![Ínségburger, stréber szüzek és más halak – Ezek a könyvek versenyeznek idén a Margó-díjért [2. rész]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/37811/fe_1180_600_konyves_cover_nagy2.jpg "margó-díj cover 2024")
A 2024-as Margó-díj felhívásra 52 érvényes pályázat érkezett. Közülük választja ki a BBakó Sára, Codău Annamária, Dobos Barna, Kolozsi Orsolya és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri a legjobb tíz kötetet.
A zsűri döntése nyomán, közülük kerül majd ki a jubileumi Margó-díj győztese, aki a díjjal 1.000.000 forintot, valamint kiemelkedő mértékű kereskedelmi- és médiatámogatást is kap, hiszen a Bookline, a Margó-díj kiemelt támogatója 15.000.000 forint értékben járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon egy éves tárcasorozat formájában.
A Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat 2024 októberében, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón adják át a nyerteseknek.
A Margó-díjra nevezett könyvek listájának 1. része itt olvasható.
Faludi Zsolt: Ínségburger gazdagon
Ízlésesen tálalt termék, kellemes a szemnek. Leemelem a fekete puffancs tetejét. Buda mélyének fűszeres, otthonosan izgalmas aromája száll az orromba. Megvizsgálom az alkotóelemek rétegeit. Ahol kell, roppan, másutt lágy, de nem csöpög. Talán a hagymapörc csípi a szemem, vagy más miatt lábad könnybe. Mindent figyelembe véve remek arányérzékkel összeállított, tartalmas, ám elalvás előtt sem túl megterhelő fogás. Fogyasztásra ajánlom! - Lelik Rita
Fenyvesi Orsolya: A minótaurosz és én
Orsi egy minótauroszbébit kap ajándékba, és ezzel a kezdetben kicsi, később ormótlan (ráadásul depressziós) szörnnyel a nyomában kell felnőtté válnia egy apokaliptikus világban, ahol még az árnyaknak is lelkük van, és tilos a sötétben énekelni. Az Utókorban minden, ami lehetséges, megtörtént már, így emlékezni ugyan szabad, csak éppenséggel lehetetlen, viszont az érzések teremtő erővel bírnak.
Orsi dolgát nem könnyíti meg, hogy anya költőként egész nap csak az élet valódi kérdéseivel hajlandó foglalkozni (a könnyeitől még a házak is mocorogni kezdenek), apa pedig folyton elvonul bütykölni valamit (vagy ki tudja, mit csinálni). Sőt, távgondolás ide vagy oda, a legjobb barátnőjével, Margóval sem mindig felhőtlen a viszonya, főleg, ha a kincs a tét. A véletlen házban lakó boszorkányról és a fiúkról már nem is beszélve. Nagy kár, hogy csak a felnőttek tudnak varázsolni, nekik viszont nincs hozzá kedvük...
Fenyvesi Orsolya mágikus ars poeticája minden címkét levet magáról: talán mesekönyv, de akkor az összes korosztály számára. Vagy bizarr sci-fi a felnőtté válásról? Utópia? Akkor már inkább disztópia. Netalán egy társasjáték játékszabálya? Még az is meglehet, hogy egy titkos társaság alapító okirata. Egy dolog bizonyos: emlékezetes képeivel és zabolátlan fantáziájával hosszú időre rabul ejti az olvasó képzeletét.
Gál Betti: A felhők felett mindig süt a nap
A harmincadik évét lassan betöltő Kimi exkönyvtáros egy exbaráttal, aki nem is biztos, hogy ex. Vajon ki tud törni abból a lejtmenetből, amelybe belekeveredett? Túl tudja tenni magát Daviden, akivel több mint tíz évig tartott a kapcsolatuk? Rá fog jönni, hogy egy bántalmazó viszony nem tesz jót sem neki, sem pedig a környezetének? Észre fogja venni Gregben a férfit, aki mindig ott van mellette, ha segítségre van szüksége, és el tudja-e fogadni őt a múltjából hozott sebeivel és azzal a tudattal, hogy a férfi életében ő mindig csak a második lehet? És végül: a betegsége mennyire fogja befolyásolni a döntéseit és életének alakulását?
Görcs Annamari: Lányregény
Az élet kifürkészhetetlen fordulatai elkerülhetetlenek – inspiráló és szívmelengető történet újrakezdésről, a gyerekkori jóbarátok boldogságkereséséről, egy elveszett lányregényről, egy notórius könyvbitorlóról és az egykor szebb napokat megélt könyvtárról.
A huszonéves, könyvtáros Maja abban az életkorban van, amikor legfőbb ideje lenne végre saját családot alapítani. Lányregényként induló élete azonban megreked, amikor egy nap ráébred, hogy nem a megfelelő emberrel él együtt, és bár véget vet a kiégett kapcsolatnak, mégsem tud továbblépni.
