A csábítás művészete valószínűleg egyidős az emberiséggel, nem csoda, ha az irodalmi ábrázolásokban is lépten-nyomon csábítókba botlunk. Don Juan neve a századok során a szerelmi szédelgő szinonímája lett, Casanova szerelmi kalandjaival pedig könyvtárnyi regény foglalkozik. A fikciós utódoknak pedig se szeri, se száma.
„Ejh, a leány mind egyforma. Mindeniknek van szíve, csak kulcsot kell találni hozzá” – közölte fellengzősen a Jókai-klasszikusban Kárpáthy Abellino, aki fogadást kötött arra, hogy elcsavarja a szépséges Mayer Fanny fejét. Ahogy a Veszedelmes viszonyok Valmont márkija is fogadásból akarta elcsábítani az erényes Tourvelnét. De mi mozgatja valójában a csábítókat, egyáltalán kik ők, és olvasóként miért nem tudunk ellenállni nekik? Ruff Orsolya és Szeder Kata új irodalmi sorozatot indít az ISON-ban KultúrFlipper címen, ahol szeptemberben a született csábítókról mesélnek majd, belehelyezve őket egy nagy kultúrtörténeti mátrixba. Ehhez ajánlunk olvasnivalókat.
Pierre Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok
Valmont márki és Merteuil márkiné fondorlatos manipulációi egyértelműen az ártatlanokat veszik célba. Például az erényes Tourvelnét, akit a márki fogadásból kezd ostromolni – ha ugyanis Valmont sikerrel jár, akkor Merteuil márkiné hajlandó vele tölteni egy éjszakát. De nem menekül a ragadozó páros karmai közül a kolostort nemrég maga mögött hagyó fiatal Cécile sem, akit Merteuil márkiné egykori szeretője kíván feleségül venni. Számító és piszkos játszma veszi tehát kezdetét, amelyben a szálakat a háttérből mozgató felek következetesen tartják magukat a mondáshoz, miszerint szerelemben és háborúban mindent lehet.
Ian Fleming: Casino Royale
„A szerencsét nem félni, hanem szeretni kell. Bond úgy képzelte el magának, mint egy nőt: vagy gyöngéd szavakkal árasztja el, vagy brutálisan teszi tönkre, de sose hízeleg vagy könyörög neki.” James Bond egy korszak archetípusa volt, mégpedig a kiismerhetetlen titkosügynöké, aki két világmegmentés között elcsavarja a világ legszebb nőinek a fejét. Ian Fleming híres karaktere az 1953-es Casino Royale-ban bukkant fel először, és későbbi népszerűségét az adaptációknak, nem utolsósorban pedig a figurát életre keltő színészeknek (is) köszönhette, hiszen az akciók közti pihenőidőben olyan szupersztárok kortyolgatták James Bondként a martinit, mint Sean Connery vagy épp Pierce Brosnan.
Guy de Maupassant: Szépfiú
Georges Duroy igazi szerencselovag. Se jó származása, se műveltsége, se tehetsége nincs igazából semmihez, viszont roppant fess és pont kellemesen fiatal ahhoz, hogy külleme révén érjen el sikereket. A vidéki gyerekkor, majd némi algériai katonáskodás után üres zsebbel érkezik az 1880-as évek Párizsába, de egy szerencsés véletlen folytán egyik napról a másikra bekerül egy közéleti napilap szerkesztőségébe, majd pedig a szalonok világába. Hamar felismeri, hogy vonzó külseje révén nemcsak izgalmas szerelmi kalandokba bonyolódhat, de mindez karrierjének is markáns löketet adhat.
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Elizabeth Bennet és Mr. Darcy története valóságos szerelmi toposz lett a regény megjelenése óta eltelt bő kétszáz évben. A sokszor lányregényként beskatulyázott Büszkeség és balítélet sokkal több egy „hogyan fogjunk férjet” tanmesénél – valójában egy sokrétegű, rengeteg humorral és társadalomkritikával átitatott történet, amely nemcsak előítéletességből ad kijózanító leckét, de szikár képet fest a párválasztás és a házasság természetéről is. Mr. Darcy mellett a másik férfi főhős, Mr. Wickham neve is fogalommá vált – utóbbinak köszönhetően ráadásul a megtévesztés és a csábítás módszertanából is kapunk némi ízelítőt, igaz, a buktatókat még ő sem kerülheti el.
Helen Fielding: Bridget Jones naplója
Bridget Jones újévkor szentül megfogadja, hogy nem kezd obligófóbiásokkal, barátnős vagy nős férfiakkal, és érzelmi lejmistákkal. Legfeljebb ehhez képest meglepő, hogy az első adandó alkalommal bedől a főnöke, Daniel Cleaver minden trükkjének és érzelmi furmányának, de hát az vesse rá az első követ, akit még nem hagytak magára nyuszijelmezben egy „rosszfélék és vikáriusok” bulin! Helen Fielding szingli hősnője mindenesetre a kötet megjelenése után hamar popkulturális ikon lett, népszerűsége pedig az évek alatt sem látszik kopni, amit mi sem bizonyít jobban, mint a jelenleg is készülő negyedik BJ-film, amelyben Bridgetnek immáron kétgyerekes anyaként kell kiigazodnia a csábítás útvesztőiben.
