A 2024-as Margó-díj felhívásra 52 érvényes pályázat érkezett. Közülük választja ki a Bakó Sára, Codău Annamária, Dobos Barna, Kolozsi Orsolya és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri a legjobb tíz kötetet.
A zsűri döntése nyomán, közülük kerül majd ki a jubileumi Margó-díj győztese, aki a díjjal 1.000.000 forintot, valamint kiemelkedő mértékű kereskedelmi- és médiatámogatást is kap, hiszen a Bookline, a Margó-díj kiemelt támogatója 15.000.000 forint értékben járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon egy éves tárcasorozat formájában.
A Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat 2024 októberében, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón adják át a nyerteseknek.
A Margó-díjra nevezett könyvek listájának 1. része itt, 2. része itt, 3. része itt olvasható.
Magyari Gábor: Vadaskert
A Puskás Ferenc Stadion mellett haladt el a szerelvény. Még egyszer Laci bácsi mesélte neki, miközben náluk ebédelt, hogy az első mérkőzésen, amelyet Rákosi, a rohadék, zsidó kommunista is élőben tekintett meg, a Honvéd csapata három-kettőre nyert a Szpartak Moszkva ellen, de a találkozót időben be kellett fejezni, mert a világítás még nem készült el. Meg ez a szemét disznó nem ültette maga mellé a NOB elnökét, mondván, hogy nem ül egy imperialistával együtt. Aztán később az olimpiát meg emiatt nem kapták meg a magyarok. Laci bácsi ehhez még köpött is egyet.
Tamásnak csak csodás emlékei vannak a stadionnal kapcsolatban. Amikor itt nyertek a magyarok 1986. március 16-án három-nullra a brazilok ellen, Détári, Kovács, Esterházy góljaival. A kocsmában ülve a részegek ordításai mellett nézte végig a meccset. És majd ebben a gyönyörű stadionban fog játszani a fia. A vonat lelassított, majd megállt az alagút előtt, Tamás levette a bőröndöt, kinyitotta a kabin ajtaját, készen állt a leszállásra. A vonat megkapta a zöld jelzést, és lassú, nyugodt tempóval becsoszogott a Keleti pályaudvar hatos számú vágányára.
Manger Adrienn: A magány a garzonban lakik
Mások tökéletesnek hitt életét nézegetjük az Instagramon, bárkivel azonnal kapcsolatba léphetünk az interneten, és magunk köré is könnyedén felépíthetünk egy álomszerűen tökéletes kulisszát, amelynek középpontjában örökké fiatal, mosolygós arcképünk virít. Hogyan alakítja személyiségünket az az identitás, amit magunkról építünk fel az online térben, és milyen mentális elváltozásokat okoznak azok az igények, amelyeknek, úgy érezzük, meg kell felelnünk?
Ezeket a kérdéseket feszegeti az író debütáló kötetében, de a válaszokat nekünk kell kimondanunk. Manger Adrienn történeteiben mind benne vagyunk. Az elhanyagolt gyerek, csalódott szerető, szorongó apa, anya, de még a magányos, alkoholista öreg néni is mi vagyunk. Az emberi sorsok narrátora pedig kimagasló nyelvi és tartalmi érettségről ad számot. ‒ Tallér Edina
Marton Krisztián: Bőgőmasina
A félvér, meleg Marci mindig is szeretett volna egy apukát, ha már a sajátját nem ismerte. Gyerekkorában Disney-meséktől fűtött fantáziái szólítják pótapavadászatra; elvágyódó huszonévesként pedig egy egyéjszakás kaland után dönt úgy, hogy ideje megkeresni az édesapját, de a hepiend csak nem akar összejönni. Marci később egy idősebb férfi oldalán próbálja megtalálni a boldogságot, míg rá nem ébred, hogy csak korai traumáját játssza újra.
A tökéletlen, örök optimista Marcival könnyen azonosulhat bárki, akinek érzékenységét gyengeségnek bélyegzi a környezete, és akit szeretetéhsége veszélyes helyekre sodor, legyen szó önpusztító függőségekről vagy egy bántalmazó partner karmairól. A Bőgőmasina Marci egyedi történetén keresztül olyan univerzális témákat feszeget egyszerre könnyed és drámai hangvétellel, mint a korai kötődési minták kihatása a felnőtt párkapcsolatokra, a kívülállóság és az apátlanság, miközben körképet nyújt arról is, hogyan viszonyul a magyar társadalom a sokszínűséghez.
