A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

A varázslat és a horror keveredik Zafón első regényében

Carlos Ruiz Zafón legelső regényében megvan minden, ami egy jó thrillerhez kell: pörgős, titokzatos, különleges atmoszférája van és kísértetiesebbnél kísértetiesebb események sora követi benne egymást. Ha meg kéne fogalmazni, milyen könyv A Köd Hercege leginkább azt lehetne mondani, hogy egy olyan ifjúsági regényhez hasonlít, amelyhez Stephen King adott ötleteket. A horror mellett tele van varázslattal, és mesél arról is, hogyan fordul meg az emberrel a világ a felnövés pillanatában. A Köd Hercege a hét könyve.

Forgách Kinga | 2020. augusztus 24. |

„García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő varázslatban” – írta a The New York Times Carlos Ruiz Zafón legismertebb regényéről, A szél árnyékáról, az állítás ugyanakkor szinte minden könyvére igaz. Az utóbbi idők legnépszerűbb spanyol írója idén júniusban, mindössze 55 évesen halt meg, megrendítően korán. Aki olvasott már Zafónt, az tudja, hogy olyan író volt, aki valamit nagyon tudott a történetmesélésről, és arról, hogyan születik meg a varázslat, amit könyvnek hívunk. 

Meg nem írt történetei, csavaros meseszövései rengeteg olvasójának fognak hiányozni.

Carlos Ruiz Zafón
A Köd Hercege
Ford.: Báder Petra, Európa Könyvkiadó, 2020, 223 oldal
Carlos Ruiz Zafón: A Köd Hercege

Zafón 1964-ben született Barcelonában, a városban, amely később a regényeiben is központi szerepet kapott. Már gyerekkorában is szeretett izgalmas történeteket kitalálni. A Sarriái Jezsuita Iskola gótikus épületében tízévesen az volt a legfőbb szórakozása, hogy osztálytársaival összefogva rémregényeket írt, amelyeket aztán pénzért terjesztettek is. Az egyik osztálytársa azonban nagyon megrémült a történeteitől, ezért beárulta a társaságot, így odalett az irodalmi biznisz. Felnőttként Zafón a reklámszakmában helyezkedett el, ahol hosszú évekig dolgozott forgatókönyvíróként, amíg be nem sokkalt attól, hogy hivatalból embereket kell rábeszélnie termékek megvásárlására. Első regényét, A Köd Hercegét huszonhat-huszonhét évesen írta meg, innentől kezdve pedig csak az írásnak szentelte idejét. Az ifjúsági regényt hat éven belül még másik három követte, ő pedig elnyerte a gyermekirodalom neves spanyol kitüntetését, az Edebé-díjat. Ezután következtek nagyregényei, az Elfeledett Könyvek Temetője-sorozat (A szél árnyéka, Angyali játszma, A mennyország fogságában, Lelkek labirintusa), amellyel világhírnévre tett szert. Így lett Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le. 

Elhunyt Carlos Ruiz Zafón - Könyves magazin

Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője - adta hírül az Európa Könyvkiadó. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le. Legismertebb könyve A szél árnyéka.

„Íróember nem felejti el, mikor kapott először fizetséget vagy dicséretet egy történetért" – olvashatjuk az Angyali játszma című regényben, amelynek ez az első mondata. Talán ennek a gondolatnak is szerepe volt abban, hogy Zafón idősebb fejjel újra megjelentette első regényét, A Köd Hercegét, amellyel huszonéves korában elkezdődött az írói pályája. A regényt annak idején egy irodalmi pályázatra írta, amelyet meg is nyert. Ahogy azt a könyv előszavából megtudhatjuk, jó ideig nem volt önmagához méltó kiadása, ezért is döntött úgy már befutott íróként, hogy szeretné újra kiadni a könyvet az eredeti formájában. „Amikor egy sok-sok éve megírt művet újra elővesz az ember, kísértésbe esik: mindenáron meg akarja ragadni az alkalmat, hogy a szakmájában tanultak alapján újraalkossa, hogy szinte teljes egészében átírja. Ezúttal mégis jobbnak láttam érintetlenül hagyni a szöveget, minden hibájával együtt, mert csakis így őrizhettem meg eredeti egyéniségét.”

A Köd Hercegét alapvetően ifjúsági regénynek tekintik, bár maga Zafón abban hitt, hogy nem kell feltétlenül elkülöníteni az ifjúsági és a felnőttirodalmat.

