Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

Fotó: Posztós János

Rátkai Zsófi | 2021. október 17. |
Kollár-Klemencz László
Öreg Banda
Magvető, 2021, 357 oldal
-

Kollár-Klemencz Lászlóhoz mind az irodalom, mind a zene közel áll, most e kettőt ötvözte Öreg Banda című könyvében, amelynek bemutatója a Margó egyik péntek esti programja volt. Az esemény az újhartyáni rézfúvós zenekar muzsikájával indult, majd a felolvasások között több ízben játszottak, a zene pedig a bemutató szerves részét képezte.

-

Az eddigi két novelláskötetéhez hasonlóan az új regény, az Öreg Banda is személyes, önéletrajzi, ez, ha lehet, még közvetlenebb, hiszen Kollár-Klemencz saját családjának történetét dolgozza fel, kezdi a beszélgetést Szegő János szerkesztő. A kérdésre, hogy mióta foglalkoztatta a téma, a szerző elmondta, körülbelül harmincéves korában jött rá, mennyire fontos neki, amit újhartyáni gyökereitől kapott, különösen a család és a kulturális háttér. Ennek megírására a két novelláskötet megjelenése után gondolt először. Ehhez vissza kellett mennie a gyerekkori évekhez, amikor is egész napokat töltöttek kint a szabadban, annak minden veszélyével és tanulságával. Elmesélt egy esetet, amikor egy másik gyerek javaslatára rácsapott egy puskagolyóra kővel, amelynek hatalmas durranása miatt hosszan csengett a füle egész nap, és nem hallotta a családját sem a vacsoránál. Szó esett Kicsi néniről, Kollár-Klemencz keresztanyjáról, akihez szoros kapcsolat fűzi, és a könyv elkészültében hatalmas segítséget jelentettek az ő elbeszélései. Kicsi néniről lévén szó, az író elmesélte, hogy egy ízben áldását adta rá, hogy Kollár-Klemencz a temetőből ellopjon egy angyalt, amiről édesanyja is tudott. A történet megírása mellett szólt az is, hogy erősödött a szerzőben a tudat, hogy a zene náluk családi tradíció, hagyomány, aminek családtörténeti jelentőségét édesanyja és keresztanyja közti beszélgetésekből ismerte meg. 

-

Ebből bontakozott ki egy kép, az alaptörténet a Kaldenecker családról, akik Pest szélén nagy gazdaságot működtettek és eladták a gazdaságot, hogy Újhartyánba költözzenek. Sajnos a pénz aztán elértéktelenedett és csupán egy faluszéli házat tudtak venni. Az egyik fiú, Jozef az öreg zenészekkel megalapította az Öreg Bandát, amely 1962-ig létezett, és így némileg talpra állt a család. A kottákat aztán egymásnak adták a zenészek, és a falut is több alkalommal a zene segítette meg az évek során. A könyv anekdotákból áll össze, amiről Szegő Jánosnak szerkesztői munkája során az jutott eszébe, hogy a szerző is adagonként ismerhette meg ezeket a történeteket. Az írói folyamatról Kollár-Klemencz László elmesélte, hogy eleinte egymondatos írások voltak, aztán úgy érezte, fel kell töredezni ezt az egybefüggő anyagot. 

-

Kollár-Klemencz László elmesélte, hogy volt egy év, amikor keresztanyja elbeszélése révén kapta meg az anyagot, ám abban ő egyáltalán nem volt benne, nem is tudta, hogyan fog belekezdeni. Ezért felment a Hargitára egy kis házba, ahol napi 10-12 órát írt, miután hatalmas sétákat tett. Itt túljutott a problémán és elindult egy folyamat, ahol a fikciót vegyíteni tudta a családi anekdotákkal. A rokoni vonások és a párhuzam kapcsán szó esett még Hansról, a szerző dédapjáról, aki nem szeretett szerepelni. Miután nagyon híresek lettek, zenekutatók jöttek az Öreg Banda megörökítésére, de Hans mindig elbújt - őt a zenekar érdekelte, nem akarta a népszerűséget így megélni. Ezután a zenekarból Lauter Antal mesélt a település és ezen keresztül a zenekar történetéről, identitásról és a sváb zenéről, majd a szerző tolmácsolásában hallottuk a könyv egyik jelenetét. A koncert felolvasásokkal tarkított jó hangulatot eredményezett, amelyre a koronát a Szájber gyerek tette fel a szerző előadásában.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kollár-Klemencz László: Úgy vidékinek lenni, hogy közben városinak is

...
Nagy

Kollár-Klemencz László: Az édesanyám tette számomra is elfogadhatóvá, hogy írok

...
Nagy

Kollár-Klemencz magához lassította a világot

Hírek
...
20/21

20/21

...
Hírek

Einstein, Ottlik és Fekete István kézírását őrző ritkaságok kerülnek kalapács alá

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

...
Hírek

Ted Hughes műveit fordította németre a leendő miniszter

...
Szórakozás

Van, amivel George R.R. Martint is meg lehet lepni

...
Hírek

Meghalt Urbánszki László

...
Hírek

Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat

...
Hírek

A Harry Potter szereplői visszatérnek Roxfortba

...
Hírek

Meghalt Kóbor János

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

...
Apró Annamária

Hervé Le Tellier regénye nem zárja ki, hogy mindannyian egy szimulációban élünk

...
Valuska László

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!