Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Huszonöt éve jelent meg először a Bridget Jones naplója, és húsz éve mutatták be az azonos című filmet, az évforduló eseményjellegét pedig mi sem mutatja jobban, minthogy Nagy-Britanniában bővített kiadásban újra megjelenik a kötet (100 oldalnyi extra tartalommal Helen Fieldingtől), a BBC pedig karácsony előtt mutatta be a Being Bridget Jones című dokumentumfilmet, amelyben az író ismerősein kívül – akik közül sokan inspirálták a könyv karaktereit – megszólalnak az adaptáció sztárjai is. De mit tudott ez a könyv akkor, és hogyan öregedett az elmúlt negyedszázadban? Újraolvastuk az első Bridget Jonest és most elmondjuk.

Ruff Orsolya | 2021. január 04. |

Az alapsztori eléggé ismert: Helen Fielding 1995-ban kezdte el publikálni a harmincas éveiben járó londoni Bridget kalandjait a The Independentben, a cikksorozat pedig olyan népszerű lett, hogy a rákövetkező évben kijött a könyv, ami őrületes bestseller volt mindenütt, a sikert pedig csak megfejelte a 2001-es adaptáció. De mi történt azonkívül, hogy a fiatal nők egy része úgy érezte, végre valaki hangot ad nekik is, és már nem kell szégyellniük, ha a harmincon túl nem lettek még pöffeszkedő családosok? Először is egy új zsáner alapjai teremtődtek meg hirtelen, ez volt a chick-lit, Bridget Jones naplója pedig hasonló, női központú regények százait inspirálta később. Az angol megnevezést talán csajregénynek lehetne fordítani, de érdemes elolvasni a témában Séllei Nóra értekezését, amelyben az irodalomtörténész szingliregényként definiálja a műfajt. Maga a kifejezés is erősen popkulturális asszociációkat ébreszt, holott a Bridget Jones alapja a ma már egyik legangolabb klasszikusnak tekintett Büszkeség és balítélet – bár azt Séllei is megjegyzi, hogy „az austeni regénynek a magaskultúrában elfoglalt státusa közel sem volt mindig ennyire egyértelmű”. Mindenesetre Fielding tudatosan hajaz Elizabeth Bennet és Mr. Darcy románcára, amit hol finomabban, hol egészen egyértelműen tol az olvasók arcába.

Helen Fielding
Bridget Jones naplója
Ford.: Sóvágó Katalin, Európa, 2013, 340 oldal
-

Huszonöt évvel az eredeti megjelenés után mindenesetre érdekes időutazás újraolvasni a könyvet. Bridget még a digitális őskorban próbálta megtalálni az igazit, ami megkímélte attól, hogy kétségbeesésében vagy egy borgőzösebb buli után a közösségi felületeken csináljon hülyét magából. Helyette marad az offline világ, ahol az 1471 hívogatásával próbálja kitalálni, ki kereste utoljára a vonalas telefonján, a főnökkel az ósdi céges csetvonalon flörtöl, ha pedig nem tud megnézni valamit a tévében, akkor kénytelen azt videóval rögzíteni (már ha kezelni tudja – spoiler: nem tudja). Bridget messze van még a zero waste-hívő, egészség- és öntudatos 21. századi sorstársaktól, és nap mint nap leltárszerűen számba veszi, hogyan pusztítja magát: a saját testsúlya megszállottja, ez viszont nem tartja vissza attól, hogy időről időre magába tömjön és döntsön mindent, ami a keze ügyébe kerül. Hedonizmusa egyszerre nyomasztó és felszabadító.

-

„Ó, miért vagyok én oly bájtalan? Miért? Még egy poszméhes zoknit viselő férfi is borzalmasnak tart. Gyűlölöm az újévet! Mindenkit gyűlölök! Kivéve Daniel Cleavert. Na, mindenesetre maradt itt karácsonyról a fésülködőasztalon egy akkora Cadbury tejcsoki, mint egy vendégoldal, és egy vicces gin-tonik miniüveg. Be fogom kebelezni őket, és bagózni fogok.”

Miközben Bridget folyamatosan szorong a külvilág reakcióin (és azon, hogy magányos vénlányként fogja végezni), történik valami nagyon fontos is: egy olyan emberi közösséget épít maga köré, amelynek tagjai minden körülmények között összetartják akkor is, ha épp darabokra akarna hullani. A baráti társasága egy szoros érzelmi védőhálót képez, és nincs az a Daniel Cleaver-i szemétkedés, amit ne tudnának ők így együtt kompenzálni:

„Tudom, hogy valamennyien lelkibetegek, magányosak, tökéletesen diszfunkcionálisak vagyunk, és az egészet telefonon intézzük – suttogta érzelmesen Tom –,

de ez akkor is olyan kicsit, mint egy család, hát nem?”