Olyan könyvet szeretett volna írni, amit ő maga szívesen elolvasott volna tizenhárom-tizennégy évesen, de ami még huszonhárom, negyvenhárom vagy nyolcvanhárom évesen is magával ragadja az embert. A Köd Hercege ilyen is lett. Bár valamelyest érezhető a stílusán, hogy még nem a kiforrott Zafón írta, ugyanúgy tele van rejtéllyel, kalanddal, varázslattal és titokkal, mint a későbbi könyvei, és valóban korosztálytól függetlenül bárki számára izgalmas lehet.

A történet 1943-ban játszódik, így a cselekmény hátterét a második világháború szolgáltatja, bár ez csak áttételesen befolyásolja a szereplők életét. A könyv főhőse a 13 éves Max, akinek a szülei úgy döntenek, hogy elővigyázatosságból inkább elhagyják a várost, és az Atlanti-óceánhoz költöznek egy kis faluba, hátha ott kevésbé érinti meg őket a háború szele. Egy elhagyatott tengerparti házban próbálnak új életet kezdeni, amelyet a sokéves poron kívül számos rejtély és tragédia is körbeleng. Max már az első pillanatoktól érzékeli, hogy valami nincs rendben, és ahogy fokozatosan felderíti a környéket, úgy botlik egyre több és több vészjósló jelbe, súlyos titokba. A gondolatait nővérével, Aliciával és új, helybéli barátjával, Rolanddal is megosztja, így aztán hárman együtt próbálnak a végére járni annak, hogy mi történhetett a múltban, és mi a magyarázat a jelen furcsa jelenségeire.

A Köd Hercege igazi rémregény, amelynek a csírái talán ott lehettek Zafón gyerekkori írásaiban is, amelyekkel annyira megijesztette az osztálytársait. A könyvön érezhető, hogy az író már fiatalon is nagyon erős atmoszférateremtő képességgel bírt és kötődött a szimbólumokhoz, a varázslathoz, a kísérteties elemekhez. A regényben megvan minden klasszikus horror-elem: elhagyatott ház, tragikus baleset, rejtélyes körülmények között elsüllyedt hajó, gonosz bohóc, rémisztő szobrok, visszafelé járó órák és szüntelenül gomolygó köd. A háttérben pedig ott van a második világháború, amelynek valahol a szimbolikus leképeződése mindaz a gonoszság, amellyel a gyerekeknek szembe kell nézniük: „Ahogy ezen elmélázott, eszébe jutott a parttól távol, de mégis olyannyira közel dúló háború, az arc nélküli háború, ami hamar követeli majd Rolandot, és talán őt magát is.”

A Köd Hercegének több olvasata van. Lehet úgy is tekinteni, mint egyszerű ifjúsági regényt vagy rémregényt, de közben mesél a gyerekkor végéről, a háborúról, a gonosz természetéről és a mulandóságról is.

Zafón szimbólumokkal, mitológiai, bibliai elemekkel szőtte komplex történetté Max felfedezéseit, és közben arról sem felejtett el írni, hogy milyen „kopernikuszi fordulat” a felnövés, hogyan változik meg az ember perspektívája egyszer és mindenkorra, amikor szembesül a halállal és a halandósággal. Mert A Köd Hercege leginkább és elsősorban az időről szól. Arról az időről, amely a Földön adatik az embernek, és amely semmiféle Gonosszal kötött alkuval nem befolyásolható.  

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Elhunyt Carlos Ruiz Zafón

 Életének 55. évében, két és fél éve tartó betegség után elhunyt Carlos Ruiz Zafón, napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője. Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író, műveit több mint ötven nyelvre fordították le. 

...
Általános cikkek

Zafón regénye beszippant, és nem ereszt

...
Nagy

Aki megtalálta az Elfeledett Könyvek Temetőjét

Kötelezők
...
Hírek

A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

...
Nagy

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

...
Nagy

Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Olvass!
...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Jo Nesbø új regényében sötét családi titkok után nyúl

Egy bonyolult családi kapcsolat áll a legújabb Jo Nesbø-krimi középpontjában - mutatunk egy részt A birodalomból!

...
Beleolvasó

Egy kutatócsoport matematikai módszerrel bizonyítja Isten létezését

Vajon tudna-e mit kezdeni a mai világ egy megváltóval, és tudna-e mit kezdeni a megváltó ezzel a világgal? Bódi Attila filozófiai és teológiai gondolatokat, a mágikus realizmus és a disztópia elemeit vegyíti új regényében - olvass bele a Paxba!

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.