Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

Fotó: Posztós János

Forgách Kinga | 2021. október 17. |
CSÁNYI VILMOS 
Kíváncsiságom története
Open Books, 2021, 365 oldal
Csányi Vilmos: Kíváncsiságom története

Tizenhét történet olvasható Csányi Vilmos legújabb könyvében, a Kíváncsiságom történetében – mondta el Juhász Anna tegnap a kötet margós bemutatóján, hozzátéve, hogy számára hatalmas élmény volt olvasni, mert ebben a könyvben az etológus egészen közel engedi magához az olvasót. Csányi Vilmos elmondta, a könyv tulajdonképpen egy elmefejlődés története, ami onnan indul, hogy egy gyerek mit gondol a világról, és aztán hogyan változik ez a világ és a világról alkotott képe.

Mivel a kötet címében is ott szerepel a kíváncsiság szó, egész este sok szó volt a tudásvágyról, valamint arról, hogy ez hogyan határozta meg Csányi Vilmos életét. Az etológus szerint alapvetően minden gyerek kíváncsi, és akinek nem törik le a kíváncsiságát, az is marad. A lényeg, hogy hagyják az embert kérdéseket feltenni és válaszoljanak neki mindenre. Az édesapjával neki ilyen volt a kapcsolata, bármit kérdezhetett tőle és ő a legjobb tudása szerint válaszolt.

-

Ahogy az a könyvből is kiderül, Csányi Vilmos nem szokványos karriert futott be, sok új területre merészkedett el pályája során. Erről azt mondta, ha az egyik helyen bezárultak az ajtók, akkor kellett keresnie egy másikat. És bár utólag sokan szépnek látják a pályáját, megélve nem volt egy diadalmenet, rengeteg kudarc volt benne. Sokan például azt gondolták, hogy elmebeteg, amiért az etológia területére megy. Juhász Anna azt emelte ki, hogy a folyamatos tudni vágyás és a bátorság vitte őt előre, az etológia tanításába is úgy kezdett bele, hogy nagyon friss volt még a tudomány. Csányi Vilmos elmondta, hogy amikor Konrad Lorenz Nobel-díjat kapott, hirtelen nagyon érdekes lett az etológia, de még nem igazán volt szakirodalom, mindössze egy kis könyvecske volt, ma már viszont könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre. Őt viszont nagyon vonzotta, hogy ez egy új terület volt, úgy érezte, itt bármit lehet. Van benne ugyanis egy eredendő kíváncsiság az új helyek, új lehetőségek iránt.

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan
Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

Tovább olvasok

A számára meghatározó emberek közül az egyik tanárát, Süle tanár urat emelte ki, aki irodalmat tanított neki. Mint mondta, nagyon rossz osztály voltak, de ha jött a magyaróra, halotti csend lett az osztályteremben. Megemlítette Szentágothai Jánost is, aki elmondása szerint csodálatos ember volt és nagyban hatott a gondolkodására, mert nyitott volt és mindenről lehetett vele beszélni.

-

A beszélgetésből természetesen nem maradtak ki az állatok sem. Csányi mesélt például híres haláról, Zebulonról, ami egy Indiából származó, 6-7 kg-os óriás gurámi volt. Összesen hat darab ilyen haluk volt, de ezek egymást öldösték, ezért meg akart menteni egyet és hazavitte. Csakhogy mire hazaért vele, meghalt, és máig se érti hogyan, de sikerült életre keltenie. Zebulon ezután még húsz évet élt. Csányi Vilmos elmesélte azt is, hogy a hal nagyon szerette a palacsintát, de egyszer többet adott neki, mint kellett volna és nagyon megbetegedett. De aztán sós vízbe tette és így sikerült meggyógyítani. Zebulon egyébként megismerte őt, sőt, csak tőle fogadott el ételt. És érző lélek is volt, egyszer például etetés közben véletlenül bekapta az ujját és mindketten nagyon megijedtek. De attól kezdve mindig nagyon óvatosan, finoman vette el az ennivalót. „Sose gondoltam, hogy egy halnak lelke van, de Zebulonnak volt.”

Csányi Vilmos szerint az internet kiváló dolog, de lehet, hogy az emberiség még nem eléggé érett rá

Csányi Vilmos etológusnak pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok! – Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról és evolúciós bolondságokról. Olvass bele!

Tovább olvasok

Csányi ezután arról is beszélt, hogy milyen lassú folyamat volt, mire a tudomány eljutott oda, hogy az állatok is éreznek, gondolkodnak. Az állatok viselkedését már elkezdték vizsgálni a 19-20. század elején, de a gondolkodást sokáig nem vizsgálták és nem is lehetett olyat írni, hogy mit érez vagy gondol egy állat, mert azt tudománytalannak tartották. A 2000-es évek végére aztán egyre több olyan megfigyelés volt, ami ennek ellenkezőjére utalt, plusz a tudomány egyre többet tudott meg az idegrendszer működéséről. 2012-ben Cambridge-ben végül kiadtak egy deklarációt, ami szerint a gerinces állatok úgy gondolkoznak és éreznek, mint az ember, csak az ember ezt komplikáltabban teszi. Ezután szóba került néhány érdekesség, például a méhek tánca és egy kísérlet, ami arra utalt, hogy a méhek is gondolkodnak, döntenek. Valamint szó esett a kutyákról is, hogy egy egy-két alkalommal ismételt helyzet milyen könnyen rítussá válik náluk. Csányi Vilmos pedig azt is elmesélte, honnan származik az elhíresült, „a kutyák szőrös gyerekek”-mondás.

