Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Huszonöt éve jelent meg először a Bridget Jones naplója, és húsz éve mutatták be az azonos című filmet, az évforduló eseményjellegét pedig mi sem mutatja jobban, minthogy Nagy-Britanniában bővített kiadásban újra megjelenik a kötet (100 oldalnyi extra tartalommal Helen Fieldingtől), a BBC pedig karácsony előtt mutatta be a Being Bridget Jones című dokumentumfilmet, amelyben az író ismerősein kívül – akik közül sokan inspirálták a könyv karaktereit – megszólalnak az adaptáció sztárjai is. De mit tudott ez a könyv akkor, és hogyan öregedett az elmúlt negyedszázadban? Újraolvastuk az első Bridget Jonest és most elmondjuk.

Ruff Orsolya | 2021. január 04. |

Az alapsztori eléggé ismert: Helen Fielding 1995-ban kezdte el publikálni a harmincas éveiben járó londoni Bridget kalandjait a The Independentben, a cikksorozat pedig olyan népszerű lett, hogy a rákövetkező évben kijött a könyv, ami őrületes bestseller volt mindenütt, a sikert pedig csak megfejelte a 2001-es adaptáció. De mi történt azonkívül, hogy a fiatal nők egy része úgy érezte, végre valaki hangot ad nekik is, és már nem kell szégyellniük, ha a harmincon túl nem lettek még pöffeszkedő családosok? Először is egy új zsáner alapjai teremtődtek meg hirtelen, ez volt a chick-lit, Bridget Jones naplója pedig hasonló, női központú regények százait inspirálta később. Az angol megnevezést talán csajregénynek lehetne fordítani, de érdemes elolvasni a témában Séllei Nóra értekezését, amelyben az irodalomtörténész szingliregényként definiálja a műfajt. Maga a kifejezés is erősen popkulturális asszociációkat ébreszt, holott a Bridget Jones alapja a ma már egyik legangolabb klasszikusnak tekintett Büszkeség és balítélet – bár azt Séllei is megjegyzi, hogy „az austeni regénynek a magaskultúrában elfoglalt státusa közel sem volt mindig ennyire egyértelmű”. Mindenesetre Fielding tudatosan hajaz Elizabeth Bennet és Mr. Darcy románcára, amit hol finomabban, hol egészen egyértelműen tol az olvasók arcába.

Helen Fielding
Bridget Jones naplója
Ford.: Sóvágó Katalin, Európa, 2013, 340 oldal
-

Huszonöt évvel az eredeti megjelenés után mindenesetre érdekes időutazás újraolvasni a könyvet. Bridget még a digitális őskorban próbálta megtalálni az igazit, ami megkímélte attól, hogy kétségbeesésében vagy egy borgőzösebb buli után a közösségi felületeken csináljon hülyét magából. Helyette marad az offline világ, ahol az 1471 hívogatásával próbálja kitalálni, ki kereste utoljára a vonalas telefonján, a főnökkel az ósdi céges csetvonalon flörtöl, ha pedig nem tud megnézni valamit a tévében, akkor kénytelen azt videóval rögzíteni (már ha kezelni tudja – spoiler: nem tudja). Bridget messze van még a zero waste-hívő, egészség- és öntudatos 21. századi sorstársaktól, és nap mint nap leltárszerűen számba veszi, hogyan pusztítja magát: a saját testsúlya megszállottja, ez viszont nem tartja vissza attól, hogy időről időre magába tömjön és döntsön mindent, ami a keze ügyébe kerül. Hedonizmusa egyszerre nyomasztó és felszabadító.

-

„Ó, miért vagyok én oly bájtalan? Miért? Még egy poszméhes zoknit viselő férfi is borzalmasnak tart. Gyűlölöm az újévet! Mindenkit gyűlölök! Kivéve Daniel Cleavert. Na, mindenesetre maradt itt karácsonyról a fésülködőasztalon egy akkora Cadbury tejcsoki, mint egy vendégoldal, és egy vicces gin-tonik miniüveg. Be fogom kebelezni őket, és bagózni fogok.”

Miközben Bridget folyamatosan szorong a külvilág reakcióin (és azon, hogy magányos vénlányként fogja végezni), történik valami nagyon fontos is: egy olyan emberi közösséget épít maga köré, amelynek tagjai minden körülmények között összetartják akkor is, ha épp darabokra akarna hullani. A baráti társasága egy szoros érzelmi védőhálót képez, és nincs az a Daniel Cleaver-i szemétkedés, amit ne tudnának ők így együtt kompenzálni:

„Tudom, hogy valamennyien lelkibetegek, magányosak, tökéletesen diszfunkcionálisak vagyunk, és az egészet telefonon intézzük – suttogta érzelmesen Tom –,

de ez akkor is olyan kicsit, mint egy család, hát nem?”

