Polcz Alaine egész életében a traumájával küzdött, ezért kellett írnia

Polcz Alaine egész életében a traumájával küzdött, ezért kellett írnia

A Jelenkor Kiadó a centenáriumra készítette el a Könyves Magazinnal együttműködésben a #polczalaine100 – „Elmentem – látszik” című kisfilmet, melyet tegnap, a pszichológus, író, tanatológus születésnapján mutattak be. Ebben Ablonczy Anna, Nádas Péter és Szigeti László mesélnek arról, milyen ember volt Polcz Alaine, hogyan érintették őket az ő traumái, hogyan látták házasságát Mészöly Miklóssal és, hogy hogyan készült saját halálára.

ld | 2022. október 08. |

  •  Nádas Péter szerint Polcz Alaine „egyetlen pillantással fel tudta mérni a másikat és ráadásul ez olyan intenzív volt, olyan koncentrációval járt, hogy azt a másik ember is észrevette. Ezzel a hirtelen támadt szoros kapcsolattal mindig is élni tudott, rábízták magukat az emberek. Az öreg parasztasszonyoktól kezdve a matematikus professzorokig, mindenki.”
  • Szigeti László szerint Alaine realista volt, aki ugyanakkor alázattal viselte a fájdalmat, de örülni is tudott. Egyszerre volt dáma, akinek a szeméből néha „ragyogott a kislány”, és összetett volt, hogy mi mindennek mutatta magát. „Rájátszott arra, hogy írófeleség, és ezt sosem szerettem.

Mondtam is neki, maga nem írófeleség, maga ír, maga dolgozik, maga tudós, maga tanulmányokat ír, nem kell ezt a szerepet vállalni, ez a first lady szerep nem magának való.”

  • Ablonczy Anna Polcz Alaine kazettára mondott visszaemlékezéseit gépelte, így alakult később barátság közöttük.
  • Nádas Péter visszaemlékszik arra az estére, amikor Polcz Alaine elmesélte neki, hogyan erőszakolták meg őket az orosz katonák: „a puskájukkal, géppisztolyukkal, illetve a vállukkal betörték [az ajtót]. Attól kezdve az Alain nagyon pontosan tudta, hogy milyen egyszerű egy ajtót, meg is mutatta, hogy hogy kell betörni. Rájuk törték az ajtót, és megerőszakolták őket, majd otthagyták őket vérben, akkor kimosakodtak valahogy, és a sérülékenységüket valahogy leápolták, amikor jött a következő hullám, és ez többször megtörtént.” És a történet rá gyakorolt hatására: „Addig még senkinek nem mesélte el, csak a Miklósnak. A Miklós súlyosan sérült lett, természetesen, ettől a történettől, és minden bizonnyal, mint a kép mutatja, én is.”
  • Ablonczy Anna és Polcz Alaine viszonya távolságtartó volt eleinte, amit ő nem bánt, mivel Ablonczy számára „úgy tűnt, hogy ez egy nagyon nehéz élet”. Aztán egyre közelebb kerültek egymáshoz.
  • Szigeti László elmeséli, hogy abszolút külön entitásként kezelte Alaine-t, egyáltalán nem Mészöly Miklós feleségeként. „Noha elválaszthatatlan ez a két ember egymástól, mégis annyira szuverén volt, annyira autentikus és annyira autonóm személyiség, hogy nem lehetett őt nem külön kezelni.”
  • Nádas Péter szerint Polcz Alaine „egy pillanat alatt felfogta egy szöveg értelmét”, de neki mindig

„szorongása támadt a saját szövegeit illetően a Miklós miatt, aki ugye perfekcionista volt”.

  • Nádas szerint „amíg Miklós nem betegedett meg, és nem vesztette el a szellemi viszonyát a külvilággal, addig Alaine nem is kísérlelhette meg az írást.” Az író visszaemlékszik Mészöly „rettenetes dühkitöréseire” is, amelynek időnként maga is tanúja volt.
  • Szigeti László úgy értelmezi a házzasságukat, mint akikben sok közös nem volt a közös háborús traumán kívül, ami valószínűleg összehozta őket. „Én nem vagyok pszichoanalitikus, de szerintem Alaine-nek szüksége volt az írásra. Mészölynek nem feltétlenül. Mészölynek egyfajta munka volt, Alaine ki akarta beszélni az életét, az életének a legapróbb mozzanatait.”
  • Szigeti szerint ugyanakkor „nem szabad elfelejteni, hogy mindketten a háborúból jöttek. 

Mészöly halott katonák testéből épített maga elé a barátaival barikádot. Alainnel pedig az történt, ami történt. Szerintem valamiféle traumatikus vonzalom is volt köztük.”