Bridget Jones hiába lett azonban minden szingli ősanyja, egy bulista-hedonista 20. századi ikon, lelke mélyén valójában másra sem vágyik, minthogy végre lehorgonyozzon valaki mellett. A boldogság legnagyobb gátja viszont sok esetben épp saját maga. Ami huszonöt év távlatából a leginkább feltűnik és felróható neki, az épp ez a kishitűsége. Önmagát nem érzi elég értékesnek/érdekesnek/izgalmasnak ahhoz, hogy egy férfi önmagáért szeresse, ezért Daniel Cleaverrel vagy Mark Darcyval összefutva mindig kicsit másnak (kicsit okosabbnak, tájékozottabbnak, vékonyabbnak, kifinomultabbnak stb.) próbálja mutatni magát.

Borzalmas belső bizonytalanságról árulkodnak a naplóbejegyzései, amit a humoros hangvétel sokszor elmos, elmaszatol,

de attól az még nagyon is ott van a sorok között.

-

Bridget könyvbeli ellentétpárja amúgy fura mód nem más, mint a saját anyja, Mrs. Pam Jones, aki több évtizednyi házasságot felrúgva, a háziasszonyi szerepből kibújva és mások érzelmein átgázolva igyekszik megvalósítani önmagát – teljes erőbedobással flörtöl és kezd erősen megkérdőjelezhető tévés karrierbe. Mrs. Jones kitérője ugyanakkor egy magába visszaforduló körként írható le, nem vezet sehová, hiszen a csaló Julio lekapcsolása és kiiktatása után ugyanúgy visszatér a szűretlen mártások és az újévi currys pulyka imbiszek világába, mintha mi sem történt volna. Helen Fielding regényében változatos női sorsok villannak fel (vannak köztük egyedülállók, gyereket nevelők, sok évtizedes házasságban élők, hűtlen baráttal küzdők, stb.), de ezek jobbára skiccek maradnak, és Mrs. Jones alakja is főleg egy vicces ellenpont, egy karikatúra inkább.

A metoo óta ráadásul Bridget és a főnök, Daniel Cleaver szerelme is rengeteg kérdést vet fel

(ahogy a nadrágmarkolászós, szexista Geoffrey bácsi is inkább kellemetlen, mint vicces), és biztosan nem lehet már ugyanúgy olvasni például a beteg miniszoknyáról szóló főnöki megjegyzéseket, mint a kilencvenes években.

-

Helen Fielding végül nem bírt ellenállni a csábításnak, és egy „boldogan éltek, míg meg nem haltak” lezárást adott Bridgetnek, aki a regény végén az egyik legkapósabb brit agglegénynek tartott, gazdag Mark Darcy oldalán horgonyoz le. A nagy siker persze folyamatosan indukálta a folytatásokat, aminek a mélypontja egyértelműen a harmadik rész, amelynek elolvasása után ezt írtuk:

„Ebben a karakterben, kedves Bridget-fanok, valószínűleg ennyi volt, és amit lehetett, azt Fielding száz százalékosan kicsavarta belőle. Szép is volt, jó is volt, vicces is, de nem szabad ezt tovább erőltetni.”

Az első Bridget Jones felemásan öregedett: még mindig önironikus, még mindig tud vicces lenni,

bizonyos részeiben viszont kicsit már elfáradt.

Egy olyan kor lenyomata, amit a 2020-as évek Bridget Jones-ai már tényleg csak a saját szüleik elmondásából ismernek. Hogy még mindig képes megszólítani az olvasókat, abban a humor mellett talán dolgozik egy kis nosztalgia is a kilencvenes évek után, hasonlóképp ahhoz, ahogyan az ugyancsak abban az évtizedben startolt popkulturális sikersorozatok, a Jóbarátok vagy a Szex és New York is mindig újratermeli a saját rajongótáborát.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Helen Fieldinget most már sokkolja a Bridget Jones világának szexizmusa

A Bridget Jones írója ma már felkavarónak találja azt a mértékű szexizmust, amelyet hőse nap mint nap elszenvedni kénytelen.

...
Hírek

Bridget Jones koronavirális naplót ír

A világ legismertebb szinglije a koronavírus miatt ugyancsak karanténba kényszerült, amelyet a megszokott stílusban dokumentál.

...
Hírek

Könyvben is megjelennek a terhes Bridget Jones kalandjai

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

Hírek
...
Szórakozás

Alternatív kabaré, roma hősök és az ezerszer áldott nyolcadik kerület [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Podcast

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

...
Hírek

Milyen könyveket olvasott Napóleon két csata között?

...
Hírek

Meghalt Henry Kissinger, a hidegháború csúcsdiplomatája

...
Hírek

Megvan a 2023-as Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj három jelöltje

...
Gyerekirodalom

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.