Szabó Imola Julianna, Terék Anna, Vajna Ádám olvasnak fel, a Hajó színpadon pedig a Nincs online folyóirat szerzői olvassák fel verseiket. Részletek itt.
„Magyarország legköltőibb rapperei”
A nagyszínpadot Simon Márton szerzői estje, illetve Peer Krisztián felolvasása után a GLSCH x DDT formáció, illetve vendégeik fogják megtölteni: fellép Basch Peti, Gege, Doktor Monoton és Pion István is. „Lesznek zajok, beatek, kütyük, hangszerek, (…) dolgok, amiket szeretünk, és csinálni is szeretünk” – harangozta be a koncertet Gergály Norbert, azaz glsch, aki azt is elárulta, hogy az első meghatározó versélmény számára József Attila Mamája volt általános iskolában.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Azért gyertek el, mert Magyarország legköltőibb rapperei és legrappesebb költői fognak előadni… meg én” – ajánlotta a programot Basch Peti slammer.
Az izgalmas csapat este 10-kor kezd, előtte viszont a Könyves Magazin Színpad és a Hajó is készül felolvasásokkal: többek között Seres Lili Hanna, Terék Anna és Vajna Ádám mutatnak részletet új köteteikből, és a Nincs online folyóirat fiatal szerzői is bemutatkoznak.
Mivel készülnek a fellépők?
„Felszabadult szórakozással” – jelentette ki Vajna Ádám, akinek elmondása szerint elég sok jelenése lesz aznap – nem mellesleg a Margón mutatják be első regényét is. „Az esti költészetnapi programra viszont már túlleszek mindenen, a másnapi választásra pedig még igyekszem nem gondolni, szóval ünnepeljünk, én azt mondom.
Az új regényből fogok hozni versbetétet” – árulta el.
Seres Lili Hanna és Terék Anna szintén új könyveikből adnak majd ízelítőt. „A kötet alapkoncepciója, hogy bemutassa Vajdaság száz évét, egy család történetén keresztül, melyet hat személy hangján, versekben írtam meg” – mesélte Terék a Jégről, amit a hét könyvének választottunk.
A Nincs folyóirat programjában lép színpadra Martzy Réka, aki elárulta, hogy szeptemberben érkezik az első kötete, a Margó közönsége tehát ennek anyagába kaphat betekintést.
A versek főleg a nővé avatódás, illetve a transzgenerációs örökség témáit járják körül.
„Nyelvileg kísérletező szövegek, egyszerre építkeznek folklór elemekből, ima imitációkból és hétköznapi, nyers formákból” – mondta a szerző.
De miért jó verset olvasni?
Bár a versek hosszú idő óta jelentenek sokaknak mentsvárat a nehéz pillanatokban, vagy éppen segítenek megfogalmazni a bonyolult érzéseinket, azért ne menjünk el amellett, hogy vannak jó páran, akik nem találnak olyan könnyen utat a lírához. Nekik is üzentek a költők.
A versolvasás kiránt a világból, amiben pörgünk, egy másik világban találod magad, ahol lelassulsz” – mondta Seres Lili Hanna.
„Az elméd kap egy csavart, de mindezt csak azért, hogy a saját mindennapi, belső és külső világodra nézhess máshogy” – tette hozzá.
Terék Anna szerint azáltal, hogy a vers velősebb, mint a próza, segít jobban kapcsolódni azokhoz az érzelmeinkhez vagy hangulatainkhoz, amelyeket nehezen tudunk szavakba önteni. „Számomra a költészet olvasóként és szerzőként is pont abban segít, hogy egy adott érzelemben, élethelyzetben ne érezzem magam egyedül” – fogalmazott.
Martzy Rékának a lírában a találkozás élménye a legjobb.
„Versolvasáskor találkozunk nyelvvel, érzetekkel, érzelmekkel, valami beláthatatlan kollektívvel és húsbavágóan individuálissal. És persze vannak új, régi és újra találkozások, amikhez mindig máshogy viszonyulunk” – mondta.
Ami Vajna Ádámot illeti, az ő szemében „a vers végeredményben az emberi nyelv kísérleti laboratóriuma, ahol bármit ki lehet próbálni, és ahol mindenkinek mindent szabad, szerzőnek és olvasónak egyaránt”. Ráadásul aki lírát olvas, annak szerinte sokkal bensőségesebb viszonya alakulhat ki ahhoz a nyelvhez, amin a verset olvassa.
Nem lehet úgy költőkkel költészetről beszélgetni, hogy ne faggassa ki őket az ember a személyes kedvenceikről, ezért erre a két kérdésre mindannyiuk válaszát mutatjuk – hátha többen kedvet kapnak a versolvasáshoz:
Ha valaki nem nagy versrajongó, de ma mégis elolvas egyet, akkor melyik legyen az?
Martzy Réka:
Hervay Gizellától ajánlanám a Zuhanások című kötetet.
Seres Lili Hanna:
Rakovszky Zsuzsa A hang című verse, ami az új kötetén kívül a Literán is olvasható. Ha ezt olvasod, kedves olvasó, mindenképp kattints a linkre, olvasd el a harmadik verset és hagyd, hogy ledöbbentsen, fejbe üssön, felemeljen.
Terék Anna:
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Vajna Ádám:
Legyen valami elsőre szokatlan, legyen Tolnai Ottó Nem könnyű című verse, és legyen, hogy az olvasó felül a lágyan hullámzó szöveg hátára, ellazítja végtagjait és csak engedi, hogy vigye, vigye a szöveg, amerre viszi.
Mi az aktuális kedvenced?
Martzy Réka:
Kiss Annától A kék ecsetet mosd ki az esőben.
Seres Lili Hanna:
A fent ajánlott óriási vers, amely Rakovszky Délutáni éjszaka című kötetében jelent meg tavaly. Ajánlom az egész kötetet, elmélyülős, többször olvasós könyv korunk egyik legnagyobb élő költőjétől. Szóval érdemes.
Terék Anna:
Nemes Nagy Ágnes: Istenről
Vajna Ádám:
Az első Nádasdy Ádám-versem, még egyetemistaként olvastam először, A lépcsős utcán lefelé.
Fotók: A szerzők Facebook-oldalai