Másfél évvel később még mindig a sebeit nyalogatja, miközben a környezete folyamatosan emlékezteti: az elérhető, kedves és rendes férfiak száma az idővel arányosan fogy. De vajon mi következik a nagy szerelem után? Egyáltalán jön-e még valami? Vagy valaki? Milyen kilátásai lehetnek Majának, ha a közvetlen környezetében élők sem igazán boldogulnak? Maja és barátai az útkeresés közben kénytelenek szembenézni saját kétségeikkel, elakadásaikkal, vágyaikkal és feltenni maguknak a kérdést: véget ért-e az életük még azelőtt, hogy igazán elkezdődött volna? Révbe érnek-e valaha is? Vajon tényleg csak az elsőnek kell megkezdnie a sort, vagy minden lányregény a képzelet szüleménye csupán? Ráadásul még egy könyvnek is lába kél.
Görcs Annamari szentül hiszi, hogy a barátaink a választott családunk, és egy életen át kitartó, őszinte barátságra lelni legalább akkora kihívás, mint megtalálni az igazit.
Első regényének története a saját generációjának útkereséséről, a szövevényes emberi kapcsolatokról és a hétköznapok apró csodáiról szól, amelyhez a keretet egy jobb sorsra érdemes könyvtár adja.
Görcsi Péter: Várni a 29-esre
„Szabadságot akartam, és nem tudtam, hogy a szabadság boldogsággal vagy boldogtalansággal jár-e. Az ember mindig a szabadságot választja, nem?”
Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Főszereplője megszenvedi az elveszett illúziókat, és végigjárja az érzelmek iskoláját. Sehol sincs igazán otthon, de sehol nem teljesen idegen, legyen épp közösségjobbító vidéki egyetemista, London könyvtáraiban és éjszakáiban elmerülő színházkutató vagy a jóléti társadalomra közép-európai tekintettel rácsodálkozó oslói raktáros.
A Várni a 29-esre lendületes és töprengő, erotikus és intellektuális, költői és dokumentarista, sziporkázóan humoros és metszően fájdalmas, spontán és szisztematikus könyv, amelyről egyszerre juthat eszünkbe Knausgard, Nádas és az amerikai minimalizmus. Sodró erejű szöveg sodródásról és önalakításról, arról, hogy a dolgok csak úgy megtörténnek-e, és vajon mennyi elég a boldogsághoz. A 2010-es években eszmélkedő kritikus értelmiségi nemzedék közérzetrajza, ám elsősorban mégis egy kiváló fiatal férfi felszabadult és felszabadító regénye, amelynek minden mondatát áthatja az autonóm létezés vágya. – Görföl Balázs
Gubis Éva: Más halak
Gubis Éva fiatal író, de megrögzött, régivágású realista. Ugyanis nagyon ismeri azokat, akikről ír. A hódításfüggő üzletasszonyt, a templomi néniket, a gutaütésig lakomázó polgit, a falusi csokba beleőrülni készülő fiatal nőt vagy a felvidéki magyart, aki külföldinek érzi magát Magyarországon. És pontosan látja a helyzeteket. Amikor a családi ebédről kimenekülsz mosogatni, de anyukád kijön segíteni, vagy amikor észreveszed, hogy apád új barátnője évekkel fiatalabb nálad. Rejtély, hogy metsző iróniája mellett hogyan tud mégis megbocsátó lenni. Mindenesetre mi, olvasók a Más halak elolvasása után kicsit túlélhetőbbnek érezzük a világot. Mert van az a nézőpont, amiből lehet rajta nevetni, Gubis novellái valahogy mindig megtalálják. – Szolláth Dávid
Gyenge Zoltán: Malomkerék
Történet háborúról, hadifogságról, nagy találkozásokról: Hemingwayjel, Solohovval, vagy éppen Rommellel.
Egy könyv apáról, nagyapáról. Vagy inkább léthelyzetekről. A nagyapa a Nagy Háborúban, Isonzónál harcol, és veszít el mindent; az apa a másodikban, hogy aztán egy Baku melletti fogolytáborban kössön ki – miközben itthon épül-szépül a szocializmus. Az itt maradtak pedig megpróbálják (túl)élni egyre lehetetlenebb életüket.
