Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Huszonöt éve jelent meg először a Bridget Jones naplója, és húsz éve mutatták be az azonos című filmet, az évforduló eseményjellegét pedig mi sem mutatja jobban, minthogy Nagy-Britanniában bővített kiadásban újra megjelenik a kötet (100 oldalnyi extra tartalommal Helen Fieldingtől), a BBC pedig karácsony előtt mutatta be a Being Bridget Jones című dokumentumfilmet, amelyben az író ismerősein kívül – akik közül sokan inspirálták a könyv karaktereit – megszólalnak az adaptáció sztárjai is. De mit tudott ez a könyv akkor, és hogyan öregedett az elmúlt negyedszázadban? Újraolvastuk az első Bridget Jonest és most elmondjuk.

Ruff Orsolya | 2021. január 04. |

Az alapsztori eléggé ismert: Helen Fielding 1995-ban kezdte el publikálni a harmincas éveiben járó londoni Bridget kalandjait a The Independentben, a cikksorozat pedig olyan népszerű lett, hogy a rákövetkező évben kijött a könyv, ami őrületes bestseller volt mindenütt, a sikert pedig csak megfejelte a 2001-es adaptáció. De mi történt azonkívül, hogy a fiatal nők egy része úgy érezte, végre valaki hangot ad nekik is, és már nem kell szégyellniük, ha a harmincon túl nem lettek még pöffeszkedő családosok? Először is egy új zsáner alapjai teremtődtek meg hirtelen, ez volt a chick-lit, Bridget Jones naplója pedig hasonló, női központú regények százait inspirálta később. Az angol megnevezést talán csajregénynek lehetne fordítani, de érdemes elolvasni a témában Séllei Nóra értekezését, amelyben az irodalomtörténész szingliregényként definiálja a műfajt. Maga a kifejezés is erősen popkulturális asszociációkat ébreszt, holott a Bridget Jones alapja a ma már egyik legangolabb klasszikusnak tekintett Büszkeség és balítélet – bár azt Séllei is megjegyzi, hogy „az austeni regénynek a magaskultúrában elfoglalt státusa közel sem volt mindig ennyire egyértelmű”. Mindenesetre Fielding tudatosan hajaz Elizabeth Bennet és Mr. Darcy románcára, amit hol finomabban, hol egészen egyértelműen tol az olvasók arcába.

Helen Fielding
Bridget Jones naplója
Ford.: Sóvágó Katalin, Európa, 2013, 340 oldal
-

Huszonöt évvel az eredeti megjelenés után mindenesetre érdekes időutazás újraolvasni a könyvet. Bridget még a digitális őskorban próbálta megtalálni az igazit, ami megkímélte attól, hogy kétségbeesésében vagy egy borgőzösebb buli után a közösségi felületeken csináljon hülyét magából. Helyette marad az offline világ, ahol az 1471 hívogatásával próbálja kitalálni, ki kereste utoljára a vonalas telefonján, a főnökkel az ósdi céges csetvonalon flörtöl, ha pedig nem tud megnézni valamit a tévében, akkor kénytelen azt videóval rögzíteni (már ha kezelni tudja – spoiler: nem tudja). Bridget messze van még a zero waste-hívő, egészség- és öntudatos 21. századi sorstársaktól, és nap mint nap leltárszerűen számba veszi, hogyan pusztítja magát: a saját testsúlya megszállottja, ez viszont nem tartja vissza attól, hogy időről időre magába tömjön és döntsön mindent, ami a keze ügyébe kerül. Hedonizmusa egyszerre nyomasztó és felszabadító.

-

„Ó, miért vagyok én oly bájtalan? Miért? Még egy poszméhes zoknit viselő férfi is borzalmasnak tart. Gyűlölöm az újévet! Mindenkit gyűlölök! Kivéve Daniel Cleavert. Na, mindenesetre maradt itt karácsonyról a fésülködőasztalon egy akkora Cadbury tejcsoki, mint egy vendégoldal, és egy vicces gin-tonik miniüveg. Be fogom kebelezni őket, és bagózni fogok.”

Miközben Bridget folyamatosan szorong a külvilág reakcióin (és azon, hogy magányos vénlányként fogja végezni), történik valami nagyon fontos is: egy olyan emberi közösséget épít maga köré, amelynek tagjai minden körülmények között összetartják akkor is, ha épp darabokra akarna hullani. A baráti társasága egy szoros érzelmi védőhálót képez, és nincs az a Daniel Cleaver-i szemétkedés, amit ne tudnának ők így együtt kompenzálni:

„Tudom, hogy valamennyien lelkibetegek, magányosak, tökéletesen diszfunkcionálisak vagyunk, és az egészet telefonon intézzük – suttogta érzelmesen Tom –,

de ez akkor is olyan kicsit, mint egy család, hát nem?”

Bridget Jones hiába lett azonban minden szingli ősanyja, egy bulista-hedonista 20. századi ikon, lelke mélyén valójában másra sem vágyik, minthogy végre lehorgonyozzon valaki mellett. A boldogság legnagyobb gátja viszont sok esetben épp saját maga. Ami huszonöt év távlatából a leginkább feltűnik és felróható neki, az épp ez a kishitűsége. Önmagát nem érzi elég értékesnek/érdekesnek/izgalmasnak ahhoz, hogy egy férfi önmagáért szeresse, ezért Daniel Cleaverrel vagy Mark Darcyval összefutva mindig kicsit másnak (kicsit okosabbnak, tájékozottabbnak, vékonyabbnak, kifinomultabbnak stb.) próbálja mutatni magát.

Borzalmas belső bizonytalanságról árulkodnak a naplóbejegyzései, amit a humoros hangvétel sokszor elmos, elmaszatol,

de attól az még nagyon is ott van a sorok között.

