Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

Fotó: Posztós János

Forgách Kinga | 2021. október 17. |
CSÁNYI VILMOS 
Kíváncsiságom története
Open Books, 2021, 365 oldal
Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története

Tizenhét történet olvasható Csányi Vilmos legújabb könyvében, a Kíváncsiságom történetében – mondta el Juhász Anna tegnap a kötet margós bemutatóján, hozzátéve, hogy számára hatalmas élmény volt olvasni, mert ebben a könyvben az etológus egészen közel engedi magához az olvasót. Csányi Vilmos elmondta, a könyv tulajdonképpen egy elmefejlődés története, ami onnan indul, hogy egy gyerek mit gondol a világról, és aztán hogyan változik ez a világ és a világról alkotott képe.

Mivel a kötet címében is ott szerepel a kíváncsiság szó, egész este sok szó volt a tudásvágyról, valamint arról, hogy ez hogyan határozta meg Csányi Vilmos életét. Az etológus szerint alapvetően minden gyerek kíváncsi, és akinek nem törik le a kíváncsiságát, az is marad. A lényeg, hogy hagyják az embert kérdéseket feltenni és válaszoljanak neki mindenre. Az édesapjával neki ilyen volt a kapcsolata, bármit kérdezhetett tőle és ő a legjobb tudása szerint válaszolt.

-

Ahogy az a könyvből is kiderül, Csányi Vilmos nem szokványos karriert futott be, sok új területre merészkedett el pályája során. Erről azt mondta, ha az egyik helyen bezárultak az ajtók, akkor kellett keresnie egy másikat. És bár utólag sokan szépnek látják a pályáját, megélve nem volt egy diadalmenet, rengeteg kudarc volt benne. Sokan például azt gondolták, hogy elmebeteg, amiért az etológia területére megy. Juhász Anna azt emelte ki, hogy a folyamatos tudni vágyás és a bátorság vitte őt előre, az etológia tanításába is úgy kezdett bele, hogy nagyon friss volt még a tudomány. Csányi Vilmos elmondta, hogy amikor Konrad Lorenz Nobel-díjat kapott, hirtelen nagyon érdekes lett az etológia, de még nem igazán volt szakirodalom, mindössze egy kis könyvecske volt, ma már viszont könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre. Őt viszont nagyon vonzotta, hogy ez egy új terület volt, úgy érezte, itt bármit lehet. Van benne ugyanis egy eredendő kíváncsiság az új helyek, új lehetőségek iránt.

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan
Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus-etológus, akinek pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok!Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról, evolúciós bolondságokról, és arról az érzelmi biztonságról is, amelyet a kutya tud nyújtani az embernek. Csányi Vilmost balatoni otthonában kerestük fel, és a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról, az érzelmi alapú döntésekről és az írásról is beszélgettünk vele.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

A számára meghatározó emberek közül az egyik tanárát, Süle tanár urat emelte ki, aki irodalmat tanított neki. Mint mondta, nagyon rossz osztály voltak, de ha jött a magyaróra, halotti csend lett az osztályteremben. Megemlítette Szentágothai Jánost is, aki elmondása szerint csodálatos ember volt és nagyban hatott a gondolkodására, mert nyitott volt és mindenről lehetett vele beszélni.

-

A beszélgetésből természetesen nem maradtak ki az állatok sem. Csányi mesélt például híres haláról, Zebulonról, ami egy Indiából származó, 6-7 kg-os óriás gurámi volt. Összesen hat darab ilyen haluk volt, de ezek egymást öldösték, ezért meg akart menteni egyet és hazavitte. Csakhogy mire hazaért vele, meghalt, és máig se érti hogyan, de sikerült életre keltenie. Zebulon ezután még húsz évet élt. Csányi Vilmos elmesélte azt is, hogy a hal nagyon szerette a palacsintát, de egyszer többet adott neki, mint kellett volna és nagyon megbetegedett. De aztán sós vízbe tette és így sikerült meggyógyítani. Zebulon egyébként megismerte őt, sőt, csak tőle fogadott el ételt. És érző lélek is volt, egyszer például etetés közben véletlenül bekapta az ujját és mindketten nagyon megijedtek. De attól kezdve mindig nagyon óvatosan, finoman vette el az ennivalót. „Sose gondoltam, hogy egy halnak lelke van, de Zebulonnak volt.”

Csányi Vilmos szerint az internet kiváló dolog, de lehet, hogy az emberiség még nem eléggé érett rá

„A hiedelemtől nem lehet megszabadulni, a hiedelem az emberi gondolkodás alapvető tulajdonsága" - mondta Csányi Vilmos friss interjúnkban. Az etológusnak pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok! – Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról, evolúciós bolondságokról, és arról az érzelmi biztonságról is, amelyet a kutya tud nyújtani az embernek. Olvass bele!