  • Ablonczy Anna szerint nagyon bizalmas személyiség volt, „testestül-lelkestül pszichológus”. Ezért nem fájt neki az, amikor a könyveit elkezdték hasonlítgatni Mészöly Miklóséhoz, „mintha neki kötelező lenne irodalmat írni. Ő nagyon szeretett írni. Ez neki kikapcsolódás volt a sok terápia között, pszichológusként írta a könyveit, és kész.”
  • Nádas szerint „hihetetlenül erős ember volt”.

„Vannak emberek, akik egyszerűen nagy életenergiákkal rendelkeznek. És ez az életenergia, amivel ő rendelkezett, felülírta azokat a sokkos állapotokat, amelyeket el kellett szenvednie.”

  • Szigeti László visszaemlékszik arra az esetre, amikor Alaine az agóniáját úgy készítette elő, hogy maga mellett tartott egy fakoporsót. „Arra emlékszem, hogy én levettem az alsó részét és belefeküdtem. Ő ott feküdt a halálos ágyán, én meg párhuzamban az ágyon letettem a koporsó alját és belefeküdtem. Fogalmam sincs, hogy miért tettem. Alennek ez meglehetősen tetszett, és mondtam neki, azért ne vigyen magával. És azt mondta, úgyis jön utánam. Alaine én nem megyek maga után, mert abban nem hiszek, hogy én odakerülök.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Polcz Alaine egész életében a saját történetét írta [Polcz Alaine 100]

Polcz Alaine olyan szerző, akit közelebb érzünk magunkhoz, mint más írókat, talán azért, mert a könyveiben mindig őszinte és személyes maradt, ennek köszönhetően pedig rengeteg mindent tudhatunk róla és a lelkivilágáról.letének eseményeit közelről és közvetlen hangon beszélte el nekünk, nem köntörfalazott, nem tabusított, saját hangján mesélt. Születésének századik évfordulóján most mi is könyvein keresztül emlékezünk rá.

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

A Nemes Nagy Ágnes-Lengyel Balázs és a Mészöly Miklós-Polcz Alaine házaspárok baráti levelezése felolvasószínházként kelt életre a Margón. Hallgass bele a Szorongatott idillbe!

...

Polcz Alaine tudatosan készült a saját halálára

Polcz Alaine remek előadásairól, újszerű művészetterápiás módszereiről, időskori munkáiról és a saját halálára való felkészüléséről is olvashatunk az Alaine és Annácska – Egy barátság története című sorozat második részében.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Írói rezidenciaprogramot indítottunk Marokkóban – a Margó-díjas Tóth Marcsi az első vendég!

Írói rezidenciaprogramot indítottunk Marokkóban – a Margó-díjas Tóth Marcsi az első vendég!

Tóth Marcsi már meg is érkezett Marrákesbe: az első napokról írói Facebook-oldalán számolt be.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Miért megosztó David Szalay regénye? – a Testről és könyvklubokról a TBR podcastben

bs
bs

Ezt az 5 könyvet olvasd a Nyári Margó előtt!

Kiemeltek
...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

...

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

Hírek
...

Már éjfélkor lázasan várták Murakami legújabb regényét Tokióban

...

Lezárult a jelentkezés a 2026-os Margó-díjra: dupla annyi nevezés érkezett!

...

Fredrik Backman felemelő regénye és Szentesi Éva küzdelme – a Bookline júniusi toplistája

...

Krasznahorkai László elutasította a Nemzet Művésze elismerést

...

Meghalt Henrik Irén, Dargay Attila özvegye

...

„Szabó Magda a tudás, az irodalmi fonás és szövés nagyasszonya” – különleges kiállítás nyílt Debrecenben

A hét könyve
Kritika
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

Kolozsvár, férfiak és a kíváncsi diktatúra. Tompa Andrea Kiváló testek című új regénye a hét könyve.

Olvass!
...

„A jelenkor legfontosabb vitái a normalitás kérdése körül forognak” – Olvass bele Babiczky Tibor esszékötetébe!

Az önmegismerés a megfelelő út ahhoz, hogy a modern világ kilátástalanságában eligazodjunk. Olvass bele a Nyitott paloták című esszékötetbe. 

...

Nem indul jól, és holttestekkel folytatódik a fesztivál: olvass bele Kate Atkinson új krimijébe!

A holttestek sokasodnak, a különálló történetek pedig szép lassan összefonódnak. A helyszín: Edinburgh.

...

Egy romantikus fantasy, ami még meg is nevettet – olvass bele William Goldman klasszikusába!

Egy kultikus fantasy új köntösben: részlet William Goldman klasszikusából!