-

Bridget könyvbeli ellentétpárja amúgy fura mód nem más, mint a saját anyja, Mrs. Pam Jones, aki több évtizednyi házasságot felrúgva, a háziasszonyi szerepből kibújva és mások érzelmein átgázolva igyekszik megvalósítani önmagát – teljes erőbedobással flörtöl és kezd erősen megkérdőjelezhető tévés karrierbe. Mrs. Jones kitérője ugyanakkor egy magába visszaforduló körként írható le, nem vezet sehová, hiszen a csaló Julio lekapcsolása és kiiktatása után ugyanúgy visszatér a szűretlen mártások és az újévi currys pulyka imbiszek világába, mintha mi sem történt volna. Helen Fielding regényében változatos női sorsok villannak fel (vannak köztük egyedülállók, gyereket nevelők, sok évtizedes házasságban élők, hűtlen baráttal küzdők, stb.), de ezek jobbára skiccek maradnak, és Mrs. Jones alakja is főleg egy vicces ellenpont, egy karikatúra inkább.

A metoo óta ráadásul Bridget és a főnök, Daniel Cleaver szerelme is rengeteg kérdést vet fel

(ahogy a nadrágmarkolászós, szexista Geoffrey bácsi is inkább kellemetlen, mint vicces), és biztosan nem lehet már ugyanúgy olvasni például a beteg miniszoknyáról szóló főnöki megjegyzéseket, mint a kilencvenes években.

-

Helen Fielding végül nem bírt ellenállni a csábításnak, és egy „boldogan éltek, míg meg nem haltak” lezárást adott Bridgetnek, aki a regény végén az egyik legkapósabb brit agglegénynek tartott, gazdag Mark Darcy oldalán horgonyoz le. A nagy siker persze folyamatosan indukálta a folytatásokat, aminek a mélypontja egyértelműen a harmadik rész, amelynek elolvasása után ezt írtuk:

„Ebben a karakterben, kedves Bridget-fanok, valószínűleg ennyi volt, és amit lehetett, azt Fielding száz százalékosan kicsavarta belőle. Szép is volt, jó is volt, vicces is, de nem szabad ezt tovább erőltetni.”

Az első Bridget Jones felemásan öregedett: még mindig önironikus, még mindig tud vicces lenni,

bizonyos részeiben viszont kicsit már elfáradt.

Egy olyan kor lenyomata, amit a 2020-as évek Bridget Jones-ai már tényleg csak a saját szüleik elmondásából ismernek. Hogy még mindig képes megszólítani az olvasókat, abban a humor mellett talán dolgozik egy kis nosztalgia is a kilencvenes évek után, hasonlóképp ahhoz, ahogyan az ugyancsak abban az évtizedben startolt popkulturális sikersorozatok, a Jóbarátok vagy a Szex és New York is mindig újratermeli a saját rajongótáborát.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Helen Fieldinget most már sokkolja a Bridget Jones világának szexizmusa

A Bridget Jones írója ma már felkavarónak találja azt a mértékű szexizmust, amelyet hőse nap mint nap elszenvedni kénytelen.

...
Hírek

Bridget Jones koronavirális naplót ír

A világ legismertebb szinglije a koronavírus miatt ugyancsak karanténba kényszerült, amelyet a megszokott stílusban dokumentál.

...
Hírek

Könyvben is megjelennek a terhes Bridget Jones kalandjai

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Hírek
...
Hírek

Egy sötét love story nyerte a Costa Év Könyve Díját

...
Hírek

Animáció készült az egyetlen felvételhez, amelyen Virginia Woolf beszél

...
Hírek

Hallgasd meg Amanda Gorman TED-előadását a politikai költészetről!

...
Hírek

Tévésorozat készülhet a Harry Potter-könyvekből

...
Hírek

Billy Collins versei újra és újra bebizonyítják, hogy a költészet elemi létszükséglet

...
Hírek

A walesi bárdokat szavalják egy videón a Magyar Nemzeti Balett művészei

...
Hírek

Gyönyörű kisfilmet készítettek Szabó T. Anna egyik verséhez

...
Hírek

Így találta meg a könyveket Umberto Eco hatalmas könyvtárában

...
Hírek

Újabb Trónok harca-előzménysorozat készülhet

Mészöly 100
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

...
Gyerekirodalom

Mészöly botcsinálta meseírónak érezte magát

...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Olvass!
...
Beleolvasó

Bereményi Géza Eldorádójának ősváltozata egy elbeszélés volt

Ma ünnepli 75. születésnapját Bereményi Géza író, filmrendező. Ebből az alkalomból egy részletet ajánlunk új elbeszéléskötetéből, amelybe maga válogatta össze a számára legfontosabb novelláit. 

...
Beleolvasó

Az időjárás már nem egyszer átformálta a világtörténelmet

Marcus Rosenlund új könyvében azzal foglalkozik, milyen drámai eseményeket okozott az időjárás a történelmünkben. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Megmutatjuk magyarul a 22 éves költő, Amanda Gorman versét, amitől felrobbant az internet

22 éves Amanda Gorman volt, aki a beiktatások történetének hatodik, egyben legfiatalabb költőjeként mondta el versét, a The Hill We Climb címűt. Az író és műfordító Totth Benedek lefordította a verset A hegy, amit megmászunk címen. 

...
Nagy

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

J. D. Vance életrajza 2016-ban, Trump megválasztását követően robbant be a sikerlistákra. A saját családjának történetén keresztül mutatja be az amerikai fehér munkás középosztály széthullásának szociokulturális hátterét, és ezzel kvázi a Trump-jelenség megértésének egyik kézikönyve lett.

...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.