Mészáros István: Emlékek
E könyv szerzője számomra egy nagyon érdekes és szívemhez közeli téma dallamait pengeti meg kivételes hangszerelésű írói hárfáján. Az ember legszebb és legfontosabb értékeit hozza közel a szívünkhöz; a szeretet mindent túlélő csodáját, hiszen ki ne értené, hogy a szeretet a világmindenség mozgatórugója. Az itt olvasott történetek szeretettel, melegséggel járják át az olvasó lelkét és azzal a jóleső érzéssel teszi le a könyvet, hogy igen, ezt érdemes volt elolvasni! Én, amikor elolvastam a novellákat, Vörösmarty Mihály közismert versének záró sorai jutottak eszembe, mert úgy éreztem, hogy illik rá: „Köszönjük élet áldomásidat, ez jó mulatság férfi munka volt!” ‒ John Bordas Texas, USA
Mindák Dániel: Attila fiai
Az Attila fiai egymással laza tematikus kapcsolatot tartó elbeszélésekből összeálló kötetkompozíció. A kohéziót az alternatív vagy fiktív történelmi témák lánca adja, ami új nézőpontokon vagy kevéssé ismert eseményeken keresztül teszi átélhetővé a történelmet és azon keresztül az örök emberi kérdések némelyikét ‒ az egyén viszonya a közösséghez és a hatalomhoz, helytállás vagy megalkuvás dilemmája, a jövőkép fölötti gondolkodás több elbeszélésnek szervező ereje. Bár a kompozíció épít a történeti irodalom szöveghagyományaira, nem feltételez ebben az irányban elkötelezett olvasót. A szövegek gyakran átadják a megszólalás lehetőségét vagy akár a narrátori pozíciót a szereplőknek, hogy nézőpontjuk, meglátásaik, beszédstílusuk közvetlenül jellemezhesse őket.
Nyers Gyula: Az élményelemekre ráülni tilos!
Életszagú párpercesek ‒ talán ez a legmegfelelőbb műfaji besorolása ezeknek az írásoknak, amelyek a köztünk és bennünk élő, hol tragikus, hol komikus, hol pedig viccesen morbid (anti)hősökről szólnak, akik napi szinten vívják lankadatlan harcukat saját démonaikkal. Rólam szól, meg rólad. Apádról, a munkatársadról, a szomszédodról, ismerősöd nagynénjéről.
Rólunk, akik ugyan merünk álmodni és tervezni, de a kivitelezés valahogy mindig gellert kap, és a végkimenetel annyira más lesz, mint ahogy azt elképzeltük.
A tragédiát vidámság oldja, a nevetés pedig akkor erős, ha van az alján egy kis szomorúság. A különösség, a fenségesség, a bizarr ‒ és az összes esztétikai kategória ‒ mind benne vannak az élet apró dolgaiban. Ezek az érzések jelennek meg a szerző írásaiban és kínálnak azonosulási alapot az olvasónak.
Papp Noémi: Az ezüstpénz átka
1489 márciusának egy szokatlanul fagyos napján egy lübecki kereskedő szekere Bártfa közelében árokba borul, és a két utas, apa és fia súlyosan megsérül. Csakis Zsófia, a csinos, özvegy füvesasszony segíthet rajtuk, aki betegségűző főzeteivel és gyógyító tudásával évek óta gondoskodik a város polgárairól.
Papp Noémi letehetetlenül izgalmas romantikus kalandregénye a Mátyás-korabeli Bártfára repíti el olvasóját, ízelítőt adva a régi korok mindennapjaiból.
Puskás Ágota: Hogy bírod
Hogy kell jól lenni? Ki tudja... Rozi se tudja.
Ő is csak próbálja élni húszas éveinek magányos mindennapjait, miközben reményvesztve cipeli hátán múltját, tudatalatti traumáit, s annak nyomait, amelyeket senki nem lát, senki nem hall, csak néha a szomszéd. Meg a barátai, akik próbálják ugyan támogatni, segíteni őt, de Rozi makacs. Egyedül akar megoldani mindent, ezért sokszor egyedül is marad. Önmagával.
A legnagyobb ellenségével.
Rácz Roland: Pillanatok
Megszületünk, meghalunk. Ez a két véglet. Két olyan pillanat, amiket sosem látunk. De a kettő közé megszámlálhatatlan emléket gyűjtünk, melyekre egész életünkben visszagondolunk. Egy tóparti pecázás, két üveggolyó, forró kakaó a sparhelten, a Tiszába csobbanó unoka, egy ragacsos kocsmapult, a tanyából kiszűrődő petróleumlámpa tompa fénye, a legjobban szeretett tanár utolsó kívánsága, vagy egy pohár szotyi a falu focimeccsén. Ez csak néhány kiragadott emlékkép és pillanat a kötet novelláiból, amelyek elolvasása után sokakat átjárhat az érzés: ez már velem is megtörtént.
Rédl Zora: Melyik kontinens?
„Nagy talányt rejt Rédl Zora regényének címe, hogy a főszereplő, egy ötéves kislány honnan hová utazik. A vélhetően önéletrajzi elemekből építkező szöveg szerint a szerzővel azonos nevet viselő központi alakot édesanyja hol Amerikába viszi, hol vissza Magyarországra. Zaklatott, minden állandóságot és megszokást nélkülöző gyermekkort él át az énelbeszélő, akinek a minimalista próza modorában megírt eszmélkedését a 2000-es évek elejétől kísérhetjük figyelemmel.” ‒ Ménes Attila
Sárvári Marianna: A lengyel feleség és A szalonok szibillája
Sárvári Marianna könyve azért különleges, mert egy olyan kártycsomaghoz készült, mely az önismereti munkában és az önfejlesztésben segíthet mindenkinek. A kötet egyrészt segíthet a kártyák értelmezésében, másrészt betekintést enged Marie-Anne Lenormand rejtélyes és spirituális életébe. A könyv kiválóan alkalmas arra, hogy a hétköznapok taposómalmába egy kis varázslatot hozzon annak, aki a kezébe veszi. A könyv történelmi dokumentumok alapján íródott.