Két létező tapasztalat fogja egybe a történeteket a valósággal: a történelem szükségszerűnek látszó változatlansága, valamint sok-sok tábori levelezőlap 1945-48-ból. Érdekességük, hogy a fogságból írottak elvesztek, a hazulról érkezettek megmaradtak. Ez jó, mert így ki lehet tölteni a köztük lévő űrt. Meg kell találni a történetek folytatását, ahogy meg kell találni a caporettói áttörés igaz meséjét, a prágai felkelés történetét, vagy akár a híres szegedi bordély, a Jatata históriáját, miközben a tét: a túlélés hiábavaló reménye, a halál kérlelhetetlen közelsége. Mert a történelem szükségszerűnek látszó eseményei megtörténtük pillanatában egy „szabadon ható okban” (Kierkegaard) gyökereznek, tűnjenek bármennyire sorsszerűnek, megváltoztathatatlannak. Így lehet végül a „legbiztosabb histoire, a legkönnyedebben elmesélt memoire”.
Gyuricza Gergely: Szabadesés
„A gimiben a könyvklub stréber szüzekkel volt tele. A matekszakkör szűz stréberekkel. Én annak idején mindkettőbe jártam.”
A 27 éves Petra élete néhány nap alatt fenekestől felfordul, amikor régi szerelme, aki mellett átélhette az elfogadást, a spontaneitás örömét és az önfeledt boldogságot, váratlanul felbukkan. Egy probléma van csupán: a férfi már foglalt. A főszereplő végtelenített belső monológján keresztül megismerhetjük, milyen gátlásokkal és szorongásokkal kell megküzdenie egy nőnek, aki szeretné őszintén megélni a saját szexualitását. Mennyiben hatnak rá a családi és baráti környezetéből vett-tanult viselkedési minták, mennyire befolyásolja egy fiatal nő mindennapi életét az alkoholista anya, a családját elhagyó, majd visszatérő apa cselekedeteinek nyomasztó emléke? A történetben jelen van a megfelelés kényszere, de az élet nehézségeivel való szarkasztikus humorú szembenézés is.
Gyuricza Gergely pszichológusként végzett és tevékenykedett, jelenleg festőművészként vizsgálja az erotika milyenségét. Az évek óta rendszeresen megvalósított Urbán Erotika című kiállítás-sorozata a vágy természetét és annak 21. századi dilemmáit járja körül. A közösségi média felületein többezer követőjével rendszeresen kommunikál. A kötet szövege irodalomterápiás foglalkozások alapanyaga.
„A fesztiválon volt egy cuki srác, de csak addig tartott, amíg meg nem szólalt. A faszik nagy része olyan, mint a páva: jó ránézni, de szörnyű hallgatni.”
Hegyi Zoltán: Garázsmenet
A Garázsmenet egy műfajközi utazás. Fikció és dokumentarizmus, hiperrealista szürrealizmus, agrár rock and roll a látszólagos valóságban. Az idő néha gyorsul, néha meg megáll. A helyszín egy magyar falu, napjainkban, felül-és belülnézetből. Előfordul, hogy nem történik semmi, máskor felpörögnek az események. Semmiségek a mindenségben. Jöhet háború, kitörhet a béke vagy a világjárvány, csak fel ne boruljon a virágállvány. Úton lenni élet, megérkezni jó, de lehet, hogy az út a legnehezebb ösvény. Főhősünk Géza, a buszvezető, az ő csapásirányait, a metszésvonalait követhetjük nyomon, valamint a barátaiét és a szomszédaiét. Hagyomány és dzsentrifikáció az archaikus tájban. A hátrapillantó tükörben kibontakozik a múlt, viháncol a jelen és felsejlik a jövő. A tükrön túl pedig minden ugyanolyan. A szereplők önjáróak, a szerző csupán szóhoz juttatta az őt mozgató szellemet. Jó utat, balesetmentes közlekedést!
Hidas Bence: És mindent betemet a hó
A fekete hófelhő morogván bukott át a János-hegyen, és megállíthatatlanul bekebelezett mindent, ami az útjába került. A hideg levegő sivítva menekült előle, a szúrós februári széltől megborzongtak a Kálvária mentén álló vörösfenyők.
1924 fogvacogtató telén az öreg Wimmer Marika néni felfelé baktat a budakeszi Kálvária-domb meredek oldalán. A kápolnába igyekszik, ám a felszentelt épületben biztonság helyett félelem vár rá. Zsigeri félelem. Egy oldalsó ablakon betekintve ugyanis szörnyű látvány fogadja: egy fiatal lány holtteste fekszik kiterítve a templom padlóján. A falu összezár. A lakosok közé bizalmatlanság kúszik, ami nem könnyíti meg a fővárosból küldött két nyomozó, Pinelli Károly és Márzay Ottó dolgát. A kutatásukat nem csupán a helyiek gyanakvása nehezíti, hanem a mindent elfedő havazás is. És ahogy a hó egyre inkább betemeti a nyomokat, úgy bukkannak elő újabb és újabb holttestek – a sorozatgyilkost pedig mindenáron meg kell állítani.
