„García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő varázslatban” – írta a The New York Times Carlos Ruiz Zafón legismertebb regényéről, A szél árnyékáról, az állítás ugyanakkor szinte minden könyvére igaz. Az utóbbi idők legnépszerűbb spanyol írója idén júniusban, mindössze 55 évesen halt meg, megrendítően korán. Aki olvasott már Zafónt, az tudja, hogy olyan író volt, aki valamit nagyon tudott a történetmesélésről, és arról, hogyan születik meg a varázslat, amit könyvnek hívunk.
Meg nem írt történetei, csavaros meseszövései rengeteg olvasójának fognak hiányozni.
Zafón 1964-ben született Barcelonában, a városban, amely később a regényeiben is központi szerepet kapott. Már gyerekkorában is szeretett izgalmas történeteket kitalálni. A Sarriái Jezsuita Iskola gótikus épületében tízévesen az volt a legfőbb szórakozása, hogy osztálytársaival összefogva rémregényeket írt, amelyeket aztán pénzért terjesztettek is. Az egyik osztálytársa azonban nagyon megrémült a történeteitől, ezért beárulta a társaságot, így odalett az irodalmi biznisz. Felnőttként Zafón a reklámszakmában helyezkedett el, ahol hosszú évekig dolgozott forgatókönyvíróként, amíg be nem sokkalt attól, hogy hivatalból embereket kell rábeszélnie termékek megvásárlására. Első regényét, A Köd Hercegét huszonhat-huszonhét évesen írta meg, innentől kezdve pedig csak az írásnak szentelte idejét. Az ifjúsági regényt hat éven belül még másik három követte, ő pedig elnyerte a gyermekirodalom neves spanyol kitüntetését, az Edebé-díjat. Ezután következtek nagyregényei, az Elfeledett Könyvek Temetője-sorozat (A szél árnyéka, Angyali játszma, A mennyország fogságában, Lelkek labirintusa), amellyel világhírnévre tett szert. Így lett Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le.
Elhunyt Carlos Ruiz Zafón - Könyves magazin
Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője - adta hírül az Európa Könyvkiadó. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le. Legismertebb könyve A szél árnyéka.
„Íróember nem felejti el, mikor kapott először fizetséget vagy dicséretet egy történetért" – olvashatjuk az Angyali játszma című regényben, amelynek ez az első mondata. Talán ennek a gondolatnak is szerepe volt abban, hogy Zafón idősebb fejjel újra megjelentette első regényét, A Köd Hercegét, amellyel huszonéves korában elkezdődött az írói pályája. A regényt annak idején egy irodalmi pályázatra írta, amelyet meg is nyert. Ahogy azt a könyv előszavából megtudhatjuk, jó ideig nem volt önmagához méltó kiadása, ezért is döntött úgy már befutott íróként, hogy szeretné újra kiadni a könyvet az eredeti formájában. „Amikor egy sok-sok éve megírt művet újra elővesz az ember, kísértésbe esik: mindenáron meg akarja ragadni az alkalmat, hogy a szakmájában tanultak alapján újraalkossa, hogy szinte teljes egészében átírja. Ezúttal mégis jobbnak láttam érintetlenül hagyni a szöveget, minden hibájával együtt, mert csakis így őrizhettem meg eredeti egyéniségét.”
A Köd Hercegét alapvetően ifjúsági regénynek tekintik, bár maga Zafón abban hitt, hogy nem kell feltétlenül elkülöníteni az ifjúsági és a felnőttirodalmat.
Olyan könyvet szeretett volna írni, amit ő maga szívesen elolvasott volna tizenhárom-tizennégy évesen, de ami még huszonhárom, negyvenhárom vagy nyolcvanhárom évesen is magával ragadja az embert. A Köd Hercege ilyen is lett. Bár valamelyest érezhető a stílusán, hogy még nem a kiforrott Zafón írta, ugyanúgy tele van rejtéllyel, kalanddal, varázslattal és titokkal, mint a későbbi könyvei, és valóban korosztálytól függetlenül bárki számára izgalmas lehet.
A történet 1943-ban játszódik, így a cselekmény hátterét a második világháború szolgáltatja, bár ez csak áttételesen befolyásolja a szereplők életét. A könyv főhőse a 13 éves Max, akinek a szülei úgy döntenek, hogy elővigyázatosságból inkább elhagyják a várost, és az Atlanti-óceánhoz költöznek egy kis faluba, hátha ott kevésbé érinti meg őket a háború szele. Egy elhagyatott tengerparti házban próbálnak új életet kezdeni, amelyet a sokéves poron kívül számos rejtély és tragédia is körbeleng. Max már az első pillanatoktól érzékeli, hogy valami nincs rendben, és ahogy fokozatosan felderíti a környéket, úgy botlik egyre több és több vészjósló jelbe, súlyos titokba. A gondolatait nővérével, Aliciával és új, helybéli barátjával, Rolanddal is megosztja, így aztán hárman együtt próbálnak a végére járni annak, hogy mi történhetett a múltban, és mi a magyarázat a jelen furcsa jelenségeire.
A Köd Hercege igazi rémregény, amelynek a csírái talán ott lehettek Zafón gyerekkori írásaiban is, amelyekkel annyira megijesztette az osztálytársait. A könyvön érezhető, hogy az író már fiatalon is nagyon erős atmoszférateremtő képességgel bírt és kötődött a szimbólumokhoz, a varázslathoz, a kísérteties elemekhez. A regényben megvan minden klasszikus horror-elem: elhagyatott ház, tragikus baleset, rejtélyes körülmények között elsüllyedt hajó, gonosz bohóc, rémisztő szobrok, visszafelé járó órák és szüntelenül gomolygó köd. A háttérben pedig ott van a második világháború, amelynek valahol a szimbolikus leképeződése mindaz a gonoszság, amellyel a gyerekeknek szembe kell nézniük: „Ahogy ezen elmélázott, eszébe jutott a parttól távol, de mégis olyannyira közel dúló háború, az arc nélküli háború, ami hamar követeli majd Rolandot, és talán őt magát is.”
A Köd Hercegének több olvasata van. Lehet úgy is tekinteni, mint egyszerű ifjúsági regényt vagy rémregényt, de közben mesél a gyerekkor végéről, a háborúról, a gonosz természetéről és a mulandóságról is.
Zafón szimbólumokkal, mitológiai, bibliai elemekkel szőtte komplex történetté Max felfedezéseit, és közben arról sem felejtett el írni, hogy milyen „kopernikuszi fordulat” a felnövés, hogyan változik meg az ember perspektívája egyszer és mindenkorra, amikor szembesül a halállal és a halandósággal. Mert A Köd Hercege leginkább és elsősorban az időről szól. Arról az időről, amely a Földön adatik az embernek, és amely semmiféle Gonosszal kötött alkuval nem befolyásolható.
