Polcz Alaine egész életében a traumájával küzdött, ezért kellett írnia

Polcz Alaine egész életében a traumájával küzdött, ezért kellett írnia

A Jelenkor Kiadó a centenáriumra készítette el a Könyves Magazinnal együttműködésben a #polczalaine100 – „Elmentem – látszik” című kisfilmet, melyet tegnap, a pszichológus, író, tanatológus születésnapján mutattak be. Ebben Ablonczy Anna, Nádas Péter és Szigeti László mesélnek arról, milyen ember volt Polcz Alaine, hogyan érintették őket az ő traumái, hogyan látták házasságát Mészöly Miklóssal és, hogy hogyan készült saját halálára.

ld | 2022. október 08. |

  •  Nádas Péter szerint Polcz Alaine „egyetlen pillantással fel tudta mérni a másikat és ráadásul ez olyan intenzív volt, olyan koncentrációval járt, hogy azt a másik ember is észrevette. Ezzel a hirtelen támadt szoros kapcsolattal mindig is élni tudott, rábízták magukat az emberek. Az öreg parasztasszonyoktól kezdve a matematikus professzorokig, mindenki.”
  • Szigeti László szerint Alaine realista volt, aki ugyanakkor alázattal viselte a fájdalmat, de örülni is tudott. Egyszerre volt dáma, akinek a szeméből néha „ragyogott a kislány”, és összetett volt, hogy mi mindennek mutatta magát. „Rájátszott arra, hogy írófeleség, és ezt sosem szerettem.

Mondtam is neki, maga nem írófeleség, maga ír, maga dolgozik, maga tudós, maga tanulmányokat ír, nem kell ezt a szerepet vállalni, ez a first lady szerep nem magának való.”

  • Ablonczy Anna Polcz Alaine kazettára mondott visszaemlékezéseit gépelte, így alakult később barátság közöttük.
  • Nádas Péter visszaemlékszik arra az estére, amikor Polcz Alaine elmesélte neki, hogyan erőszakolták meg őket az orosz katonák: „a puskájukkal, géppisztolyukkal, illetve a vállukkal betörték [az ajtót]. Attól kezdve az Alain nagyon pontosan tudta, hogy milyen egyszerű egy ajtót, meg is mutatta, hogy hogy kell betörni. Rájuk törték az ajtót, és megerőszakolták őket, majd otthagyták őket vérben, akkor kimosakodtak valahogy, és a sérülékenységüket valahogy leápolták, amikor jött a következő hullám, és ez többször megtörtént.” És a történet rá gyakorolt hatására: „Addig még senkinek nem mesélte el, csak a Miklósnak. A Miklós súlyosan sérült lett, természetesen, ettől a történettől, és minden bizonnyal, mint a kép mutatja, én is.”
  • Ablonczy Anna és Polcz Alaine viszonya távolságtartó volt eleinte, amit ő nem bánt, mivel Ablonczy számára „úgy tűnt, hogy ez egy nagyon nehéz élet”. Aztán egyre közelebb kerültek egymáshoz.
  • Szigeti László elmeséli, hogy abszolút külön entitásként kezelte Alaine-t, egyáltalán nem Mészöly Miklós feleségeként. „Noha elválaszthatatlan ez a két ember egymástól, mégis annyira szuverén volt, annyira autentikus és annyira autonóm személyiség, hogy nem lehetett őt nem külön kezelni.”
  • Nádas Péter szerint Polcz Alaine „egy pillanat alatt felfogta egy szöveg értelmét”, de neki mindig

„szorongása támadt a saját szövegeit illetően a Miklós miatt, aki ugye perfekcionista volt”.

  • Nádas szerint „amíg Miklós nem betegedett meg, és nem vesztette el a szellemi viszonyát a külvilággal, addig Alaine nem is kísérlelhette meg az írást.” Az író visszaemlékszik Mészöly „rettenetes dühkitöréseire” is, amelynek időnként maga is tanúja volt.
  • Szigeti László úgy értelmezi a házzasságukat, mint akikben sok közös nem volt a közös háborús traumán kívül, ami valószínűleg összehozta őket. „Én nem vagyok pszichoanalitikus, de szerintem Alaine-nek szüksége volt az írásra. Mészölynek nem feltétlenül. Mészölynek egyfajta munka volt, Alaine ki akarta beszélni az életét, az életének a legapróbb mozzanatait.”
  • Szigeti szerint ugyanakkor „nem szabad elfelejteni, hogy mindketten a háborúból jöttek. 

Mészöly halott katonák testéből épített maga elé a barátaival barikádot. Alainnel pedig az történt, ami történt. Szerintem valamiféle traumatikus vonzalom is volt köztük.”