Bridget Jones hiába lett azonban minden szingli ősanyja, egy bulista-hedonista 20. századi ikon, lelke mélyén valójában másra sem vágyik, minthogy végre lehorgonyozzon valaki mellett. A boldogság legnagyobb gátja viszont sok esetben épp saját maga. Ami huszonöt év távlatából a leginkább feltűnik és felróható neki, az épp ez a kishitűsége. Önmagát nem érzi elég értékesnek/érdekesnek/izgalmasnak ahhoz, hogy egy férfi önmagáért szeresse, ezért Daniel Cleaverrel vagy Mark Darcyval összefutva mindig kicsit másnak (kicsit okosabbnak, tájékozottabbnak, vékonyabbnak, kifinomultabbnak stb.) próbálja mutatni magát.

Borzalmas belső bizonytalanságról árulkodnak a naplóbejegyzései, amit a humoros hangvétel sokszor elmos, elmaszatol,

de attól az még nagyon is ott van a sorok között.

-

Bridget könyvbeli ellentétpárja amúgy fura mód nem más, mint a saját anyja, Mrs. Pam Jones, aki több évtizednyi házasságot felrúgva, a háziasszonyi szerepből kibújva és mások érzelmein átgázolva igyekszik megvalósítani önmagát – teljes erőbedobással flörtöl és kezd erősen megkérdőjelezhető tévés karrierbe. Mrs. Jones kitérője ugyanakkor egy magába visszaforduló körként írható le, nem vezet sehová, hiszen a csaló Julio lekapcsolása és kiiktatása után ugyanúgy visszatér a szűretlen mártások és az újévi currys pulyka imbiszek világába, mintha mi sem történt volna. Helen Fielding regényében változatos női sorsok villannak fel (vannak köztük egyedülállók, gyereket nevelők, sok évtizedes házasságban élők, hűtlen baráttal küzdők, stb.), de ezek jobbára skiccek maradnak, és Mrs. Jones alakja is főleg egy vicces ellenpont, egy karikatúra inkább.

A metoo óta ráadásul Bridget és a főnök, Daniel Cleaver szerelme is rengeteg kérdést vet fel

(ahogy a nadrágmarkolászós, szexista Geoffrey bácsi is inkább kellemetlen, mint vicces), és biztosan nem lehet már ugyanúgy olvasni például a beteg miniszoknyáról szóló főnöki megjegyzéseket, mint a kilencvenes években.

-

Helen Fielding végül nem bírt ellenállni a csábításnak, és egy „boldogan éltek, míg meg nem haltak” lezárást adott Bridgetnek, aki a regény végén az egyik legkapósabb brit agglegénynek tartott, gazdag Mark Darcy oldalán horgonyoz le. A nagy siker persze folyamatosan indukálta a folytatásokat, aminek a mélypontja egyértelműen a harmadik rész, amelynek elolvasása után ezt írtuk:

„Ebben a karakterben, kedves Bridget-fanok, valószínűleg ennyi volt, és amit lehetett, azt Fielding száz százalékosan kicsavarta belőle. Szép is volt, jó is volt, vicces is, de nem szabad ezt tovább erőltetni.”

Az első Bridget Jones felemásan öregedett: még mindig önironikus, még mindig tud vicces lenni,

bizonyos részeiben viszont kicsit már elfáradt.

Egy olyan kor lenyomata, amit a 2020-as évek Bridget Jones-ai már tényleg csak a saját szüleik elmondásából ismernek. Hogy még mindig képes megszólítani az olvasókat, abban a humor mellett talán dolgozik egy kis nosztalgia is a kilencvenes évek után, hasonlóképp ahhoz, ahogyan az ugyancsak abban az évtizedben startolt popkulturális sikersorozatok, a Jóbarátok vagy a Szex és New York is mindig újratermeli a saját rajongótáborát.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Helen Fieldinget most már sokkolja a Bridget Jones világának szexizmusa

A Bridget Jones írója ma már felkavarónak találja azt a mértékű szexizmust, amelyet hőse nap mint nap elszenvedni kénytelen.

...
Hírek

Bridget Jones koronavirális naplót ír

A világ legismertebb szinglije a koronavírus miatt ugyancsak karanténba kényszerült, amelyet a megszokott stílusban dokumentál.

...
Hírek

Könyvben is megjelennek a terhes Bridget Jones kalandjai

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.