Tovább olvasok

Csányi ezután arról is beszélt, hogy milyen lassú folyamat volt, mire a tudomány eljutott oda, hogy az állatok is éreznek, gondolkodnak. Az állatok viselkedését már elkezdték vizsgálni a 19-20. század elején, de a gondolkodást sokáig nem vizsgálták és nem is lehetett olyat írni, hogy mit érez vagy gondol egy állat, mert azt tudománytalannak tartották. A 2000-es évek végére aztán egyre több olyan megfigyelés volt, ami ennek ellenkezőjére utalt, plusz a tudomány egyre többet tudott meg az idegrendszer működéséről. 2012-ben Cambridge-ben végül kiadtak egy deklarációt, ami szerint a gerinces állatok úgy gondolkoznak és éreznek, mint az ember, csak az ember ezt komplikáltabban teszi. Ezután szóba került néhány érdekesség, például a méhek tánca és egy kísérlet, ami arra utalt, hogy a méhek is gondolkodnak, döntenek. Valamint szó esett a kutyákról is, hogy egy egy-két alkalommal ismételt helyzet milyen könnyen rítussá válik náluk. Csányi Vilmos pedig azt is elmesélte, honnan származik az elhíresült, „a kutyák szőrös gyerekek”-mondás.

-

A beszélgetés végén az emberi közösségek és hiedelmek témája került a középpontba. Az ősi közösségeket Csányi szerint a közös akciók, a közös hiedelmek és a közös szociális konstrukció tartotta össze. Ha ez a három dolog teljesül, akkor pedig megjelenik a hűség, azaz az ember a saját érdekeit feláldozza a közösség javára. Szerinte ma nagyon sokféle közösség van, de ezek többnyire ideiglenesek, hiányzik a hűség. Az internet egyrészt szétterítette az embereket, mindenki magányosan ül a gépe előtt, másrészt egy új módon összekapcsolta őket. „Az ember genetikai adottsága, hogy közösségeket szervezzen.”

Végül szóba került a járvány hatása is. Csányi Vilmos azt mondta, nem hisz abban, hogy nagyon megváltozunk, egy-két év és visszaáll minden úgy, ahogy volt. A pandémia ugyanakkor remek példát adott arra, hogyan működnek a hiedelmek, olyan dolgok kezdtek el terjedni, mint hogy nincs is vírus, vagy hogy a vakcinában Bill Gates chipje van. Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy tisztázódjon a helyzet, most már lehet tudni, hogy maszk is kell, vakcina is kell, a vírus is van és lesz. De hát ilyen nagy tömegben természetes, hogy lassan mennek át az információk. Elmondta azt is, hogy a tudomány is egy hiedelemrendszer, amelyben a kutatók elméleteket állítanak fel és aztán ezeket próbálják meg igazolni. „Ez nagyon eredményes, működik, de nem szabad azt képzelni, hogy mindent tudunk, hogy uraljuk a természetet.” A bemutató végül egy szép gondolattal zárult, Csányi azt mondta, abszolút szabadon élt, ez volt a legfontosabb az életében. „Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csányi Vilmos szerint az internet kiváló dolog, de lehet, hogy az emberiség még nem eléggé érett rá

Csányi Vilmos etológusnak pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok! – Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról és evolúciós bolondságokról. Olvass bele!

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Hírek

Csányi Vilmos bemutatja, hogy az én is csak hiedelem

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: decemberben a Mesék télre című kötet lett a hónap könyve.

...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

Ezúttal tíz olyan, a közelmúltban megjelent gyerekkönyvet ajánlunk, amelyek kimondottan az ünnepváráshoz, a karácsonyhoz kötődnek.

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...

Kiégés: együttéljünk vele vagy küzdjünk ellene? [podcast]

...

Az austeni univerzumban Emma az egyetlen hősnő, akinek ténylegesen van hatalma [Az Austen-projekt]

...

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

A hét könyve
Kritika
Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit
...
Kritika

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

Bernardine Evaristót sokáig frusztrálta, hogy a fekete nők egyszerűen nem kapnak hangot az angolszász irodalomban. A Lány, nő, többiek című regénye ezt az űrt akarta kitölteni, ami olyan jól sikerült, hogy bezsebelhetett érte egy megosztott Bookert. A többszólamú kötet 12 nő történetén keresztül mesél anyaságról, kitörésről és határátlépésről.