  • Ablonczy Anna szerint nagyon bizalmas személyiség volt, „testestül-lelkestül pszichológus”. Ezért nem fájt neki az, amikor a könyveit elkezdték hasonlítgatni Mészöly Miklóséhoz, „mintha neki kötelező lenne irodalmat írni. Ő nagyon szeretett írni. Ez neki kikapcsolódás volt a sok terápia között, pszichológusként írta a könyveit, és kész.”
  • Nádas szerint „hihetetlenül erős ember volt”.

„Vannak emberek, akik egyszerűen nagy életenergiákkal rendelkeznek. És ez az életenergia, amivel ő rendelkezett, felülírta azokat a sokkos állapotokat, amelyeket el kellett szenvednie.”

  • Szigeti László visszaemlékszik arra az esetre, amikor Alaine az agóniáját úgy készítette elő, hogy maga mellett tartott egy fakoporsót. „Arra emlékszem, hogy én levettem az alsó részét és belefeküdtem. Ő ott feküdt a halálos ágyán, én meg párhuzamban az ágyon letettem a koporsó alját és belefeküdtem. Fogalmam sincs, hogy miért tettem. Alennek ez meglehetősen tetszett, és mondtam neki, azért ne vigyen magával. És azt mondta, úgyis jön utánam. Alaine én nem megyek maga után, mert abban nem hiszek, hogy én odakerülök.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Polcz Alaine egész életében a saját történetét írta [Polcz Alaine 100]

Polcz Alaine olyan szerző, akit közelebb érzünk magunkhoz, mint más írókat, talán azért, mert a könyveiben mindig őszinte és személyes maradt, ennek köszönhetően pedig rengeteg mindent tudhatunk róla és a lelkivilágáról.letének eseményeit közelről és közvetlen hangon beszélte el nekünk, nem köntörfalazott, nem tabusított, saját hangján mesélt. Születésének századik évfordulóján most mi is könyvein keresztül emlékezünk rá.

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

A Nemes Nagy Ágnes-Lengyel Balázs és a Mészöly Miklós-Polcz Alaine házaspárok baráti levelezése felolvasószínházként kelt életre a Margón. Hallgass bele a Szorongatott idillbe!

...

Polcz Alaine tudatosan készült a saját halálára

Polcz Alaine remek előadásairól, újszerű művészetterápiás módszereiről, időskori munkáiról és a saját halálára való felkészüléséről is olvashatunk az Alaine és Annácska – Egy barátság története című sorozat második részében.

KÖNYVHÉT
...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

A magyar származású kanadai-brit író nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Mutatjuk a beszédet. 

Még 6 regény külföldi íróktól, amire érdemes figyelni az Ünnepi Könyvhéten

Még 6 regény külföldi íróktól, amire érdemes figyelni az Ünnepi Könyvhéten

Világirodalmi köteteket ajánlunk, amikre érdemes lecsapni az Ünnepi Könyvhéten.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

6 magyar regény a Könyvhét megjelenései közül, amit semmiképp ne hagyj ki

Bakó Sára
Bakó Sára

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Kiemeltek
...

Szabó T. Anna: A legbátrabb a pályakezdő, aki leírja az első sort

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Szabó T. Anna beszél alkotásról, magányról és bátorságról.

...

Tompa Andrea: A testek csak együtt tudnak felszabadulni

Hogyan lehet írni a homoszexualitásról, ha a hatalom kisajátítja a nyelvet? És mi kell a testek felszabadításához?

...

Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi: A 90-es évek eleje nagyon hasonlított ahhoz, ami most van

Hogyan írhat két író egy regényt? És miért hasonlít a 30 évvel ezelőtti Magyarország a maira? Beszámoló Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című kötetbemutatójáról.

Hírek
...

„Korunk legnagyobb regénye” – 40 éve jelent meg Nádas Péter nagy műve, az Emlékiratok könyve

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

...

Tompa Andrea, Terék Anna és Patat Bence is ott lesz a FISZ-táborban

...

Idris Elba: Nem mindenki örülne egy fekete James Bondnak

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

Olvass!
...

„A gyász láthatatlan, de mindenhol ott van” – olvass bele Tara Menon regényébe!

Mi a teendő, ha szembesülünk vele, hogy a gyász elől nem lehet elmenekülni?

...

Lázár – Olvass bele a magyar arisztokratákról szóló családregénybe, ami meghódította a világot!

A magyar családergény, amit a Z generáció is imád. 

...

Iránban voltak valakik, Amerikában senkik lettek: Olvass bele a Perzsák című könyvbe!

Öt nő, három generáció és a száműzetés terhe.