-

A beszélgetés végén az emberi közösségek és hiedelmek témája került a középpontba. Az ősi közösségeket Csányi szerint a közös akciók, a közös hiedelmek és a közös szociális konstrukció tartotta össze. Ha ez a három dolog teljesül, akkor pedig megjelenik a hűség, azaz az ember a saját érdekeit feláldozza a közösség javára. Szerinte ma nagyon sokféle közösség van, de ezek többnyire ideiglenesek, hiányzik a hűség. Az internet egyrészt szétterítette az embereket, mindenki magányosan ül a gépe előtt, másrészt egy új módon összekapcsolta őket. „Az ember genetikai adottsága, hogy közösségeket szervezzen.”

Végül szóba került a járvány hatása is. Csányi Vilmos azt mondta, nem hisz abban, hogy nagyon megváltozunk, egy-két év és visszaáll minden úgy, ahogy volt. A pandémia ugyanakkor remek példát adott arra, hogyan működnek a hiedelmek, olyan dolgok kezdtek el terjedni, mint hogy nincs is vírus, vagy hogy a vakcinában Bill Gates chipje van. Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy tisztázódjon a helyzet, most már lehet tudni, hogy maszk is kell, vakcina is kell, a vírus is van és lesz. De hát ilyen nagy tömegben természetes, hogy lassan mennek át az információk. Elmondta azt is, hogy a tudomány is egy hiedelemrendszer, amelyben a kutatók elméleteket állítanak fel és aztán ezeket próbálják meg igazolni. „Ez nagyon eredményes, működik, de nem szabad azt képzelni, hogy mindent tudunk, hogy uraljuk a természetet.” A bemutató végül egy szép gondolattal zárult, Csányi azt mondta, abszolút szabadon élt, ez volt a legfontosabb az életében. „Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csányi Vilmos szerint az internet kiváló dolog, de lehet, hogy az emberiség még nem eléggé érett rá

Csányi Vilmos etológusnak pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok! – Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról és evolúciós bolondságokról. Olvass bele!

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Hírek

Csányi Vilmos bemutatja, hogy az én is csak hiedelem

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ezért érdemes edzened a képzeleted „izmait”

Egy új könyv szerint a gazdag képzelet nem valami isteni adottság, hanem fejleszthető tulajdonság. Le is írja, hogyan.

...
Zöld

Klímaváltozás helyett „halálos klímapusztítás”: ez a csere téged rávenne a cselekvésre?

Nem elég hatékonyak a jelenlegi kifejezéseink, amikor a klímaváltozás fenyegetéseiről beszélünk, állítja az ELTE PPK kutatója. Forgács Bálint új nyelvhasználatot javasol, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát. Mi könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

Kreatívabbak a babák, mint eddig gondoltuk + 5 könyv a kreativitásról

Magyar babák vettek részt abban a kutatásban, melyből kiderült, hogy a babák elég korán képesek kreatív módon kombinálni különböző fogalmakat. Könyvek hírek mellé.

Olvass!
...
Beleolvasó

Amikor a fiú zavaró tényezővé válik az apa szemében – Olvass bele a Kis világok című regénybe!

Caleb Azumah Nelson egy Londonban élő, ghánai-brit fiú érzékeny, zenével és ízekkel teli felnövéstörténetét írta meg. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Zöld

Kannibál kapitalizmus: Mind megyünk a levesbe?

Nancy Fraser instant klasszikus könyvében bemutatja, hogyan vezetett a falánk kapitalizmus a világunkat megmérgező, igazságtalanságokból fakadó sokféle krízisért. Most elolvashatsz egy részletet a kötetből.

...
Beleolvasó

A Gucci-örökös végre elmondja az igazságot apja meggyilkolásáról – Olvass bele!

Allegra Gucci évekig némán hallgatta a családjáról szóló különféle, igazságot nélkülöző pletykákat. A hollywoodi film aztán annyira felháborította, hogy megírta saját igazságát a botrányos történetről. Mutatunk egy részletet a könyvéből.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Nyolcadikos TikTok-királynő a történelem színpadán – Olvass bele Mészöly Ágnes ifjúsági regényébe!

A Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium időutazói ezúttal a három részre szakadt Magyarországot fedezik fel. Olvass bele az Abszolút Töri sorozat legújabb kötetébe!

...
Gyerekirodalom

Vass Dorottea olvasáskutató: Amíg a felnőttek megszabják a gyerekeknek, mit olvassanak, nem érhetünk el eredményt

Egyre többször halljuk: a mai gyerekek kevesebbet olvasnak. Szakemberrel beszélgettünk a jelenségről, és tanácsokat is kaptunk arra vonatkozóan, mit tehetünk ellene.

...
Beleolvasó

Holly Jackson tini detektívje egy kisvárosi gyilkosság valódi elkövetőjét keresi – Olvass bele!

A Londonban élő Holly Jackson magyarul most debütáló ifjúsági regénye igazi adrenalinlöket, tele meglepő csavarokkal. Olvass bele!

...

A jó feleség egyszerűen jó menedzser, mindent kézben tart [Budapesti nők]

...

Bojti Andrea: Transzgenerációsan gyógyulunk [Podcast]

...

Zilahi Anna: Egy regény megírásához is egy teljes falu kell

A hét könyve
Kritika
Szeretnék-e Murakami Haruki szomszédja lenni?
...
Nagy

Senki sem fogja elolvasni a könyvedet: 5 érvünk van, hogy miért

Ez is eljött: a cikk, amiben lebeszélünk a könyvkiadásról.