Szabó Magda külföldön a legismertebb és legtöbbet fordított magyar írónak számít. Műveit több mint 40 nyelvre ültették át, többre, mint a Nobel-díjas Kertész Imrét, vagy a korábbi listavezető Márai Sándort. Számos nyugati országban – például Németországban, Olaszországban vagy Franciaországban – komoly rajongótábora van. Az ajtó című regénye 2015-ben pedig még a New York Times tízes listájára is felkerült. Könyveinek külföldi népszerűségéről ennek ellenére keveset tudunk, ezért készített dokumentumfilmet a témáról Papp Gábor Zsigmond rendező. A Szabó Magda világsikerét szombaton mutatta be az M5, de szeptember 9-ig ITT bárki megnézheti.
A hiánypótló film Szabó Magda legismertebb könyvei mentén mutatja be a külföldi sikereket. A Freskó, az Abigél, Az ajtó és a Régimódi történet kapcsán járja körbe a kérdést, hogy mi lehet a titka a 2007-ben elhunyt író töretlen népszerűségének. Megszólalnak többek közt az angol, francia, és olasz műfordítók, illetve kiadók, de elmesélik történeteiket Szabó Magda műveihez kötődő művészek is, például Szabó István, Bereményi Géza, Bánfalvy Ágnes, Piros Ildikó, vagy Helen Mirren. A filmben nem mellesleg több archív felvételt láthatunk magáról Szabó Magdáról is. Az egyik ilyen részletből derül ki például, hogy ő maga sem értette, miért olvassák a könyveit ilyen sokan külföldön:
„A külföld mit szeretett rajtam? Miért jelent meg, amit írtam harminchárom nyelven? Még egy kicsit restelkedem is. Én soha másról, mint Magyarországról nem írtam. Én soha mást, mint magyar problémát nem írtam. Hogy a vágy és a szenvedély, a harag és az indulat nemzetközi, az természetes. De én tulajdonképpen állandóan Debrecenről írtam.”
A Szabó Magda világsikeréből emellett megtudhatjuk, hogy:
- a legnagyobb sikere az 1987-ben megjelent Az ajtó volt, amiről a Le Figaro kritikusa ezt írta: „A magyar irodalom ékköve, csak Flaubert-hez és Prousthoz mérhető”
- első regénye, a Freskó német kiadásakor a Nobel-díjas Herman Hesse volt nagyon lelkes: „Aranyhalat fogott a kiadó, minden művét le kell fordítani.” Véleményének nagy szerepe volt abban, hogy Nyugaton ismertté vált Szabó Magda
- van olyan olasz kritikus, aki a legnagyobb kelet-európai írónak tartja, mert úgy érzi, műveinek mondanivalója most is aktuális, mintha a mai valóságot ábrázolta volna
- bár a nyugati olvasók keveset értenek regényeinek politikai dimenzióiból, mégis izgalmasnak tartják, ahogy a nagy nemzeti ügyek személyes történetekké válnak a könyveiben
- az Abigél egykori szereplői – Bánfalvy Ágnes (Torma Piroska), Piros Ildikó (Zsuzsanna), Zsurzs Kati (Kiss Mari) – a mai napig érzik saját bőrükön a Szabó Magda-kultusz jelenlétét
- a legerősebb regényének sokan a Régimódi történetet tartják, pedig Szabó Magda attól tartott, hogy ez nem fogja érdekelni az embereket, mert túl személyes
- a külföldi sikerekben annak is része lehetett, hogy regényeiben erős nők jelennek meg, az amerikaiak például különösen szeretik könyveinek politikai és feminista oldalát
Szabó Magda azért nem vállalt gyereket, mert nem akart a rendszer túsza lenni
Ahogy a legtöbb magyar írónak és költőnek, úgy Szabó Magdának is vannak olyan lappangó írásai, amiket nem ismerünk, mert mindeddig nem jelentek meg kötetben. Amellett, hogy a hagyatékában is lehetnek még olyan kéziratok, amiket nem látott a nagyközönség, sok olyan szöveg is...
- Az ajtó kapcsán angol fordítója, Len Rix ezt emelte ki: „nincs más író, aki úgy tudna írni a bűnről, mint Szabó Magda”
- Szabó István azért választotta Emerenc szerepére Helen Mirrent, mert látta egy filmben Erzsébet királynőként, és úgy érezte, pont ez a tartás kell Az ajtó főszerepéhez
- a legjobban az emberi kapcsolatok ábrázolása érinti meg a Szabó Magda-rajongókat, függetlenül attól, hogy a világ mely országában élnek
Ha kíváncsi vagy mi minden hangzik még el a filmben, nézz bele ITT.
