A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

Forgách Kinga | 2020. augusztus 24. |

„García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő varázslatban” – írta a The New York Times Carlos Ruiz Zafón legismertebb regényéről, A szél árnyékáról, az állítás ugyanakkor szinte minden könyvére igaz. Az utóbbi idők legnépszerűbb spanyol írója idén júniusban, mindössze 55 évesen halt meg, megrendítően korán. Aki olvasott már Zafónt, az tudja, hogy olyan író volt, aki valamit nagyon tudott a történetmesélésről, és arról, hogyan születik meg a varázslat, amit könyvnek hívunk. 

Meg nem írt történetei, csavaros meseszövései rengeteg olvasójának fognak hiányozni.

Carlos Ruiz Zafón
A Köd Hercege
Ford.: Báder Petra, Európa Könyvkiadó, 2020, 223 oldal
Carlos Ruiz Zafón: A Köd Hercege

Zafón 1964-ben született Barcelonában, a városban, amely később a regényeiben is központi szerepet kapott. Már gyerekkorában is szeretett izgalmas történeteket kitalálni. A Sarriái Jezsuita Iskola gótikus épületében tízévesen az volt a legfőbb szórakozása, hogy osztálytársaival összefogva rémregényeket írt, amelyeket aztán pénzért terjesztettek is. Az egyik osztálytársa azonban nagyon megrémült a történeteitől, ezért beárulta a társaságot, így odalett az irodalmi biznisz. Felnőttként Zafón a reklámszakmában helyezkedett el, ahol hosszú évekig dolgozott forgatókönyvíróként, amíg be nem sokkalt attól, hogy hivatalból embereket kell rábeszélnie termékek megvásárlására. Első regényét, A Köd Hercegét huszonhat-huszonhét évesen írta meg, innentől kezdve pedig csak az írásnak szentelte idejét. Az ifjúsági regényt hat éven belül még másik három követte, ő pedig elnyerte a gyermekirodalom neves spanyol kitüntetését, az Edebé-díjat. Ezután következtek nagyregényei, az Elfeledett Könyvek Temetője-sorozat (A szél árnyéka, Angyali játszma, A mennyország fogságában, Lelkek labirintusa), amellyel világhírnévre tett szert. Így lett Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le. 

Elhunyt Carlos Ruiz Zafón - Könyves magazin

Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője - adta hírül az Európa Könyvkiadó. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le. Legismertebb könyve A szél árnyéka.

„Íróember nem felejti el, mikor kapott először fizetséget vagy dicséretet egy történetért" – olvashatjuk az Angyali játszma című regényben, amelynek ez az első mondata. Talán ennek a gondolatnak is szerepe volt abban, hogy Zafón idősebb fejjel újra megjelentette első regényét, A Köd Hercegét, amellyel huszonéves korában elkezdődött az írói pályája. A regényt annak idején egy irodalmi pályázatra írta, amelyet meg is nyert. Ahogy azt a könyv előszavából megtudhatjuk, jó ideig nem volt önmagához méltó kiadása, ezért is döntött úgy már befutott íróként, hogy szeretné újra kiadni a könyvet az eredeti formájában. „Amikor egy sok-sok éve megírt művet újra elővesz az ember, kísértésbe esik: mindenáron meg akarja ragadni az alkalmat, hogy a szakmájában tanultak alapján újraalkossa, hogy szinte teljes egészében átírja. Ezúttal mégis jobbnak láttam érintetlenül hagyni a szöveget, minden hibájával együtt, mert csakis így őrizhettem meg eredeti egyéniségét.”

A Köd Hercegét alapvetően ifjúsági regénynek tekintik, bár maga Zafón abban hitt, hogy nem kell feltétlenül elkülöníteni az ifjúsági és a felnőttirodalmat.

Olyan könyvet szeretett volna írni, amit ő maga szívesen elolvasott volna tizenhárom-tizennégy évesen, de ami még huszonhárom, negyvenhárom vagy nyolcvanhárom évesen is magával ragadja az embert. A Köd Hercege ilyen is lett. Bár valamelyest érezhető a stílusán, hogy még nem a kiforrott Zafón írta, ugyanúgy tele van rejtéllyel, kalanddal, varázslattal és titokkal, mint a későbbi könyvei, és valóban korosztálytól függetlenül bárki számára izgalmas lehet.

A történet 1943-ban játszódik, így a cselekmény hátterét a második világháború szolgáltatja, bár ez csak áttételesen befolyásolja a szereplők életét. A könyv főhőse a 13 éves Max, akinek a szülei úgy döntenek, hogy elővigyázatosságból inkább elhagyják a várost, és az Atlanti-óceánhoz költöznek egy kis faluba, hátha ott kevésbé érinti meg őket a háború szele. Egy elhagyatott tengerparti házban próbálnak új életet kezdeni, amelyet a sokéves poron kívül számos rejtély és tragédia is körbeleng. Max már az első pillanatoktól érzékeli, hogy valami nincs rendben, és ahogy fokozatosan felderíti a környéket, úgy botlik egyre több és több vészjósló jelbe, súlyos titokba. A gondolatait nővérével, Aliciával és új, helybéli barátjával, Rolanddal is megosztja, így aztán hárman együtt próbálnak a végére járni annak, hogy mi történhetett a múltban, és mi a magyarázat a jelen furcsa jelenségeire.

A Köd Hercege igazi rémregény, amelynek a csírái talán ott lehettek Zafón gyerekkori írásaiban is, amelyekkel annyira megijesztette az osztálytársait. A könyvön érezhető, hogy az író már fiatalon is nagyon erős atmoszférateremtő képességgel bírt és kötődött a szimbólumokhoz, a varázslathoz, a kísérteties elemekhez. A regényben megvan minden klasszikus horror-elem: elhagyatott ház, tragikus baleset, rejtélyes körülmények között elsüllyedt hajó, gonosz bohóc, rémisztő szobrok, visszafelé járó órák és szüntelenül gomolygó köd. A háttérben pedig ott van a második világháború, amelynek valahol a szimbolikus leképeződése mindaz a gonoszság, amellyel a gyerekeknek szembe kell nézniük: „Ahogy ezen elmélázott, eszébe jutott a parttól távol, de mégis olyannyira közel dúló háború, az arc nélküli háború, ami hamar követeli majd Rolandot, és talán őt magát is.”

A Köd Hercegének több olvasata van. Lehet úgy is tekinteni, mint egyszerű ifjúsági regényt vagy rémregényt, de közben mesél a gyerekkor végéről, a háborúról, a gonosz természetéről és a mulandóságról is.

Zafón szimbólumokkal, mitológiai, bibliai elemekkel szőtte komplex történetté Max felfedezéseit, és közben arról sem felejtett el írni, hogy milyen „kopernikuszi fordulat” a felnövés, hogyan változik meg az ember perspektívája egyszer és mindenkorra, amikor szembesül a halállal és a halandósággal. Mert A Köd Hercege leginkább és elsősorban az időről szól. Arról az időről, amely a Földön adatik az embernek, és amely semmiféle Gonosszal kötött alkuval nem befolyásolható.  

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Elhunyt Carlos Ruiz Zafón

 Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le. 

...
Általános cikkek

Zafón regénye beszippant, és nem ereszt

...
Nagy

Aki megtalálta az Elfeledett Könyvek Temetőjét

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!